Na, az meglátszana a GDP-n

Miközben a kormány hivatalosan üzletbarát környezetet hirdet, egyre szigorúbb ellenőrzést vezet be az országba irányuló külföldi befektetések fölött. Erre szolgál a befektetés-ellenőrzési rendelet (FDI), amihez most egy új, sokakat meglepő szabály is társult: az állam bizonyos esetekben elővásárlási jogot kap a kiszemelt cégekre. Tényleg veszélyes a külföldi tőke? Mi lesz a magyar cégekkel, ha elmarad a generációváltás? Interjú Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners egyik vezetőjével.

Az egyik legértékesebb magyar cég, a budapesti Semilab amerikai operációját nemrég 185 milliárd forintért vásárolta fel egy amerikai magántőkealap. Vajon mennyi idegeskedést okozott nekik a minisztériumi jóváhagyás?
Az is lehet, hogy ide nem kellett engedély, végül is amerikai cég vett amerikai céget. De ha kellett volna a magyar anyavállalat miatt, jó eséllyel akkor is csak legyintettek volna rá a minisztériumban, hiszen ez az ügylet teljesen kiesik a látókörükből. Ettől még, akár ha lenne is bírságolási lehetőségük, nehezen képzelhető el, hogy reálisan szaladgálnának vele az amerikai vevő után. Furi is volna – ez a rendelet az itthon működő cégekre működőképes.


Hogyan tudod megfejteni a szabályozás mögött a minisztérium motivációját? 
Erre nehéz egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy az FDI-szabályozás hatóköre már eleve túl széles: a külföldieket érintő ügyletek 95 százaléka bejelentésköteles, a döntés legtöbbször mégis pozitív. Közben ez mindkét oldalon komoly költségekkel jár. A vevőnek részletes, ügyvéd által összeállított dokumentációt kell leadnia. A minisztériumnak pedig ezt el is kellene olvasnia – már ha van rá kapacitás.