Térkép a jövőhöz című új könyvedben azt írod, képtelenek vagyunk például fegyelmezetten diétázni, még ha tudjuk is, hogy mondjuk cukorbetegség lesz a vége. Mit lehet tenni, hogy empatizálni tudjunk jövőbeni énünkkel?A kislányommal már négyéves korában elkezdtem jövőgyakorlatokat végezni. Minden esti mese végén arról beszélgettünk, mennyi izgalmas vagy nehéz dolog vár ránk a következő napokban. Így erősítettük az anticipálós […]
Térkép a jövőhöz című új könyvedben azt írod, képtelenek vagyunk például fegyelmezetten diétázni, még ha tudjuk is, hogy mondjuk cukorbetegség lesz a vége. Mit lehet tenni, hogy empatizálni tudjunk jövőbeni énünkkel? A kislányommal már négyéves korában elkezdtem jövőgyakorlatokat végezni. Minden esti mese végén arról beszélgettünk, mennyi izgalmas vagy nehéz dolog vár ránk a következő napokban. Így erősítettük az anticipálós képességét. Amikor fogszabályozót kapott, azzal nyugtattam, hogy gondoljon a tizenkét éves Mirára, aki majd boldog lesz, hogy ezt az áldozatot meghozta érte. Azt mondta, néha megölelgette őt a tinédzser önmaga ezért, és ez segítette jobban megbirkózni a mai nehézségekkel.
Van azért remény, hogy többen belátják: befolyásolhatják a jövőjüket? Az egészségügy legkihasználatlanabb erőforrása a beteg. Kétezer éve arra épül az egészségügy, hogy az orvos bent ül az elefántcsonttoronyban, ő mindenhez hozzáfér, és majd beengedi a beteget, megmondja neki, mit tegyen. Ez a szituáció az utóbbi tizenöt évben átalakult. Dr. Google, majd dr. AI segítségével a beteg egyenrangú lett.
Nem veszélyes, hogy túl hozzáértőnek hiszi magát? Ez eddig is megvolt, csak nem a ChatGPT-t, hanem a szomszédot kérdezte meg, hogy mit szedett. Inkább azt látom veszélynek, hogy ötmillió orvos hiányzik a rendszerből, és ez a szám a WHO szerint 2030-ra tízmillió lesz. Csak fejlett technológiákkal tudjuk pótolni a szükséges orvosi segítséget. Angliában például, ahol mentális kórképekben hosszú a várólista, AI-alapú alkalmazást kapnak a betegek, hogy legalább beszélgessenek valakivel, amíg orvoshoz nem kerülnek.
A fizetőssé tett tartalmak nemcsak bevételi források, hanem közösségépítő eszközök is. A 24.hu digitális és üzletfejlesztési igazgatója, Petr Bednar újfajta olvasói elköteleződésről beszélt a Forbesnak. De kikhez szólnak valójában, mit jelent számukra a The New York Timesszal kötött megállapodás, és miért tartja fontosnak, hogy a független újságírás fontos fenntartói legyenek a tartalmat megvásárló előfizetők? Interjú. […]
A fizetőssé tett tartalmak nemcsak bevételi források, hanem közösségépítő eszközök is. A 24.hu digitális és üzletfejlesztési igazgatója, Petr Bednar újfajta olvasói elköteleződésről beszélt a Forbesnak. De kikhez szólnak valójában, mit jelent számukra a The New York Timesszal kötött megállapodás, és miért tartja fontosnak, hogy a független újságírás fontos fenntartói legyenek a tartalmat megvásárló előfizetők? Interjú.
Kikhez szól ma a 24.hu, és milyen közönséget céloztok a 24 Extra tartalmaival?
A 24.hu elsősorban azokhoz az olvasókhoz szól, akik gyors, pontos és kontextusban gazdag tájékoztatást várnak el. Alapközönségünk olyan városi, közélet iránt érdeklődő emberekből áll, akik nem állnak meg a címszavaknál, hanem mélyebb megértésre vágynak. A 24 Extra pedig azoknak készül, akik hosszabb távon is értékesnek tartják a független újságírást, és előfizetőként készek a pénzükkel is fenntartani azt. Ezek az olvasók azokat a tartalmakat keresik, amelyek máshol nem érhetők el. Ők tényfeltáró munkákra, szakértői elemzésekre és egyedi nézőpontokra kíváncsiak.
Mit kínál a 24 Extra az előfizetőknek?
A 24 Extra célja, hogy egy minőségi, reklámtól kevésbé terhelt felületen adjon hozzáférést azokhoz a tartalmakhoz, amelyek mögött komoly szerkesztőségi munka áll. Az előfizetők havonta több száz cikket olvashatnak el, ezek mélyebb elemzéseket, interjúkat és helyszíni riportokat kínálnak. A tartalom mellé pedig olyan hozzáadott értékeket kapnak, mint például saját gyártású podcastok, és – a magasabb csomagban – teljes hozzáférés a The New York Times digitális felületéhez is. Ez utóbbi egyedülálló lehetőség Magyarországon.
Hogyan jött létre a The New York Timesszal kötött együttműködés?
Erre az együttműködésre kifejezetten büszkék vagyunk, hiszen elsőként mi kötöttünk ilyen megállapodást magyar kiadóként a lappal. Ennek ötlete a két kiadó közötti megbeszélésekből nőtte ki magát. Az a szándék vezette, hogy az előfizetőink még szélesebb nemzetközi kitekintést kaphassanak. A The New York Times digitális tartalmait – beleértve a híreket, a The Athletic receptgyűjteményét és a podcastokat – 2025 júniusától minden éves előfizetőnk eléri, aki a középső vagy a felső csomagra fizetett elő. Azoknak is biztosítjuk ezt a lehetőséget, akik már azelőtt fizettek elő, hogy a megállapodást nyilvánosságra hoztuk volna.
Milyen előfizetési csomagokban gondolkodtatok, és milyen típusú tartalmak érhetők el az egyes szinteken?
A három csomag között a tartalom mélysége és az elérhető szolgáltatások köre jelent különbséget. Az alapcsomag már hozzáférést ad a kizárólag előfizetők számára elérhető cikkekhez. A középső szint esetében a reklámok száma csökken, és a felhasználók külön hírleveleket is kapnak. A legbővebb csomagban pedig a podcast- és videótartalmak mellett könyvvásárlási kedvezmények és egyéb kedvezmények is elérhetők. Az NYT-hozzáférést a középső és a felső csomag is tartalmazza. Ezt automatikusan aktiváljuk azok számára is, akik korábban már előfizettek, és jogosultak rá.
Mi az, amit szerinted igazán különlegessé teszi az extra kínálatotokat a hazai piacon?
Kínálatunk fontos részét jelentik a riportok, ez a műfaj a magyar újságírás egyik legszebb hagyománya. Úgy gondoljuk, a mi lapunk kivételes színvonalon őrzi. Kultúrarovatunk is kifejezetten erős: filmekkel, sorozatokkal, irodalommal kapcsolatos írásaink nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalúak. A politikai és gazdasági háttérelemzések, a kortárs gondolkodókkal, művészekkel készült interjúk szintén népszerűek az előfizetőink körében. Az olvasóink nemcsak tartalmat keresnek, hanem értelmezést is. Ebben adunk mi többet.
Így látja a fesztiválpiac jövőjét Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezetője. Tizennyolc év és háromezer koncert tapasztalatával a háta mögött Orbán Balázs pontosan tudja, mi működik ma a rendezvénypiacon – és mi nem. A VIBE Fesztivál programszervezője, a BME Egyetemi Napok, valamint a Műegyetemi Állásbörze vezető szervezője, aki számtalan magyar és erdélyi eseményen is […]
Sikertörténet a BI-KA Logisztikánál Az 1990-es évek elején, egy szolnoki irodából történő irányítással indult útjára az első teherautó Olaszországba a BI-KA szervezésében. A vállalkozás közel 35 évvel később, napjainkra az ország egyik meghatározó logisztikai szolgáltatójává vált, teljes egészében magyar családi vállalkozásként, külföldi tőke nélkül. A vállalat életének egyik legjelentősebb fordulópontja a tudatosan megtervezett generációváltás volt: […]
Cserháti-Herold Janka már tíz éve is szemrebbenés nélkül beszélt az interneten menstruációról, női orgazmusról, és ismertette meg korosztályát a legújabb, legtermészetesebb fogamzásgátló módszerekkel. A Hormonmentes márkából Janka és férje, Cserháti Zoltán mára több lábon álló vállalkozást építettek, és újabban szexwellnesswebshopot indítottak. „Amikor először jött oda hozzám egy fiatal srác, hogy én vagyok-e a Janka, mert az én videóimon […]