Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek. Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai […]
Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek.
Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai MBA mellett – közelről is figyelte az egyik legnagyobb amerikai költségkövető alkalmazás, a Mint.com akkori fejlődését. Mindketten fantáziát láttak benne, hogy itthon is lenne értéke egy tudatos pénzhasználatra nevelő, ingyenes appnak, és abban is hittek, hogy sok felhasználó sok banki adatára majd pénzzé tehető üzletet lehet építeni. Így kezdődött tíz évvel ezelőtt a Wyze.me nevű alkalmazás fejlesztése, klasszikus B2C modellben.
Hamar kiderült, hogy Magyarországról indulva legalábbis nehézkes, de inkább esélytelen ezzel az üzleti modellel nagyot gurítani. Azt látták, hogy legalább százezer aktív felhasználóra és ehhez körülbelül egymillió regisztrált júzerre volna szükségük ahhoz, hogy életképes legyen az üzlet, csakhogy – külföldi példák alapján – az ügyfélszerzési költség az első néhány ezres felhasználói körön túl fejenként akár 9–15 euró is lehet.
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból.
A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére.
Processed with VSCO with e1 preset
Processed with VSCO with e1 preset
A londoni központú cég ekkoriban a világ több országában jelen volt, így Magyarországon is. Névadója a 16. századi brit kereskedő, Sir Thomas Gresham, a londoni Royal Exchange megalapítója volt, portréját az épület homlokzatán is megtekinthetjük. Ezt a portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumos kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A páva egyébként az épület egyik legfontosabb védjegye ma is, a levélpapíroktól a menükártyákig mindenütt megjelenik.
Tévedés lenne ugyanakkor ezt az épületet pusztán fényűző cégközpontnak értékelni. A biztosítótársaságok akkoriban is távol tartották magukat a tőzsdei műveletektől vagy más kockázatos üzletektől, ezért más befektetések után kellett nézniük. Ilyen volt az ingatlanpiac: ebben az épületben luxuslakások kaptak helyet, ami biztos bevételt hozott a cégnek. Érdekes belegondolni, milyen élet lehetett itt száz évvel ezelőtt, kik laktak itt, és hová jártak szórakozni.
Az épület földszintjén működött a Venezia Kávéház, itt alakult meg többek között a hazai vitorlásélet egyik legfontosabb egyesülete, a Balatoni Yacht Club 1912-ben, de a kor sok notabilitása is látogatta. A leghíresebb egy művésztársaság, az úgynevezett Gresham-kör volt olyan tagokkal, mint Berény Róbert, Márffy Ödön és Szőnyi István is, csupa olyan művész, akiknek művei később az aukciók legmagasabb polcán szerepeltek. A művészetpártolás ma is fontos a szálloda számára, az itt látható műalkotásokat nem kölcsönözték, hanem a Four Seasons gyűjteményének részei.
Az épületet a szocializmus évei alatt méltatlanul kezelték, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok és a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság foglalták el – a védett épület néhány évtized alatt gyakorlatilag tönkrement. A házat a 2000-es évek elején újították fel a pincétől a padlásig, és ma a város egyik legszebb és legdrágább szállodája működik benne, teljes nevén a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest. 179 szobája és 19 lakosztálya közül a legdrágább az elnöki lakosztály, ára akár öt–hatmillió forint is lehet egy éjszakára. A földszinti passzázs és lobbi manapság is szabadon látogatható, télen az itt felállított karácsonyfa miatt, az év bármely szakában az innen nyíló bárokért érdemes bejönni.
Az előcsarnok A földszinti passzázs és lobbi szabadon látogatható, a fém-üveg kupolával fedett előcsarnokba mindig hatásos a belépés. A boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár, a csillárt a cseh Preciosa szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok Róth Miksa munkáját dicsérik. Csak mozaikból kétmillió darabot építettek be. Télen még egy hatalmas karácsonyfa is áll itt, öt kilométernyi égősor díszíti. De enélkül is lenyűgöző a tér. Innen nyílik például a Kollázs Brasserie & Bar vagy a teakabinet, egy igazi kis Wunderkammer ásványokkal, korabeli metszetekkel, Herendi-porcelánokkal és ősrégi Unicum-palackokkal a vitrinben. És innen nyílik a legjobb budapesti bárok között emlegetett Múzsa Bár is.
A homlokzat A homlokzaton látható a biztosítótársaságot alapító Sir Thomas Gresham portréja. A palota 1987 óta más Duna-parti épületekkel együtt az UNESCO Világörökség része.
Elnöki lakosztály a Lánchíddal Ez a szálloda messze legdrágább szobája, olyan szolgáltatásokkal, amilyenekre egy elnöknek vagy egy hollywoodi sztárnak szüksége lehet. Az étkezőjéhez például külön szolgálati úton jönnek meg a pincérek, és a szekrényekben akár százötven ruhát is lehet tárolni. Igen, akad vendég, aki két-három napos útra is ekkora ruhatárat utaztat.
A lift Az épület egykor tele volt újszerű technikai megoldásokkal, ilyen volt például a központi fűtés, a központi porszívórendszer, és amikor megépült, még a lift is ritkaságnak számított Budapesten. A félhomályos felvonó hangulata egészen különös, az emeletek jelzéseit egy vékonyra csiszolt, hátulról megvilágított, szívalakú drágakőlapon át láthatjuk.
A koronaékszer Az épület tulajdonosa az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalékalapja, üzemeltetője a torontói székhelyű Four Seasons Hotels. A nemzetközi hotellánc csak top kategóriás szállodákat üzemeltet, de a budapesti épületet ezen belül is az egyik „koronaékszernek” tartják.
A Harvard biológia szakától kockázatitőke-befektetésig kanyarodott Mary Alcantara, az Interactive Venture Partners partnerének útja. New Yorkban csupán egy számnak érezte magát, Budapesten azonnal megtalálta boldogságát, és azóta azon dolgozik, hogy a magyar startupokat ne darálja be a kishitűségük. Tipikus kertvárosi, fehér kerítéses környezetben nőtt fel a napfényes kaliforniai Sacramentóban négy testvér legidősebbjeként, de mint Amerikában sokszor, a középosztálybeli idillhez az […]
A II. kerületi vállalkozó, vezető és alkotó nőket Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója és ügyvezetője szervezte egy csapatba a meNŐ nevű projekt alatt, hogy mindenféle kulturális kezdeményezésben együtt dolgozzanak. Közben elvállalta az Átrium üzemeltetését is, és miután tizenkét éve megmondta, hogy Pintér Béla darabjaival kellene megtölteni a színházat, most megtette. Bejött. „100–105 százalékos a nézettség, januárban például harminc este […]
Mindenki vágyik rá, hogy büszke lehessen valamire. Azt gondolhatnátok, ha valahol, hát a Forbesnál eltöltött több mint tíz év után az embernek pontos definíciója van a büszkeségről. Sok arcát láttam – de talán már inkább érzem, mint felismerem. Az igazi büszkeség tudás arról, hogy rendelkezünk – vagy akit szeretünk, rendelkezik – olyan képességgel, ami megoldja a legnehezebb helyzeteket, amikor […]
Lézerfegyveres autonóm robothadsereg masírozik a földeken, és levadássza az összes útjába kerülő ellenséget. Nem, ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem az, amivel a magyar GuardenAI forradalmasítaná a növényvédelmet, radikálisan lecsökkentve vagy akár teljesen száműzve a vegyszerek használatát. A diófákat tizedelő fúrólegyek néhány éve különösen nagy pusztítást végeztek Magyarországon. A károkat látva fogalmazódott meg az ELTE-n programozást tanuló Kelecsényi Nándor, […]
