Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő

Gyurcsik Attila pályafutása alatt kétszer is úgy érezte, hogy nagyon bedobták a mélyvízbe, de „a vállalatnál az egész közeg annyira inspiráló, hogy van kedved megtanulni úszni”. Amikor mint pályakezdő a Concorde Értékpapírhoz került, azonnal több céget kellett elemeznie, öt év múlva már vezető elemző volt, újabb öt év múlva pedig azt érezte, hogy elemzőként mindent elért, amit el lehet.

Pont akkoriban, 2015-ben önállósodott a Concorde Alapkezelő, ami később felvette a Hold nevet, a Concorde pedig elindította új alapkezelőjét, ez lett az Accorde. Vezetésére Gyurcsik Attilát kérték fel. A második mélyvízben az adta a fő feladatot, hogy a befektetési alapokat alapvetően a teljesítményük adja el, induló alapoknál ilyen értelemszerűen még nincs. „Mondták a forgalmazók, hogy biztosan ügyesek vagytok, de majd gyertek vissza öt év track recorddal” – idézi fel a vezérigazgató, aki amellett, hogy saját alapját, az Abacust kezelte, próbált olyan alapokat létrehozni, amelyek kezelésénél kijön a speciális elemzői szaktudásuk, és újonnan indulva is eladhatók.

Tipikus példa a román részvényalap: egyedi, ilyet máig se csinált más, a román cégeket pedig régóta mélyen elemezte a concorde-os csapat, tőzsdetagságot is szereztek Bukarestben. Kötvényalapot is akkor indítottak csak, amikor elszálltak a hozamok, és ki tudott jönni az a versenyelőnyük, hogy a legtöbb versenytárssal ellentétben ők aktívan kezelik az alapjaikat. „Amíg az algoritmusoknak és a passzív alapoknak köszönhetően egyre több pénz van bután befektetve, a mi versenyelőnyünk nő” – mondja.

Az Abacus kezeléséről azt mondja, kereste a helyét, szép lassan formálódott a stratégiája. Először gulyás volt, volt benne minden fűszer, de aztán letisztult, hogy arra fókuszál, amiben a legerősebb: nincs deviza, nincs nyersanyag, de exelemző lévén ki tudja szúrni, ha egy eszköz értékeltsége eltér attól, amit a fundamentumok indokolnának. Long-short equity stratégia tehát az övé, azt használja ki, hogy másoknál jobban el tudja dönteni, egy részvény olcsó-e, vagy drága.

De ez még kevés. Ahogy mondja: „Azokat keresem, ahol a valószínűség az én oldalamon áll, ahol a vállalatról a percepció meg fog változni. Fontos érteni, hogy épp mit gondol a piac, és azt kell észrevenni, ha ez változik.” Klasszikus példa a Magyar Telekom: az utóbbi másfél évben teljesen átértékelte a piac, és árfolyama hatalmasat ment felfelé. Ellentétes irányba pedig a Zoom volt emlékezetes, miután a covidfelhajtás után összeomlott.

Fontos alapelve még, hogy „alaposan végiggondolom, hogy miért lehet igazam, de még több időt szánok arra, hogy felkészüljek minden eshetőségre, például arra, hogy mi van, ha tévedek”. Ezért zárt le minden orosz pozíciót a háború kitörése előtt. Nem volt biztos, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, de már az esély, hogy ha megteszik, az durván leértékeli az ottani eszközöket, arra sarkallta, hogy kizárja ezt a kockázatot.

Ezzel már 2022-nél tartunk. Ez volt az az év, amikor az Accorde látványosan nagyot gurított, felülteljesített – ezt látva pedig már a forgalmazók érdeklődése is megnőtt az alapjaik iránt. Komoly hozamot termeltek egy olyan ritka évben, amikor a kötvények és a részvények is szakadtak. A legfontosabb összetevője ennek az volt, hogy szembe mentek a piaci – és az amerikai jegybanki – várakozással, és azt játszották meg, hogy az infláció növekedése nem lesz átmeneti. A tech shortok ekkor nagyon bejöttek.

A következő két évben több rövid távú piaci korrekciót is sikeresen játszott meg az Abacus, ami pedig a jövőt illeti, Gyurcsik Attila szerint a régiós, különösen az idén stagnáló lengyel részvények komoly felértékelődésével kecsegtet, hogy egyre nagyobb az esély a háború befejezésére.

Vízilabda­bajnok is
Szőcs Gábor, Hold Alapkezelő

Szőcs Gábort már az egyetemen is a válla­latértékelés érdekelte igazán, ötödévesen sokat foglalkozott vele. Amikor tizennyolc évvel ezelőtt elemző lett az akkor még Concorde, mai nevén Hold Alapkezelőnél, sorban kapta meg a vállalatokat. Az energetika iránti rajongását mutatja, hogy már a szakdogáját is a DÉMÁSZ értékeléséből írta, de családi szál is felsejlik, apja erőműfejlesztésekkel foglalkozott, otthoni szakmai beszélgetések is segítették elmélyülését az iparág rejtelmeibe.

Így aztán amikor a befektetési mítingeken ötleteket dobáltak az alapkezelő elemzői, ő főleg energetikai fókuszúakkal állt elő, például, hogy shortolni kéne az olajat vagy venni a CEZ-részvényt. Eleinte a Közép-Európai Részvényalap kezelésében vett részt, kimondottan energetikai ötletekkel segített, hogy az alap megverhesse a benchmarkot. Pár év után aztán egyre tágabbra nyitotta a spektrumot, a generalista portfóliókezelés felé fordult.

Nyolc éve egyszerre többen is megkapták a lehetőséget, hogy abszolút hozamú alapot indítsanak, Gáboré lett az Orion alap. „Óvatos, kiforratlan stratégiával kezdtem, az dominált, amihez a legjobban értettem a világból, régi energia, új energia, kelet-európai részvénykiválasztás.” A covidba alacsony részvényaránnyal menetelt bele, a nagy mészárlásban nagybevásárlást tartott, ami hamar kifizetődött.

Amúgy is ezt tartja a siker egyik kulcsának: jókor kell lehúzni, majd megnyomni a kockázatot. Ahhoz, hogy ezt egy alapkezelő érezze, persze látnia kellett már válságot és ehhez kapcsolódó piaci reakciót, de a nagy beesések nem csak az olcsó vételek lehetőségét adják. Ilyenkor gyakran egymáshoz képest sem konzisztensen reagálnak a különböző eszközök, például az egyik bankot agyonütik, a másikat nem. Sok a félreárazás, értő szemek ezeket is ki tudják szúrni, és sokat trédelve tudnak jó hozamot elérni.

Volt 2020-ban egy olyan trend, amibe sok energetikai fókuszú befektető beszállt: a zöldenergiával foglalkozó részvények körül alakult ki nem kicsi hájp, elszállt az árfolyamuk. A magas értékeltségek miatt Gábort ez hidegen hagyta. Jó döntésnek bizonyult: ezek a papírok 2021-ben zuhanni kezdtek, és ma is ütik őket, hiába zártak a piacok több jó évet is azóta.
Mostanra viszont – miközben biztos, hogy a klímavédelem jegyében zajló energiaátmenet megállíthatatlan – értékalapon is jó a szektor, szelektíven a zöldenergiára tesz nagyobb hangsúlyt az Orion. Persze még nem egyértelmű, kik lesznek a nyertesek, de épp itt van előnyben az a portfóliómenedzser, aki a legmélyebben ismeri az iparágakat és a cégeket, és ki tudja választani a legvonzóbbakat.

Miközben egyre egyértelműbb, hogy a világ milyen energiamix felé halad, Gábor máshol is lát félreárazásokat. Azt mondja, gáz nélkül nincs energiaátmenet, az urán létjogosultsága is vitathatatlan, továbbá az elektromosautó-értékláncban nélkülözhetetlen lítium is izgalmasnak és a szektor lassabb növekedése mellett is nagyon túladottnak tűnik.

Nagy makroképe szerint az infláció a várakozásoknál magasabb lehet a következő évtizedben, ami szembeszél lehet a részvényeknek és az állampapíroknak. „Ilyen környezetben pedig az energia- és a nyersanyagpapírok felülteljesíthetnek, úgy is tekintek rájuk, mint infláció elleni biztosításra.” Az alapban széles, kizöldülő energiauniverzum található, meg komoly régiós portfólió, sok papírban lát a portfóliómenedzser ötven–száz százalékos emelkedési potenciált. Hisz benne, hogy egyedi, értékfókuszú szemezgetéssel magasabb hozam érhető el.

Kockázatcsökkentés gyanánt index shortokat tart, a nettó részvénykitettség negyven százalék körüli, „az ideálisnál alacsonyabb”. Devizahedge is van az alapban, 385 forintos eurónál ötven százalékra tolta fel a devizaarányt, amit most 400 forint felett csökkentett.

Gábor nem csak a legsikeresebb portfóliómenedzserek egyike, a sporthírekben is feltűnik. Régi szerelme a vízilabda, több mint tíz éve ő a Corvinus csapatának edzője, többször nyertek egyetemi bajnokságot, de nemzetközi színtéren is kiválóan szerepelnek, 2022-ben és 2024-ben is bronzérmet hoztak el az Európai Egyetemi Játékokról.

Amit a legmélyebben és legrégebben ismer: a kötvénypiac
Tóth István, OTP Alapkezelő

Tóth István hat éve dolgozott az OTP Alapkezelőnél, amikor 2019-ben megkapta a felkérést, hogy vegye át az egyik abszolút hozamú alap, a Sigma kezelését, miután annak portfóliómenedzsere távozott a cégtől. Az előző években likviditáskezelő, majd rövid kötvényportfóliók menedzsere volt, megismerte az alapokat, illetve kezelőik gondolkodását.

Még korábban befektetési szakirányon végzett, már az egyetemen kötvényekkel foglalkozott, ezt a fókuszt vitte tovább az alapkezelőnél is. Amikor friss diplomájával jelentkezett az OTP Alapkezelő álláshirdetésére, negyven vetélytársa volt, és egészen érdekes módon tesztelték több körben: fejtörők, fejszámolás is színesítette az interjúkat.

„Sokat alakult a piaci nézetem az első két év alatt” – mondja már a Sigma kezeléséről. Eleinte tett az alapba mindenfélét, kötvényt, részvényt, árupiaci termékeket, nagyobb határidős és devizapozíciókat, jellemzően kontrariánus stratégiákkal (szembe ment az aktuális trenddel, akkor vett, amikor mások eladtak, és fordítva). Az alap hozama ekkor még átlagos volt. Az inflációs időszak mozgásait viszont nagyon jól kapta el mind a forint-, mind a kötvénypiacon. Ahogy telt az idő, egyre inkább úgy érezte, hogy annak érdemes a legnagyobb súlyt adnia, amit a legmélyebben ismer, és a legrégebb óta csinál: a kötvénypiacnak.

Emlékezetes, hogy a forint 2022. októberi 430-as mélypontja után megugrott az euróra váltás, arra inkább csak a profi pénzpiaci szakemberek számítottak, hogy az égbe emelt kamatszint, a világrekorder carry markánsan erősíteni tudja a hazai pénzt. István nagy euró-forint short pozíció mellett a kötvénypiacon is kihasználta a 2022 végén beindult hozamcsökkenő trendet. Ekkor hét–tíz százalékos eurókamat mellett lehetett banki kötvényeket venni, de a régiós bankrészvények is extrém alacsony árszintre süllyedtek.

Ezek a pozíciók mind vaskos nyereséget hoztak, mindezt kiegészítette, hogy 2023-ban sikerült jól elkapni a magyar hozamgörbe mozgásait is. A 2024-es évet is tíz százalék körüli hozammal zárja a Sigma, ehhez már aktívabb kereskedésre, a rövidebb trendváltások megjátszására volt szükség. A forint erősödésére utazó pozit 390 körül zárta, amikor sűrűsödtek az érvek, hogy fordulat jöhet, vagyis nőtt az esélye a gyengülésbe fordulásnak.

A közeljövőről az a várakozása, hogy nincs nagy tér a további hozamcsökkenésre. Persze sok minden függ attól, hogy Donald Trump mit tart be az ígéreteiből, de valószínű a korábban vártnál magasabb amerikai hiánypálya, illetve a protekcionista intézkedésekből fakadó magasabb infláció, emiatt a magasabb hozamszint hozzánk is átgyűrűzhet. A Sigmát a kötvénytúlsúlyos abszolút hozamú alapok közé sorolják, 2025-ben is várhatóan aktív pozíciófelvétellel próbálja kihasználni az ármozgásokat.

Most nyolcvan százalék az alapban a kötvény­arány, a cél, hogy ez nagyjából kétharmad legyen. A részvényrész feltörekvő, azon belül is erősen régiós fókuszú, de román osztalékfizető mellett olyan francia papírokat is tart, amikről Tóth István az gondolja, hogy nincs fundamentális oka az alulteljesítésüknek. Magyar részvény jelenleg egy van a portfólióban, a Waberer’s.