Gulyás István egy százéves, használaton kívüli malomra, majd egy mellé vásárolt elöregedett, gépek nélküli kenyérgyárra alapozva építette fel a ma már csaknem harmincmilliárd forintos árbevételű Félegyházi Pékséget.
Gulyás István az ötvenhetedik születésnapján is bement kiskunfélegyházi irodájába. Hiába volt december 23., a sütőipar kicsit olyan, mint a vendéglátás: nincs születésnap vagy hétvége, főleg nem a bejgliszezon kellős közepén. Leült az íróasztalához, és a mailjeit kinyitva meglepő levélre lett figyelmes. Lánya, Szilvia írta, és csatolta az önéletrajzát. „Szólt, hogy jelentkezne munkára” – mosolyog István. Akkoriban, 2019 végén már évek óta igyekezett a családi cégbe csábítani kisebbik gyermekét. „Próbáltam mindenféle akciót, de rájöttem, hogy minél jobban erőlteti az ember, annál rosszabb. Taktikát kellett változtatnom, de sohasem adtam fel a reményt, hogy hazajön.”
„Mi nem a homokozós homokot borítottuk ki esténként a cipőnkből, hanem a lisztet” – meséli Szilvia. Persze más egy gyereknek madarakat kergetni a gabonaraktárban, más liszteszsákokon ugrálni, és más a felnőttnek együtt dolgozni a szüleivel. Ennek nehézségeivel István is tisztában volt. Nagyobbik gyerekük, Gergő már korábban becsatlakozott szülei cégébe, rögtön az Élelmiszertudományi Egyetem elvégzése után.
Szilvia a Corvinuson tanult kereskedelmet és marketinget, és szerette volna máshol is kipróbálni magát. Volt marketingasszisztens a Gerbeaud-ban, majd a Magyar Bocuse D’or Akadémiánál belecsöppent a rendezvényszervezésbe. Azt mondja, az első olyan pillanatban tudott teljes szívvel igent mondani a családi cégre, amikor édesapja már épp lemondott róla.
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást?Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben. Vettél vagy eladtál?11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től […]
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást? Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben.
Vettél vagy eladtál? 11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től 22-ig óriási felfutást láttunk, akkor sem gondoltam, hogy minden megtakarításomat odatenném. Egyrészt jó, ha van egy egészséges arány, másrészt az ingatlan rendkívül macerás tud lenni. Bármit hoz is a piac, én most sem tervezek vásárlást.
Tavaly októberben azt mondtad a Forbes Money Summiton, hogy jó pár év stagnálásra számítasz a lakáspiacon, és ez az árakra is igaz lesz. Most hogy látod? Reálértéken ma is ezt gondolom. A korábbi felfutásban voltak túlfűtöttségi jelek elsősorban a speciális támogatási rendszernek, a támogatott hitelelemeknek köszönhetően. Ez sokkal erősebb volt nálunk, mint máshol Európában, növelte a fizetőképes keresletet és húzta az árakat. Most ennek a túloldalán vagyunk. Hatalmas a költségvetési hiány, a CSOK és a babaváró átalakítása szűkítette a lehetőségeket, az új CSOK Plusz ezt nem tudja pótolni, így kiesett egy árfelhajtó erő. Közben van egy felhalmozott eladatlan állomány, aminek ki kell ürülnie.
Nem segít, hogy már 6–6,5 százalékon vannak a lakáshitelek? Sőt, prémium jövedelemmel hat százalék alatt is kaphatsz hitelt, de ettől önmagában nem robban fel az ingatlanpiac. Ez a kamatszint már nem rossz, de nem látom, hogy mitől menne érdemben lejjebb, és sokkal fontosabb, hogy 2022 és 2023 közepe-vége között lett 80 ezer meg nem valósult tranzakció. A hitelezés élénkülése segíthet felszívni az eladatlan állományt. De az áraktól nem várom, hogy reálértékben nőjenek. Az ingatlanpiac eleve nagy ciklusokban mozog, nincsenek gyors fordulatok, márpedig az előző ciklus csúcsa 2022 közepén volt. Még két év sem telt el. Ráadásul az EU országaiban a fővárosi ingatlanár-jövedelem hányados alapján Budapest a felső 25 százalék alján van. Nem olcsó.
Változtat bármin, hogy hamarosan több ezer milliárd forint kamatot kapnak azok, akik inflációkövető papírt vettek az elmúlt években? Csak a kamatokból kevesen tudnak ingatlant venni, inkább az lesz érdekes, ha a tőke is megmozdul, mert már nem érdemes állampapírban tartani. 2025 elejéig ez nem történik meg, mert 18,6 százalékos kamatból nem szállnak ki az emberek, de utána hozhat némi elmozdulást. Ezt legkorábban 2025 tavaszára várom, de a stagnálásból akkor sem feltétlenül törünk ki. Reálszinten elhúzódó fenekelésre számítok, és ez nem olyan nagy baj.
Most az a fejlövésem, hogy hozzá kell szoknunk egy kis lehűléshez. Még egy szám: már 2021-ben, ukrajnai háború és inflációs para nélkül is a hitelfelvevők 75 százaléka a legjobban kereső 40 százalékból került ki, rengetegen kiszorultak a piacról. Ezért is tenne jót a lehűlés, mert előbb-utóbb politikai feszkó lesz, ha már nem lehet normálisan lakást venni.
Buda Flóra Anna a VIII. kerületben nőtt fel, ma pedig Párizsban él. Animációs kisfilmje tavaly Cannes-ban debütált, és Arany Pálmát kapott. A Nemzeti Filmintézet mégsem kért a 27-ből.
Az 50-es évek kemény paraszti világából az olvasás menekítette ki, később gyerekkori olvasmányainak hősei és az irodalom szeretete terelték a történelem felé. Romsics Ignác szigorú tanár hírében állt, a 90-es években mégis jócskán kilógott az ELTE bölcsészkaráról – már csak Amerikából hozott szemlélete miatt is. Ma az ország egyik legismertebb és legelismertebb történésze, neve azoknak is beszédes, akik nem történelemkönyvekkel kelnek és fekszenek.
Már az államkincstárnál is vezethetünk nyugdíj-előtakarékossági számlát, méghozzá ingyen. Szerinted ez elég jó deal ahhoz, hogy az állampapírhozamokra hagyatkozz a következő húsz–harminc évben? Lenne pár kérdésem.
A Honor célja, hogy emberközpontú innovációval világszinten ikonikus techmárkává váljon. „Jelentős összegeket fektetünk be kutatás-fejlesztésbe, mivel technológiai cégként a K+F erőfeszítéseink kulcsfontosságúak az innovatív terméktechnológiák fejlesztésében, azok pedig alapvetőek a márkánknak” – fogalmaz Kai Bai, a Honor Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős vezetője. A vállalat stratégiai megközelítése a hosszú távra összpontosít, nem pedig a rövid […]
