Lézerfegyveres autonóm robothadsereg masírozik a földeken, és levadássza az összes útjába kerülő ellenséget. Nem, ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem az, amivel a magyar GuardenAI forradalmasítaná a növényvédelmet, radikálisan lecsökkentve vagy akár teljesen száműzve a vegyszerek használatát.

A diófákat tizedelő fúrólegyek néhány éve különösen nagy pusztítást végeztek Magyarországon. A károkat látva fogalmazódott meg az ELTE-n programozást tanuló Kelecsényi Nándor, a későbbi GuardenAI társalapító-CEO-jának fejében, hogy új védekezésre van szükség. Műszaki beállítottságú lévén az első pillanattól innovatív technológiákban gondolkozott a hagyományos kemikáliák helyett. Így született meg a GuardenAI-t megalapozó ötlet, főszerepben a „lézerfegyveres” önjáró robotokkal.

„Az egyik legfőbb cél, hogy az élelmiszerben ne legyen vegyszermaradvány, vagy legalábbis jóval kevesebb, hiszen a rovarölőket legalább ki tudjuk váltani” – mondja Nándor. Technológiájuk szelektív irtást végezve csak a célkártevőt vadássza le. Nem tömegesen, hanem egyesével azonosítja és likvidálja őket. Ezzel megkímél sok száz egyáltalán nem káros, sőt hasznos fajt is, például a beporzókat. A mostani permetezős módszer gyakorlatilag minden rovart megöl a táblán és a környezetében, ezzel károsítja az ökoszisztémát.

A GuardenAI módszerének lelke egy kamerarendszer, aminek képét a mesterséges intelligenciát is használó, saját fejlesztésű szoftver elemzi. Beazonosítja a károsnak ítélt rovarokat, és kiadja a „tűzparancsot” a lézermodulnak, vagyis egy lézersugár semmisíti meg a kártevőket. Ezt a sugarat persze célba is kell juttatni. A fizikai termék része egy szintén saját fejlesztésű, autonóm, négykerekű robot. Ez a kis robot a sorközben gurul, és felülről pásztázza a növényeket. A lényeg a megelőzés: akkor kell kiküldeni a gépet, amikor még egészen kicsik a növények, és még mielőtt a kártevők első példányai megjelennének. Aztán ahogy felbukkannak, a robotjárőr azonnal intézkedik, és megelőzi az inváziót.

A projekt most a prototípusfázisnál tart. A szoftvert és a lézert még csak egyetlen növényre, illetve jószágra, a burgonyára és a krumplibogárra optimalizálták. Intenzíven zajlik a tesztelés virtuális környezetben is, hogy a téli mezőgazdasági holtidőszakban is haladhasson a fejlesztés. Közben csiszolgatják az önjáró robotot is. 2027-ben lépnének piacra egy olyan kiforrott eszközzel, ami a krumplibogárnál tökéletesen működik minden lehetséges környezetben. Aztán egy év múlva, szoftverfrissítéssel jöhetne a megoldás újabb kártevőkre és kultúrákra.

A gépi látás temérdekféle rovar vagy akár gyomnövény felismerésére megtanítható. Utóbbira már van jó magyar példa: a 2021-ben alapított Proofminder (Forbes Gazda, 2024/4) szintén a mesterséges intelligenciát veti be a növényvédelemben. A vizuális felismerésen alapuló technológia nem a rovarokat, hanem a növényeket vizsgálja. A cégnek ma már komoly nemzetközi ügyfélköre van, és több földrészen dolgoznak termelőkkel.

Vancsó Ambrus ügyvezető igazgató azt mondja, az MI-alapú növényvédelmi megoldások egyre pontosabbak és széleskörűbben alkalmazhatók, különösen a precíziós vagy foltpermetezésben. A nagy gépgyártók is kínálnak ilyen megoldásokat, de az iparág még dolgozik a megtakarítások növelésén, a megtérülés rövidítésén. A mesterséges intelligencián alapuló vizuális felismerésre épülő technológia Ambrus szerint már most skálázható.

Vadriasztónak is jó
A GuardenAI robotjára karokat vagy más kiegészítőket is fel lehet majd szerelni, ezekkel a célzófej a növények minden részét eléri, így a technológia a felülről át nem látható kultúrákba is adaptálható lesz. A működéshez szükséges energiát beépített napelem és nagykapacitású akkumulátor adja. Így akkor is üzem- és munkaképes maradhat a robot, ha három-négy napon át felhős az idő.

Egyetlen robot hét–tíz hektáros területet képes felügyelni. Üzemelés közben durván egy méter széles és másfél méter hosszú, de tervezésekor fontos szempont, hogy összecsukva pickuppal is könnyen szállítható legyen. A kamerák érzékelik azt is, ha más állat vagy ember van a közelben, ilyenkor a lézermodul nem fog üzemelni. A vadállatok egyébként is jó eséllyel elszaladnának a gép elől, azaz mint vadriasztó is hasznos lehet. A fénysugár ereje ahhoz elég nagy, hogy egy rovarral elbánjon, de magának a növénynek nem okoz komoly sérülést.

„Mivel a robot állandóan jelen van a földön, és közelről vizsgálja a kultúrát, például az esetleges növénybetegségeket hamarabb lehet észlelni, és időben lehet reagálni rájuk” – mondja Csík Ákos, a GuardenAI társalapítója és mezőgazdasági vezetője. A megfelelő kezelésekhez pedig a cég növényorvosa távolról is tanácsot fog tudni adni. A kártevőnyomási tendenciák ismerete is segíthet az optimális védekezésben, a hozambecslés pedig segíti a jobb tervezhetőséget.

A nagy mennyiségű szenzor- és metaadat egyébként nemcsak a gazdának, hanem az ágazat többi szereplőjének is hasznára válhat. Alapja lehet a pályázati források elszámolásának és a jogszabályi megfelelésnek, de például a vásárlók hitelesebb tájékoztatását is támogathatja, jelezve, hogy az adott élelmiszert a GuardenAI biokompatibilis technológiájával termelték.

Viszlát, vegyszerek
„A terméket nem kívánjuk értékesíteni” – mondja Kelecsényi Nándor. A GuardenAI alapvetően kiszervezett szolgáltatásban gondolkodik. Tehát a partnerek elő tudnak fizetni egy-egy szezonra, és a terület nagyságától, illetve a feladat komplexitásától függően kapnak egyedi árajánlatot. Így nincs szükség nagy beruházásra, akár olcsón is ki tudják próbálni, és ha beválik, előfizethetnek rá.

A robotokat külsős futárcég szállítaná a helyszínre. A kicsomagolás és beüzemelés egyszerűbb lesz, mint egy IKEA bútor összeállítása, a gazdának semmilyen nehézséget nem fog okozni, így arra sincs szükség, hogy a startup munkatársai a helyszínre utazzanak. Minden továbbit be tudnak állítani a magyarországi főhadiszállásról, a munkavégzés pedig teljesen automatizálva van. Ez a nagy fokú skálázhatóságuk kulcsa, így tudnak gyorsan globális piacot megcélozni.

A fejlesztés során felvették a kapcsolatot a gazdákkal is, és a visszajelzések pozitívak. Sokan szívesen elengednék a kellemetlen mellékhatással járó vegyszereket. Egy gazdának kulcsfontosságú a költségek alacsonyan tartása, ezzel a megoldással pedig nagyjából ugyanannyiba fog kerülni ugyanakkora terület megtisztítása a kártevőktől, mintha valaki a hagyományos permetezést választaná.

Nándorék úgy számolnak, öt-hat évig jó eséllyel nem lesz nyereséges a cég, de nem is cél az azonnali profittermelés. Vancsó Ambrus szerint a befektetők érdeklődnek az MI-alapú agrártechnológiák iránt, de a töredezett piacon a megtérülési idő kritikus szempont. Ők drónokba épített kamerákat használnak a Proofmindernél. Azt tapasztalják, hogy a drónoknál az erős szél, illetve eső okozhat problémát, és az eljárás napközben használható hatékonyan, ha a napsugarak beesési szöge nagyobb.

Az ilyen rendszerek elterjedését alapvetően nem technológiai, hanem szabályozási akadályok gátolják. Egyszerűen hiányzik a megfelelő jogi környezet az autonóm robotok teljes körű használatához, ez pedig akadálya lehet a tömeges elterjedésnek és a monitorozási költségek radikális csökkentésének – mondja Ambrus. A GuardenAI-nál a Hungarian Startup University program adta meg a kezdőlökést a fejlesztéshez, Nándor itt nyert ösztöndíjat az ötletével. Ez tette lehetővé, hogy csapatot toborozzon, és most már mintegy tízen dolgozzanak ezen a projekten. Van köztük mérnök, fizikus, több informatikus, MI-szakértő, adatelemző, növényorvos, mezőgazdasági mérnök és közgazdász is. Most bonyolítják le első befektetési körüket.

Nagyon hamar jelentkezett az első potenciális partner, és a következő hónapokban több nagy nemzetközi konferencián is bemutatkoznak, több befektetőjelölttel is tárgyalnak majd. Nándor bízik benne, hogy az első kört már tavasz vége előtt le tudják zárni.