Már az is jó hír, ha nem romlanak tovább a várakozások, de ezzel is szinte biztossá vált, hogy három éve szenved-stagnál a magyar gazdaság. Legalább a külföldi befektetők jól keresnek a forint stabilitásán és a magas kamatszinten. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója. Első látásra szokatlanul eseménytelennek tűnhet makrogazdasági szempontból az idei második negyedév. A fő mutatók alakulásával kapcsolatos várakozások csak nagyon kicsit […]
Már az is jó hír, ha nem romlanak tovább a várakozások, de ezzel is szinte biztossá vált, hogy három éve szenved-stagnál a magyar gazdaság. Legalább a külföldi befektetők jól keresnek a forint stabilitásán és a magas kamatszinten. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója.
Első látásra szokatlanul eseménytelennek tűnhet makrogazdasági szempontból az idei második negyedév. A fő mutatók alakulásával kapcsolatos várakozások csak nagyon kicsit változtak, ami ahhoz képest, hogy az utóbbi években szinte szüntelenül lefelé kellett módosítani őket, talán jó hírnek számít. Persze „félig üres a pohár” alapon is lehet mindezt értelmezni, a magyar gazdaság továbbra se mutat érdemi életjeleket.
A vágyott repülőrajtról az év elején eleve szinte csak a kormány és a hozzá közel álló közgazdászok mertek beszélni. Az már az első negyedévben kiderült, hogy teljesen esélytelen még a kétszázalékos növekedés elérése is, a várakozások már tavaszra visszacsúsztak egy százalék körülre. A második negyedben már csak a lassabban, később reagáló szervezetek várakozásainak csökkenéséről jöttek a hírek, a konszenzus csak egy picit csúszott tovább, alig egy százalék alá.
Tizennyolc év, több mint hatvanezer eladott matrac. Ebben a tempóban építette fel az ország egyik legnagyobb matrackereskedését Hahn Gábor. Bár ha őt kérdezed, valójában mit árul, a válasz az lesz: pihentető alvást. Most az foglalkoztatja, mi történik a Matrackuckóval, ha hátrább lép. A válaszért nem kell messzire mennie. „Igazából az, hogy egy matrac fehér, rózsaszín vagy zöld, teljes mindegy. […]
Tizennyolc év, több mint hatvanezer eladott matrac. Ebben a tempóban építette fel az ország egyik legnagyobb matrackereskedését Hahn Gábor. Bár ha őt kérdezed, valójában mit árul, a válasz az lesz: pihentető alvást. Most az foglalkoztatja, mi történik a Matrackuckóval, ha hátrább lép. A válaszért nem kell messzire mennie.
„Igazából az, hogy egy matrac fehér, rózsaszín vagy zöld, teljes mindegy. Csak a hab színes. Ez ízlés kérdése” – mondja Hahn Gábor, a Matrackuckó tulajdonosa a cég központjában, Érsekcsanádon. Még a másfél órás interjú után sem fogyott ki a matracos érdekességekből. A beszélgetés és a fotózás között két fiával pakolják teherautóra az árut. Látszik, hogy elemében van.
Gábor két fia mellett felesége, Valéria is a cégnél dolgozik. Ő az adminisztrációs feladatokat végzi. Kristóf huszonöt, Viktor huszonhét éves, mindketten a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen tanultak, majd hazatértek segíteni az idén már tizennyolc éves vállalkozást. Kristóf a bolthálózatot koordinálja, Viktor a termelést irányítja.
A felsorolás itt még nem ér véget. Akad boltokat üzemeltető nagybácsi, sőt kiderül az is, hogy Gábor legidősebb fia szintén matracokban utazik. Korábban ő is a Matrackuckónál dolgozott, öt-hat éve azonban úgy döntött, vállalkozást indít Matracman néven. „Nem volt egyszerű” – írja le Gábor ezt az időszakot. A sors iróniája, hogy mindkét matracos cég budapesti boltja a Hegedűs Gyula utcában van. A kapcsolat azóta javult, sokszor egyeztetnek az üzletről, és a különválás is inkább csak poénból jön már fel a vasárnapi ebédeknél.
Kristóf szerint mindig egyértelmű volt, hogy segíteni fognak a családi cég működtetésében. „Az első élményem, hogy suli után járunk át a varrodába párnát tölteni – mondja. – Én ezt az egészet ott, akkor szerettem meg.” Viktor már úgy keresett egyetemet, hogy az ott szerzett tudást a Matrackuckónál használhassa.
„Kétségtelen, hogy amióta a fiúk beszálltak, sokkal könnyebbé vált minden” – mondja Gábor, de hozzáteszi, sosem próbálta rájuk kényszeríteni a közös munkát. Most azt látja, sikerült hozzájuk illő feladatkört találni a fiúknak. „Kristóf inkább a beszédesebb, Viktor a számosunk” – nevet.
Ez egy ilyen terület Az iroda konyhájában beszélgetünk. A falakat Valéria természetfotói díszítik, de közös kirándulásaikat dokumentáló tablót és a cég dolgozóiról készült karikatúrákat is látok. Kis gondolkodással, de mindenkit felismerek az elnagyolt rajzokon.
A Matrackuckónak tizenkét boltja van országszerte. A központ továbbra is Bajától néhány kilométerre, Érsekcsanádon van, ahol a Hahn család él, igaz, szülők és fiúk már nem együtt, de a munkahelyen így is naponta találkoznak. Tavalyelőtt fejezték be az új, ezer négyzetméteres csarnokot. Hatalmas raktárat, saját szabászatot, varrodát és irodát is kialakítottak. A varrástól a szállításig mindent ők csinálnak.
A beruházásra nagyjából 180 millió forintot költöttek el. A koronavírus-járvány lassított a folyamaton, és nem segítettek az ezzel járó gazdasági bizonytalanságok sem. Gábor úgy látja, a pandémia előtt logikusabb volt a piac, egy-két százalékos hibahatárral meg lehetett becsülni egy-egy év forgalmát. A covid óta nagy a hektikusság, gyakran azt sem tudják kiszámítani, mi jön a következő negyedévben.
Zaim Haluk, a Yataş Bedding matraccég magyarországi tulajdonosa (Forbes, 2025/1) úgy látja, a vásárlók a mai gazdasági környezetben jobban megnézik, hogy mire, mennyit adnak ki. Tudatosabban döntenek, örömmel veszik az innovatív megoldásokat és a korszerű fejlesztéseket. „A bútorpiac változóban van, és csak a trendeket követő márka tudja megtartani vezető pozícióját – mondja Haluk. – Mi a Yataş Beddingnél és az Enza Home-nál (a Yataş bútoralmárkája – a szerk.) nem tapasztaltunk visszaesést, az első félévet növekedéssel zártuk.”
Hahn Gábor és legkisebb fia, Kristóf. Az egész család matracban utazik, a vezetésben érződik igazán párosuk dinamikája.
Hahn Gábor és legkisebb fia, Kristóf. Az egész család matracban utazik, a vezetésben érződik igazán párosuk dinamikája.
2025-öt a Matrackuckó is repülőrajttal kezdte, harminc százalékos növekedést láttak az első három hónapban. Ezzel szemben a második negyedév tizennégy százalékos mínuszt hozott, gyakorlatilag felélték az év eleji lendületet. Örülnének a tizenhat százalékos éves növekedésnek is, de fogalmuk sincs, tartható-e 2025 végéig.
Pedig kínálatukban nincsenek drasztikus változások, és nem változtak az akciók sem. A bútoripar – és azon belül, a matracok eladása – egyszerűen ilyen terület. „A matrac pont egy olyan tárgy, amin az emberek spórolnak” – mondja Gábor. „Ha már tíz évig feküdtem rajta, kibírom még két-három évig, gondolják sokan. De ilyenkor tévednek.”
Gábor több mint hatvanezer matracot adott el életében. A legnagyobb tanulsága? Nem létezik olyan, hogy legjobb. Minden embernek más a preferenciája, és a testünk változásainak hatására elképzelhető, hogy ami tíz éve a legjobb volt, ma már kényelmetlen, sőt egészségtelen a hátunknak. Matracaikra ezért van csak nyolc–tíz év garancia, a szakmában korábban jellemző huszonöt helyett. „Teljesen nonszensz, hogy valami, amit huszonöt évig, napi nyolc órán át használok, megtartsa a minőségét. Mondj még egy tárgyat, amit ilyen sokat, ennyi ideig használnál!”
Azt éreztem, hogy itt mindenki gengszter Gábor szerint nemcsak a magyar gazdasági környezet, hanem a háború és az akörüli kommunikáció is felelős az ingadozásokért. „Mi azt látjuk, kifejezetten számít, hogy mit nyilatkoznak a politikusok. Valaki mond valami »okosat«, aztán bezuhanunk néhány napra.” Nehezítő tényezőnek látják a vámháborút is.
Mindezek ellenére a Matrackuckó nyereséges volt az utóbbi években. Eladósodottsága viszont évek óta nagy, kötelezettségeik tavaly majdnem háromszorosan meghaladták saját tőkéjüket. A pénzügyeket főleg az új gyárberuházás és egy elbukott pályázat terhelik. De Gábor nem aggódik, valószínűtlennek tartja, hogy hosszabb távon lecsökkenne a forgalom. „Ha mégis megtörténne, az az egész iparágat érintené, akkor nyilván visszavennénk a költségeinkből. A készleteink fedezik a hiteleinket.”
Korábban nem maguk vitték boltjaikat, hanem franchise-partnerekkel (mint például Kristófék nagybátyja) működtették az üzleteket. Az utóbbi években azonban egyre több üzletet vesznek vissza a partnerektől. „Azt láttuk néhányukon, hogy elfáradtak. Nem jött az az eredmény, amire számítanánk.”
A legnagyobb forgalmat – talán nem meglepően – Budapest generálja, a második a győri üzlet. A dobogó harmadik helyére tavaly egy új város, Székesfehérvár lépett fel. Gyorsan kiderül, hogy nem véletlenül: Kristóf projektjéről van szó. „Ez volt az első bolt, amit visszavettünk.” Egy gyerekkori barátját kereste meg, hogy vinné-e az üzletet. A barát emiatt költözött Bajáról Székesfehérvárra. Tavaly februártól decemberig az előző éves 47 millió forint után 83 millió forintos forgalmat generáltak. „Nulla többletköltséggel, egy jó csapattal pörgettük fel. Ez lett a hálózat mintaboltja” – mondja büszkén Kristóf. Majd nevetve hozzáteszi, hogy talán ezután fogadták el a cégen belül is.
A fiúk egyre nagyobb szerepvállalása teljesen tudatos. Nyílt titok, hogy generációváltás készülődik a Matrackuckónál. Gábor több éve foglalkozik a témával, oktatásra és mentorprogramra is jelentkezett. Itt kérdezték meg tőle, mi történne, ha egy napra ott kellene hagynia a céget. Minden simán működne tovább, gondolta. Egy hónapnál azonban már elbizonytalanodott.
Ma már máshogyan látja, egy hónap is kivitelezhető lenne nélküle. A következő nagy lépés az egy év lesz, azután mondhatja, hogy nyugodt szívvel lép hátra. Szerinte ez egy-két éven belül meg is történhet. „A fiúk tudása megvan, csak a tapasztalat és a megfelelő ismertség kell nekik. Mindig ez volt a célja ennek az egésznek. Hogy átadjunk valamit, amin nagyon régóta dolgozunk a feleségemmel.”
Gábor a Matrackuckó előtt is a kereskedelemben mozgott, vitt éjjel-nappali boltot, kipróbálta magát a sörpiacon, és volt régiós vezető is a Shellnél. Pár évig emiatt Budapesten dolgozott, de azt mondja, a város nem volt neki való. „Azt éreztem, hogy itt mindenki gengszter. Főleg az üzemanyagvilágban.”
A céges élet után szívügyével, az emberek jobb alvásával foglalkozna. „2020-ban indítottam el az Aludj jól, Magyarország! programot. Ha hátrébb lépek, ez lesz az én kis játékterem.”
A cápák és a szexbiztos ágy A Matrackuckó egyik legnagyobb dobása a 2014-ben kitalált szexbiztos ágykeret volt. Ez teszi ki ágyforgalmuk felét. „Azon ötleteltünk – mondja Gábor –, milyen névvel tudunk utalni rá, hogy milyen tömör és strapabíró. A kollegákkal fröccsöztünk, amikor valaki bedobta, hogy legyen ez.”
Kristóf szerint a kampány nagyon sok figyelmet generál a cégnek, sokan fotózzák a felirattal ellátott teherautóikat. „Bevonzza a tekinteteket.” Vannak azonban negatív hangok is – többször hívták már őket azzal, hogy képzelik, hogy ezzel hirdetnek. „Én erős katolikus vallású vagyok, de nem találok benne kivetnivalót. Ha félre akarom értelmezni, akkor félre lehet, de ez már nem rajtam áll” – érvel Gábor.
A különleges marketing a Cápák között című műsorban is nagy port kavart. Gábor és Kristóf tavaly termékfejlesztésre kért tőkét a show-ban, a cápák azonban élesen kritizálták, és elhatárolódtak a projekttől. Az STRT Holding alapítója, Balogh Petya például „nagyon cringe-nek és roppant creepynek” nevezte a Matrackuckó szexbiztos kampányát.
„Szerintem ezzel a hívószóval kínálni ágykeretet fura és kellemetlen – tartja a véleményét Petya egy évvel később. – Lehet, hogy van demográfia, ahol működik, de limitálja is őket. Itt érződik leginkább, hogy eljárt az idő a cég felett.”
Petya szerint a cégadatok arról árulkodnak, hogy a vállalkozás stagnál, nem képes növekedni. „Rendben van, amit csinálnak, van kereslet az ilyen cégekre és termékekre. Az például örömteli, hogy a bútoripar negyedét uraló IKEA mellett van magyar is a piacon. De ez már nem új, nem különleges. Egyértelmű, generációváltásra van szükség, ez hozhatja el a megújulást, a modernizációt, a fiatalabb fogyasztók jobb megértését.”
Nem bánták meg, hogy elmentek a műsorba, vissza azonban nem mennének. „Ez is egy élmény” – fogalmaz velősen Gábor. „Ami történt, nyilván pofon volt – mondja Kristóf –, de azt azért látni kell, hogy ez egy show. Ami a kamerák előtt történik, az nem mindig egyezik a színfalak mögöttel.” Kristóf szerint voltak pozitívumai is a szereplésnek, például felpörgette a cég forgalmát.
Havitu Bt. Alapítás: 2007 Tulajdonos: Hahn Gábor Zsolt, Hahné Clement Valéria Zsófia Létszám: 24 fő Árbevétel (millió forint) 2022 660,2 2023 667,8 2024 649,4 Adózott eredmény (millió forint) 2022 37,7 2023 2,9 2024 4,4 Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Erős kérdéssel indítok, gondolom. Velem szemben a Forbes Deal podcast stúdiójában Wirtz Ágnes ül. Először megkérdezem, hány gyereket mentett meg, aztán meg majd azt, hogy a magánvagyonából mennyit áldozott erre. A koncepció azonnal megbukik. Mennyi gyereket mentettél meg? „Semennyit.” Gyors újratervezés. A stúdióban eltöltött másfél óra alatt aztán kibontakozik előttem, ami Ágnes fejében van. Én kívülről annyit látok ugyanis: […]
Magyar óraszíj-forradalom, magyar Lego-dizájner és magyar futármixerek. Mindannyian azt bizonyítják, hogy a siker nem titok, hanem munka. Ajánló a Forbes.hu nyári terméséből. Balog Ákos nemzetközileg ismert márkát épített csúcsminőségű óraszíjakból. A tíz éve elindított Phenome Strapsszel az elsők között szánt energiát egy korábban olcsónak tartott kiegészítő fejlesztésére. A siker másik kulcsa, hogy jókor lépett piacra, a James Bond hájpja elvitte […]
Rövidfilmek, egész estés sikermozik, animáció, standup, színház, egyetem. Osváth Gábor tíz éve mint tehetséges producer került látóterünkbe, aki egyszer még sokra viheti. Azóta a legkülönbözőbb projektek mögött tűnt fel, legyen az romantikus vígjáték, rendszer- és társadalomkritikus dráma vagy akár Cannes-ban díjazott animáció. Mikor került a listára?2015-ben.Mit írtunk róla?„Filmes tehetségekkel most sem állunk rosszul. Itt van például Osváth […]
Miközben a kormány hivatalosan üzletbarát környezetet hirdet, egyre szigorúbb ellenőrzést vezet be az országba irányuló külföldi befektetések fölött. Erre szolgál a befektetés-ellenőrzési rendelet (FDI), amihez most egy új, sokakat meglepő szabály is társult: az állam bizonyos esetekben elővásárlási jogot kap a kiszemelt cégekre. Tényleg veszélyes a külföldi tőke? Mi lesz a magyar cégekkel, ha elmarad a generációváltás? Interjú Szendrői Gáborral, a Concorde […]