Mindent egy lapra tett fel: önmagára. A Csurran, cseppen a sokszorosát hozta vissza, pénzben és fellépésben egyaránt, pedig volt, aki ebből már nem kért. Majka szerint becsülettel kell élni, el tud számolni a lelkiismeretével. Az év egyetlen nagyinterjúja 2025 legértékesebb magyar celebjével. Végighajtunk a Fótligetbe vezető Igazmondó utcán, onnan már Majoros Péternek sincs visszaút. Kedd délelőtt van, és Majkához megyünk, […]
Mindent egy lapra tett fel: önmagára. A Csurran, cseppen a sokszorosát hozta vissza, pénzben és fellépésben egyaránt, pedig volt, aki ebből már nem kért. Majka szerint becsülettel kell élni, el tud számolni a lelkiismeretével. Az év egyetlen nagyinterjúja 2025 legértékesebb magyar celebjével.
Végighajtunk a Fótligetbe vezető Igazmondó utcán, onnan már Majoros Péternek sincs visszaút. Kedd délelőtt van, és Majkához megyünk, az év legértékesebb magyar celebjének otthonába. A lista pár oldallal odébb, házigazdánk csak pár lépésre. Pókerdíszes Crocsban nyit kaput. Artúr kutya alig magasabb a papucsnál, könnyen átúszik a lábtengeren, ki az utcára. Szerencsére visszajön. Mondjuk, ha kutya lennék, ilyen kertbe én is visszajönnék.
Kint is jó lett volna fotózni, de hétfőn lecsapott a nyár vihara, a szürke felhők meg Magyarország felett maradtak. Úgyis más a haditerv. Címlapfotósunk, Krasznai Zoltán és csapata a hátsó helyiségben, a férfibarlangban állít lámpát. Kamerakésszé teszik a régi pókerasztalt (pont a fotózás után hozzák az újat), de Zoliék ennél jobban nem tolják túl a rendrakást. Ez most a való világ, futógéppel, Xboxszal. A falon drMáriás és Császár Előd Majkának szánt festményei, de ott virít Majka Papa első, 2003-as (arany)lemeze, Az ózdi hős is. Akkor még tizenötezer eladott példányért járt az arany fokozat, ma kétezer is elég. Hamarosan mi is visszatérünk a nagyfiús játszósarokba, de előbb a medence mellett interjúzunk. Majka pulóverben, én dzsekiben, mindketten fedél alatt, kerti garnitúrába süppedve. Most már jó lenne, ha nemcsak az eső, hanem némi szó is esne, mégpedig profizmusról, becsületről, pénzről – meg az idei nagy slágerről, a Csurran, cseppenről. Most akkor Orbánról vagy Trumpról szól Bindzsisztán?
Ha valaki jobbat ígérne a bel-budapesti konfekció rámeneknél, azért önmagában felkerekednénk. Ha mellé vagány tapaszokat is, azokért pláne. És hogy erről a szokatlan pakkról még azt is le lehessen írni 2025-ben, hogy határozottan megéri? Idén részemről kurtára sikerült a nyaralás nyárra eső része, de nem irigykedem azokra, akik álló nyáron át a magyar tavaknál kergetik az őshonos (irónia!) nápolyi […]
Ha valaki jobbat ígérne a bel-budapesti konfekció rámeneknél, azért önmagában felkerekednénk. Ha mellé vagány tapaszokat is, azokért pláne. És hogy erről a szokatlan pakkról még azt is le lehessen írni 2025-ben, hogy határozottan megéri?
Idén részemről kurtára sikerült a nyaralás nyárra eső része, de nem irigykedem azokra, akik álló nyáron át a magyar tavaknál kergetik az őshonos (irónia!) nápolyi pizzákat és lazacderekakat, mert Budapest erőlködés nélkül dobott egy jobbat. Pedig elsőre nehéz eldönteni, hogy a Baross utca körúton kívüli szakaszára eső háznak erősen pozitív vagy inkább kicsit terhes a karmája: volt már itt Partizán-bázis, aztán a kultikus, egy éve elköszönő japán kocsmakajás Ensō.
És az utóbbi terét örökölve tavasszal itt nyitott ki a Yüme, amivel visszatértek a rámenek és társaik azon józsefvárosi falak közé, amiket dzsentrifikált hipszterül signature vintage-nek hívnának, de itt szerencsére szó nincsen ilyenről – szóval ütött-kopott az épület vakolata.
A Yüme egy ilyen kapualjban székel, aminek az elején egy pár lakásos lépcsőház bejárata nyílik, aztán a betonudvar végén már az étterem terasza honol, azaz székek és asztalok állnak a placcon. Ennek is van egy utánozhatatlan hangulata, a félhomályosra hangolt beltérnek meg egy másik, exkluzívabb érzeteket preferáló kulturális osztályok által is szerethető.
Cserébe odabent, ahogy megtelnek estére az asztalok, egy idő után kicsit kiabálós a dinamika a háttérzenétől és a szomszéd asztalok zajától. Amikor én foglaltam, az utolsó aznapi benti időpontot kínálták vagy a teraszt, pedig amíg nincs negyven fok, de van legalább húsz, szerintem a terasz a jó befutó, netán odabent az az asztal, amelyik egy kibontott falszakasz mellé esik.
Ránézésre mintha egy baráti kollektíva helyén lennénk – a félreértések elkerülése végett, ennél szerintem kevés pozitívabb dolgot lehet leírni egy helyről. Nemcsak készséggel fordítgatják a magyarul is japán–angol étlapot (ami szerintem elbírna egy kevés anyanyelvi kibontást, akkor a felszolgálókat is kevesebb kérdés szólongatná), de azt is kedves rugalmassággal kezelik, hogy a gyerek időnként kiborít dolgokat.
A valós felállás szerint egy pár helyén járunk: Nádudvari Martinén és barátnőjéén, Kámán Emeséén. Martin főzött egyebek közt az Ensōban is, és a Yüme gondolatban sincs sokkal messzebb a nem direkt, de nem is eltagadható elődnél.
Rámenek; ázsiai alapállású, de crossover tapaszok; fermentált zöldségek és pár desszert sorakoznak az étlapon, amit fizikai formájában külön is dolgosak voltunk leönteni. A koncepcióhoz illően a rámenek érdemben jobbak, mint amit városszerte a szusibárok futárai kihordanak, és közben legfeljebb kétharmad annyiba kerülnek, ez önmagában lehetne egy koncepció, és lehet, hogy az is. A klasszikus verzióban izgalmasabb – mert a műfaji átlagnál kevésbé egyneműen szójás, közben húsosabb – a lé, és ötletes betét a vékony metélt házi tészta. Az előre lepirított császárhús elfogy az asztal túlfelén, mire kettőt pislogok – nem véletlenül.
A csípős, fermentált bambuszt, a negit a kölyök miatt külön kérjük, és így derül ki, hogy azzal is jó, de nem feltétlenül hiányzik róla. A nyárra kitalált, hideg, halas párja egyszerre tartalmas és frissítő. Jóleső a marinált uborka és a feketeszezám, na és annyi jó minőségű tonhalszasimi került bele, amit önmagában kétszer ennyiért számláznának ki egy alacsonyabb számjegyű kerületben. Ez konkrétan bomba.
A tapaszok közül kettőt merünk kikérni, és két felnőttre a két levessel már ez is a túlvállalás határán van. Lehetne steak, csirkebőrös cézár, gruyère sajtos vagy rákos japán krokett, vagy éppen szarvasgombás hasábburgonya, a mi esetünkben viszont burrata XO szósszal és marinált apróhallal, illetve szakés-gyömbéres beütésű garnéla. Az előbbi egyszerre érdekes és a fűszeres tengeri szósznak hála igencsak tömény: osztozkodni tökéletes étel, egyedül elbánni vele komolyabb umamivállalás. A garnéláknál ott a spanyol iskolában megszokott chili meg a fehérbor is, a szaké leginkább azt az olajat aromatizálja, amiből addigra alig van kapacitásunk tunkolni a kovászos házi kenyérrel. A desszertekig (kétharmada mocsi, azaz ragacsos rizsgolyó) már csak a szemünk jut el.
Ahogy a számláig már az sem nagyon: ha utólag jól értelmezem, visszafelé beépített szervizdíjjal van dolgunk, azaz az étlapon, a keretesben olvashatónál kerekebb számok már tartalmazzák. A helyszínen viszont csak annyit fogtam fel, hogy a fecni végén ott a szervizdíj, úgyhogy nem is fizettem annál többet. Így aztán végleg olyan érzésem támadt, mintha kiraboltunk volna néhány kedves fiatalt a nyolcadik kerületben. Ígérhetem, nem utoljára.
Yüme Budapest VIII., Baross u. 85. A teszt időpontja: 2025. július 10.
Ez volt a vacsoránk: Classic ramen: 3739 Juzu dasi ramen: 4783 Burrata: 2261 Gambas: 3130 Kenyér: 522 Umeshu highball koktél: 3087 Szervizdíj: 2628 Összesen: 20 150 forint
A szupergazdagok vagyonának megadóztatása, punk rock és síelés, dopaminfüggőség, együttműködő munkahelyi kultúra és pszichológiai biztonság. Nyári olvasnivalónak ajánlunk néhány friss könyvet, amik ugyan nem annyira illenek a strandszatyorba, de talán jobban fogjuk érezni magunkat tőlük. Vagy legalább többet tudunk meg arról, mitől éreznénk magunkat jobban. Daniel Goleman, Cary Cherniss:Optimal– Érzelmi intelligenciával a kiégéstől a rezilienciáigOpen Books, 2024, 5999 FtMiről […]
Napi szinten gyártod a digitális tartalmat, most viszont könyvet írtál Ez nem atomfizika – Útmutató egy jobb élethez címmel. Terápiás folyamat volt leülni és belefogni?Abszolút. Nagyon mélyek voltak bennem az édesanyámmal folytatott belső monológok, miközben írtam a könyvet. Felszínre kerültek vele kapcsolatban olyan témák és emlékek, amikről utoljára évekkel korábban beszéltem a pszichológusommal. Nagyon örültem, hogy az […]
A jövő fenntartható ipari létesítményei már nemcsak energiatakarékosak, de humán- és környezettudatos szemléletűek is. Az Oxyma alapítója, Ádám Zsombor mesélt arról, hogyan formálja át a vállalat az ipari létesítmények energetikai jövőjét. „Papír szívószálakkal nem fogjuk megmenteni a bolygót. Ökocentrikus gyárak működtetésével viszont lehet esélyünk” – fogalmaz Ádám Zsombor, az Oxyma Systems alapítója, aki szerint az […]