Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást?
Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben.

Vettél vagy eladtál?
11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től 22-ig óriási felfutást láttunk, akkor sem gondoltam, hogy minden megtakarításomat odatenném. Egyrészt jó, ha van egy egészséges arány, másrészt az ingatlan rendkívül macerás tud lenni. Bármit hoz is a piac, én most sem tervezek vásárlást.

Tavaly októberben azt mondtad a Forbes Money Summiton, hogy jó pár év stagnálásra számítasz a lakáspiacon, és ez az árakra is igaz lesz. Most hogy látod?
Reálértéken ma is ezt gondolom. A korábbi felfutásban voltak túlfűtöttségi jelek elsősorban a speciális támogatási rendszernek, a támogatott hitelelemeknek köszönhetően. Ez sokkal erősebb volt nálunk, mint máshol Európában, növelte a fizetőképes keresletet és húzta az árakat. Most ennek a túloldalán vagyunk. Hatalmas a költségvetési hiány, a CSOK és a babaváró átalakítása szűkítette a lehetőségeket, az új CSOK Plusz ezt nem tudja pótolni, így kiesett egy árfelhajtó erő. Közben van egy felhalmozott eladatlan állomány, aminek ki kell ürülnie.

Nem segít, hogy már 6–6,5 százalékon vannak a lakáshitelek?
Sőt, prémium jövedelemmel hat százalék alatt is kaphatsz hitelt, de ettől önmagában nem robban fel az ingatlanpiac. Ez a kamatszint már nem rossz, de nem látom, hogy mitől menne érdemben lejjebb, és sokkal fontosabb, hogy 2022 és 2023 közepe-vége között lett 80 ezer meg nem valósult tranzakció. A hitelezés élénkülése segíthet felszívni az eladatlan állományt. De az áraktól nem várom, hogy reálértékben nőjenek. Az ingatlanpiac eleve nagy ciklusokban mozog, nincsenek gyors fordulatok, márpedig az előző ciklus csúcsa 2022 közepén volt. Még két év sem telt el. Ráadásul az EU országaiban a fővárosi ingatlanár-jövedelem hányados alapján Budapest a felső 25 százalék alján van. Nem olcsó.

Változtat bármin, hogy hamarosan több ezer milliárd forint kamatot kapnak azok, akik inflációkövető papírt vettek az elmúlt években?
Csak a kamatokból kevesen tudnak ingatlant venni, inkább az lesz érdekes, ha a tőke is megmozdul, mert már nem érdemes állampapírban tartani. 2025 elejéig ez nem történik meg, mert 18,6 százalékos kamatból nem szállnak ki az emberek, de utána hozhat némi elmozdulást. Ezt legkorábban 2025 tavaszára várom, de a stagnálásból akkor sem feltétlenül törünk ki. Reálszinten elhúzódó fenekelésre számítok, és ez nem olyan nagy baj.

Most az a fejlövésem, hogy hozzá kell szoknunk egy kis lehűléshez. Még egy szám: már 2021-ben, ukrajnai háború és inflációs para nélkül is a hitelfelvevők 75 százaléka a legjobban kereső 40 százalékból került ki, rengetegen kiszorultak a piacról. Ezért is tenne jót a lehűlés, mert előbb-utóbb politikai feszkó lesz, ha már nem lehet normálisan lakást venni.