Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Gyurcsik Attila pályafutása alatt kétszer is úgy érezte, hogy nagyon bedobták a mélyvízbe, de „a vállalatnál az egész közeg annyira inspiráló, hogy van kedved megtanulni úszni”. Amikor mint pályakezdő a Concorde Értékpapírhoz került, azonnal több céget kellett elemeznie, öt év múlva már vezető elemző volt, újabb öt év múlva pedig azt érezte, hogy […]
Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő
Gyurcsik Attila pályafutása alatt kétszer is úgy érezte, hogy nagyon bedobták a mélyvízbe, de „a vállalatnál az egész közeg annyira inspiráló, hogy van kedved megtanulni úszni”. Amikor mint pályakezdő a Concorde Értékpapírhoz került, azonnal több céget kellett elemeznie, öt év múlva már vezető elemző volt, újabb öt év múlva pedig azt érezte, hogy elemzőként mindent elért, amit el lehet.
Pont akkoriban, 2015-ben önállósodott a Concorde Alapkezelő, ami később felvette a Hold nevet, a Concorde pedig elindította új alapkezelőjét, ez lett az Accorde. Vezetésére Gyurcsik Attilát kérték fel. A második mélyvízben az adta a fő feladatot, hogy a befektetési alapokat alapvetően a teljesítményük adja el, induló alapoknál ilyen értelemszerűen még nincs. „Mondták a forgalmazók, hogy biztosan ügyesek vagytok, de majd gyertek vissza öt év track recorddal” – idézi fel a vezérigazgató, aki amellett, hogy saját alapját, az Abacust kezelte, próbált olyan alapokat létrehozni, amelyek kezelésénél kijön a speciális elemzői szaktudásuk, és újonnan indulva is eladhatók.
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a […]
Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a legjobb bizonyíték arra, hogyan képes egy regionális kulturális tér világszínvonalú innovációt teremteni, miközben élő kapcsolatot tart fenn helyi közösségekkel és oktatási intézményekkel. Az elmúlt 18 év alatt a vidéki intézmény példátlan utat járt be és nemzetközi művészeti központtá nőtte ki magát, 2023-ban pedig hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett.
Eljutni a közönséghez
„A MODEM azért tudott és tud progresszív lenni, mert nagyon erős fókusz van a kortárs műfajokon” – magyarázza Vizi Katalin, a múzeum igazgatója. „Alapvetően nem lokális, hanem globális témákat dolgozunk fel, miközben hangsúlyosan megjelenik a helyi értékek képviselete.”
Az intézmény víziója, hogy formabontó módon újraértelmezze a múzeum szerepét a 21. században. A Falakon túl koncepciója megmutatkozik az egyetemi oktatástól kezdve a pop-up kiállításokon át a virtuális térben való jelenlétükig.
2024-ben már nem működik az a gyakorlat, hogy a közönség csak akkor ismeri meg a tartalmainkat, ha belép az ajtónkon. Nekünk is meg kell mozdulnunk, és elmennünk a közönségünkhöz.”
Vizi Katalin
Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető és Vizi Katalin, a MODEM igazgatója // Fotózási helyszín: Rampart – Millenium Gardens Kantin
Nemzetközi projektek
A MODEM nyitottsága Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető szerint a nemzetközi kapcsolatok építésében is megmutatkozik: „Országhatárok mellett vagyunk, egy regionális centrumban, amit igyekszünk kihasználni. Hisszük, hogy Debrecen gazdasági és társadalmi dinamikus változásának sikeres integrációját a kortárs kultúra, így többek között a MODEM intézménye segítheti igazán. A jelenünkkel, a művészet nyelvén, szimbolikusan foglalkozó kortárs alkotások, kiállítások és ehhez kapcsolódó programok, összekötő kapcsok lehetnek a változó közösségek, de az egyének és a cégek tekintetében is. Az aktuális kiállításunk, a „Tanulni a természettől? – Botanika” című tárlat hazai és nemzetközi művészei például a Debreceni Nemzetközi Művésztelepen, egy intenzív, tíznapos ittlét során debreceni intézmények és a helyi természeti értékek kincseit felkutatva reflektálnak a tágabb értelemben vett régió, sőt globális kérdésekre is. A kiállítás a természet és a művészet határterületein mozog, új perspektívákat kínálva a természettel való kapcsolatunk mélyebb megértéséhez” – meséli a művészeti vezető.
A nemzetközi jelenlét másik kiemelkedő példája volt a nyáron megrendezett Refik Anadol kiállítás. A török származású, Los Angelesben élő művész, aki az egyik kortárs csúcsintézményben, a New York-i MoMA-ban mutatta be egy művét sok százezer néző előtt a debreceni bemutatkozást megelőzően, az adatvizualizáció területén számít nemzetközi szupersztárnak. A tárlat nemcsak szakmai sikert hozott a MODEM-nek, de két jelentős szponzor, a Yapí Merkezi és a Synergy támogatását is elnyerte az intézmény számára.
A kortárs művészet támogatása nemcsak kulturális misszió, hanem üzleti szempontból is releváns befektetés egy progresszív, jövőbe tekintő brand építésébe.”
Vizi Katalin
A múzeum a technológiai innovációban is úttörő szerepet vállal. A Sonart projekt a művészet és technológia találkozásának egyik példája: a gyűjtemény műtárgyainak hangképét alakítja ki, új dimenzióba helyezve a vizuális alkotásokat. Emellett rendszeresen szerveznek konferenciákat a művészet és technológia kapcsolatáról, ahol olyan témákat járnak körül, mint az NFT-k, a generatív művészet vagy a transzhumanizmus.
Nem azért ragadt meg Budapesten, mert küzdős ember, Magyarországot más miatt szereti. Indulás a Kaukázusból, landolás egy csúnya őszi napon még éppen a rendszerváltás előtt, disznóbulik Ankarában és minőségi matracokra épített üzlet. Zaim Haluk huszonötéves biznisze és egy új bútormárka, amit már ikerlányai visznek.
Bíró Szabolcs vegyészmérnök az olajiparból nyergelt át a vitaminkészítésre, és néhány év alatt milliárdos céget épített fel étrendkiegészítő-gyártásból. Pedig azt mondja, elsősorban játszik, amikor a Wise Tree Naturals termékeket fejleszti, és csak mellesleg keres pénzt a szenvedélyével. Így az sem zavarja, ha többet kell fizetnie egy-egy összetevőért, ha az jobb minőségű. Vitaminipar című könyvében éppen arra mutat rá, hogy ezt nem minden piaci szereplő tartja fontosnak. Sőt.
Palocsay Gézának nem csak a CV-je izgalmas, pedig az Árukeresőtől a Jófogáson át a félresikerült pepitás kitérőig volna miből mazsolázni. Az egyik, ha nem a legtapasztaltabb magyar digitális szakember egy csomagküldő óriás csúcsstratégájaként talált újra alkotói teret.
