Miközben a kormány hivatalosan üzletbarát környezetet hirdet, egyre szigorúbb ellenőrzést vezet be az országba irányuló külföldi befektetések fölött. Erre szolgál a befektetés-ellenőrzési rendelet (FDI), amihez most egy új, sokakat meglepő szabály is társult: az állam bizonyos esetekben elővásárlási jogot kap a kiszemelt cégekre. Tényleg veszélyes a külföldi tőke? Mi lesz a magyar cégekkel, ha elmarad a generációváltás? Interjú Szendrői Gáborral, a Concorde […]
Miközben a kormány hivatalosan üzletbarát környezetet hirdet, egyre szigorúbb ellenőrzést vezet be az országba irányuló külföldi befektetések fölött. Erre szolgál a befektetés-ellenőrzési rendelet (FDI), amihez most egy új, sokakat meglepő szabály is társult: az állam bizonyos esetekben elővásárlási jogot kap a kiszemelt cégekre. Tényleg veszélyes a külföldi tőke? Mi lesz a magyar cégekkel, ha elmarad a generációváltás? Interjú Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners egyik vezetőjével.
Az egyik legértékesebb magyar cég, a budapesti Semilab amerikai operációját nemrég 185 milliárd forintért vásárolta fel egy amerikai magántőkealap. Vajon mennyi idegeskedést okozott nekik a minisztériumi jóváhagyás? Az is lehet, hogy ide nem kellett engedély, végül is amerikai cég vett amerikai céget. De ha kellett volna a magyar anyavállalat miatt, jó eséllyel akkor is csak legyintettek volna rá a minisztériumban, hiszen ez az ügylet teljesen kiesik a látókörükből. Ettől még, akár ha lenne is bírságolási lehetőségük, nehezen képzelhető el, hogy reálisan szaladgálnának vele az amerikai vevő után. Furi is volna – ez a rendelet az itthon működő cégekre működőképes.
Hogyan tudod megfejteni a szabályozás mögött a minisztérium motivációját? Erre nehéz egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy az FDI-szabályozás hatóköre már eleve túl széles: a külföldieket érintő ügyletek 95 százaléka bejelentésköteles, a döntés legtöbbször mégis pozitív. Közben ez mindkét oldalon komoly költségekkel jár. A vevőnek részletes, ügyvéd által összeállított dokumentációt kell leadnia. A minisztériumnak pedig ezt el is kellene olvasnia – már ha van rá kapacitás.
Ritkán látható igényességgel, a legkisebb részletekig megújult a balatonfüredi századelő egyik legelegánsabb épülete, az egykori Rodostó-villa, ma Petit Bois Hotel. A butikhotel épületét hangulatos kert veszi körül, két, százévesnél idősebb fával, a tető feszített tükrű medencéjéből pedig még a Balaton türkizkékje is szebbnek tűnik. A reformkori városrész és a kiserdő határán álló villát jól ismerte mindenki a városban. A visszaemlékezések szerint ez volt […]
Ritkán látható igényességgel, a legkisebb részletekig megújult a balatonfüredi századelő egyik legelegánsabb épülete, az egykori Rodostó-villa, ma Petit Bois Hotel. A butikhotel épületét hangulatos kert veszi körül, két, százévesnél idősebb fával, a tető feszített tükrű medencéjéből pedig még a Balaton türkizkékje is szebbnek tűnik.
A reformkori városrész és a kiserdő határán álló villát jól ismerte mindenki a városban. A visszaemlékezések szerint ez volt az egyik legjellegzetesebb épület, amit a tó felől a városba érő hajósok először megpillantottak. Az eredeti épület 1908-ban épült föl egyházasfalvi Töttösy Béla kúriai bíró megbízásából, aki II. Rákóczi Ferenc nagy tisztelője lévén a fejedelem rodostói házának mintájára építtette és nevezte el nyaralóját. A törökországi épületet idézték az olyan részletek, a veranda, a boltívek díszes zárókövei, a finom párkányformák, a lépcsőház kovácsoltvas korlátképzése, a kőlépcsők kialakítása vagy az épület körüli park.
Hlinka Zsolt
Az épület tulajdonosa 1917-ben Iklódy Szabó János országgyűlési képviselő, majd 1927-ben Grüner Alice lett. A második világháború után államosították, szétdarabolták, falai között szükséglakásokat alakítottak ki, állapota néhány év alatt leromlott. Az önkormányzati ingatlant néhány évvel ezelőtt megvásárolta Laki Péter, a Laki Épületszobrász Zrt. alapítója. Az új tulajdonossal szakértő kezekbe került a ház, hiszen a cég olyan történelmi épületek felújításán dolgozott korábban, mint az Operaház, a Zeneakadémia vagy a Szépművészeti Múzeum.
„A szemünk előtt egy Andrássy úti nagypolgári villa hangulata lebegett. Fontosnak tartottuk, hogy úgy bővítsük az épületet majdnem a kétszeresére, hogy az eredeti tömeg ne változzon, és ebből kívülről szinte semmit se érzékeljünk. A skybart is úgy helyeztük el, hogy miközben fentről semmi sem zavarja a kilátást, lentről nem látszik a terasz” – mondja Gyöngyössy György építész, az ARX Építésziroda vezetője. A belsőépítészek a tó pasztelles világából inspirálódtak, színek helyett tónusokat képzeltek el. A nagyvonalú tereket klasszikus formavilágú bútorok, természetes anyagok és elegáns, nyugalmat árasztó, tágas teraszok egészítik ki.
„Sajátos kettősség volt jellemző az épületre, mert egyszerre tükrözte a nyaralók egyszerűségét, de ugyanakkor nagypolgári villa is volt. A tervezéskor ezt a századeleji eleganciát szerettük volna megőrizni, és látványos attrakciók, markáns színek helyett finom megoldásokra törekedtünk. A stukkók például a tó hullámzását idézik meg, a rozetták pedig azt, ahogyan bedobunk egy kavicsot a vízbe” – mondja Radnóczy Eszter belsőépítész, az este’r partners alapítója és vezető tervezője.
A butikhotel a teljes felújítás után 2024. decemberben nyílt meg, nevét a közeli kiserdőről – franciául: petit bois – kapta.
A KÜLSŐ ÉS A KERT A balusztráddal és stukkókkal díszített, krémszínű épületet szinte teljesen újjáépítették, de szerencsére a tulajdonosok figyelme nem állt meg itt. A korábban lecsatolt telket is visszavásárolták, és hangulatos parkot hoztak létre sok újonnan telepített növénnyel. Talán a legszebb mégis az a két öreg fa, ami már a százéves fotókon is látszik.
SKYBAR, TETŐMEDENCE A skybar önmagában is megér egy látogatást, de a pezsgőnket akár a feszített tükrű tetőmedence partján is megihatjuk. Innen nézni a Tihanyi-félszigetet – maradjunk abban, nem rossz!
SPA A spa részleget a nagy szállodák is megirigyelnék.
ENTERIŐR Rokonszenves húzás, hogy az üres lakosztályokat nyitva tartják, így egyfajta közös nappalit alkotnak, és a napfény egész nap átjárja a házat.
FINOM SZÍNVILÁG A butikhotelben tizenhárom szoba, illetve lakosztály van. A belsőépítészek a felső lakosztályoknál a tó pasztelles világából inspirálódtak: a szürke tónusok más és más arcukat mutatják, a különböző napszakokban kékre, törtfehérre vagy zsályazöldre emlékeztetnek.
ELEGÁNS RÉSZLETEK A szobák alaphangulatát a kazettás ajtók, a stukkózott falak, a rozettás mennyezet adják. A lágy luxust a klasszikus halszálkaparketta és a buklészövetes mobíliák fokozzák.
EGYEDI TAPÉTA A fürdőszoba textilhatású tapétája teljesen egyedi termék, az este’r partners munkatársai kifejezetten ide tervezték. A motívumokat kézzel rajzolták, majd a széleket elmosták, hogy elkerüljék az ismétlődéseket. A virág egyébként leánykökörcsin, a Balaton-felvidék és Füred védett virága.
Négyzetméter helyett funkciók. Ez volt az egyik alapelv, amivel Botos Bálint és Németh Péter meghonosította a prémium diákszállások modelljét Budapesten, de már jóval tovább is nyújtózkodnak. Rendszeresen járok a Tűzoltó utcai SPAR mellett haza. Sejtettem, hogy a bolt és az árkádok fölötti épület valamilyen kollégium-hotel hibrid lehet. Azt is gyanítottam, hogy német diákok a célközönség – nyugati dizájn, közel […]
Ha valaki jobbat ígérne a bel-budapesti konfekció rámeneknél, azért önmagában felkerekednénk. Ha mellé vagány tapaszokat is, azokért pláne. És hogy erről a szokatlan pakkról még azt is le lehessen írni 2025-ben, hogy határozottan megéri? Idén részemről kurtára sikerült a nyaralás nyárra eső része, de nem irigykedem azokra, akik álló nyáron át a magyar tavaknál kergetik az őshonos (irónia!) nápolyi […]
Fajgerné dr. Dudás Andrea. A nevet hallva talán nem a hazai kortárs festőművészet egyik legizgalmasabb karaktere jelenne meg előttünk. Pedig Andi alkatával, személyiségével, műveivel egyszerre nagyon tabusított, ugyanakkor nagyon is hagyományos üzeneteket közvetít. Vállaltan túlsúlyos teste művészi kifejezőeszköze és inspirációja is. „Andrea, maga olyan szerelmesen néz rám” – mondta Nádas Péter író Fajgerné Dudás Andreának, amikor két […]