Lassan egymilliárd forint forgalmú céggé nő a Futni mentem mögött álló Vertigo Média. A producerek kétszázmilliós hitellel vágtak bele a filmbe, és most Porsche helyett inkább újabb körre indulnak az üzleti modellel: függetlenül, valódi igényt követve, Herendi rendezésében csinálnak csajos vígjátékot. Megvan a siker receptje?
Amikor a két producer, Berta Balázs és Kárpáti György elhatározták, hogy le merik gyártani piacról, állami támogatás nélkül a cseh Ženy v běhu, avagy a Nők, ha futnak feldolgozását, azt tették, amit minden hollywoodi pénzember. Kockás papírhoz ültek, végigvették az utóbbi évek magyar vígjátékait – Kölcsönlakás, BÚÉK, Nagykarácsony –, hogy melyik mennyiből készült, hány nézőt vonzott, mekkora jegybevételt termelt, hogy covid előtt vagy után jött-e ki. Egyszóval számoltak.
Még 2019-ben jött velük szembe a Ženy v běhu híre: a cseh filmgyártás legsikeresebb mozija lett több mint másfél millió nézővel, potom 210 millió korona bevétellel (akkori árfolyamon 2,7–2,8 milliárd forint). A gyászoló anya három lányával lefutja váltóban a maratont. Halál egyszerű, állati jól adaptálható ötlet! – így indultak neki a producerek a projektnek. Hogy a filmet is jónak tartották-e? Diplomatikus az álláspontjuk: a cseh és a magyar humor két külön bolygó, a tévéfilmes vizualitás is a cseh piacra lőtt inkább. Ez van, ők az alapötletben látták a potenciált. Meg a bizniszt.
A kockás papíron az jött ki, a magyar verzió kétszázezer néző alatt nem fog megállni, de háromszázezer fölé se megy, e közé kell megérkezniük. A rendezőt, Herendi Gábort is bevonták matekozni (először nemet mondott a filmre). Több tízmillió sem elég az ilyen típusú közönségfilmre, de 400–450 millióból talán el tud készülni, így is bőven a történelmi kirakatfilmek milliárdos büdzséi alatt maradnak. Az összegből harminc százalék az itthon gyártott filmeknek járó adókedvezmény, e mellé kell csapni a szponzorokat – RTL, Master Good, Dorko – és a Netflixre értékesítésből kapott előfinanszírozást is.
A mai világ egyik legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlanság, a House of Business azonban éppen erre építette üzleti modelljét, s így váltak a rugalmas irodabérleti megoldások piacán mára megkerülhetetlen szereplővé. A cég márciusban nyitja ötödik budapesti lokációját a bel-budai BEM Centerben, és ezzel új fejezet is kezdődik a vállalat életében. „Amikor 2016-ban egyedül kezdtem, a recepción […]
A mai világ egyik legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlanság, a House of Business azonban éppen erre építette üzleti modelljét, s így váltak a rugalmas irodabérleti megoldások piacán mára megkerülhetetlen szereplővé. A cég márciusban nyitja ötödik budapesti lokációját a bel-budai BEM Centerben, és ezzel új fejezet is kezdődik a vállalat életében.
„Amikor 2016-ban egyedül kezdtem, a recepción ültem, főztem a kávét, vártam az ügyfeleket, és este maradtam számlázni” – emlékszik vissza Fehér Attila, a House of Business managing partnere és társtulajdonosa. Az „egyszemélyes” vállalkozásból mára húszfős csapat lett, amely közel 500 ügyfelet szolgál ki, a kezdeti 1000 négyzetméteres terület pedig 10 000 négyzetméterre bővült.
Az iroda-hotel koncepció forradalmasította a hagyományos irodabérlést: a klasszikus szállodákhoz hasonlóan itt is teljes körű szolgáltatást kapnak az ügyfelek, csak hálószobák helyett privát irodákat.
A recepciós támogatástól kezdve a titkársági szolgáltatásokon és a napi karbantartáson át a teljes körű catering szolgáltatásig miden az ügyfeleink rendelkezésre áll. Nincs szükség hosszú távú elköteleződésre vagy jelentős kezdeti beruházásra – az irodák azonnal használhatók és teljesen felszerelt állapotban vannak. Olyan ez, mint egy szálloda, csak itt az ágyak helyett íróasztalok vannak.”
A növekedés egyik kulcsa Fehér Attila dedikált hozzáállása, szakértelme és a változó piaci igények felismerése volt. A covidjárvány még nagyobb sebességre kapcsolta az irodahasználati szokásokban kialakuló változásokat, és felértékelte a rugalmasságot. „Korábban jellemzően 2-3 munkaállomást béreltek nálunk, ma már nem ritka az 50 feletti munkállomásos szerződés sem” – mutat rá Fehér a trendváltásra. „A hibrid munkavégzés és a dinamikusan fejlődő piacok korában nehéz előre tervezni a szükséges irodaterületet, nekünk pedig nem az a célunk, hogy mindenáron irodát adjunk bérbe. Volt olyan ügyfél, aki több ezer eurós bérleti konstrukció helyett végül egy százeurós virtuális irodával indult, mert a tárgyalások során rávezettem, hogy a jelenlegi helyzetében az felel meg legjobban az üzleti igényeinek.”
Fehér véleménye szerint a BEM Center Budapest egyik legmodernebb irodaépülete, nem véletlenül erre esett a választásuk. „Az épület teljes egészében gázmentes, hőszivattyús és napelemes rendszerekkel működik, ami fenntarthatóság és energiahatékonyság szempontjából is kulcsfontosságú volt számunkra. A legmodernebb proptech megoldások – az intelligens parkolási rendszertől a mobiltelefonos NFC beléptetésig – pedig a mindennapi használatot teszik kényelmesebbé.”
A komplexum másik különlegessége, hogy az ötcsillagos Kimpton BEM Budapest hotellel összeköttetésben működik. Ez nem csak a szálláslehetőségek miatt előnyös: nagyobb rendezvényekhez a szálloda konferenciatermei is igénybe vehetők, míg az iroda-hotel saját mini konferenciaterme 15–30 fős eseményekhez ideális. Az elmúlt tíz év alatt a House of Business bebizonyította, hogy a rugalmasság és a magas szintű szolgáltatások kombinációja válságálló üzleti modellt eredményez. Az új központ még meg sem nyílt, de már 50 százalékos a foglaltság. Ahogy Fehér Attila fogalmaz:
Mi vagyunk az a bázis, ahol az ügyfelek megtalálják a biztonságot a változásban.”
„Ennyi pénzből akár nyolc-tíz párizsi vagy bécsi éttermet nyithattunk volna” – mondják a magyar Simon’s Burger tulajdonosai, Tóth Máté és öccse, Simon. A fiúk gyerekkori álma minden Excel-táblát felülírt, és márciusban New York közepén nyitnak hamburgerezőt. Saját forrásból, befektető nélkül. Egyelőre egyik almárkájukat, a Smashyt viszik ki az Egyesült Államokba, és ha bejön, megalapozhatja a fő márka, a Simon’s Burger külföldi terjeszkedését.
Két Michelin-csillagos helyet bezárni és szó szerint szétverni nem gyakori húzás még a gasztronómia sokat látott világában sem. A korábbi barokkosan túlzó belső tér helyére földszínek, skandináv tisztaság és végletekig kitalált részletek kerültek, a menü pedig szöges ellentéte a korábbiaknak. Mélyalkalmazkodás, összeomláskutatók és datolya: az Onyx új vacsoraélményéről itt és most először.
Mennyi esély van rá, hogy valaki hetvenhat évvel a pályaválasztása után is ugyanazzal foglalkozzon, és szinte azzal lendülettel tegye, mint tizennyolc évesen? Manapság szinte semmi, de a kilencvennégy éves Sajdik Ferenc ma is így alkot. A grafikus-karikaturista rajzasztalán született meg például Pom Pom, Gombóc Artúr és A nagy ho-ho-ho horgász figurája, sőt a tévétorna főcíme is.
Az asztala ma is tele van pasztellkrétával.
