A fizetőssé tett tartalmak nemcsak bevételi források, hanem közösségépítő eszközök is. A 24.hu digitális és üzletfejlesztési igazgatója, Petr Bednar újfajta olvasói elköteleződésről beszélt a Forbesnak. De kikhez szólnak valójában, mit jelent számukra a The New York Timesszal kötött megállapodás, és miért tartja fontosnak, hogy a független újságírás fontos fenntartói legyenek a tartalmat megvásárló előfizetők? Interjú. […]
A fizetőssé tett tartalmak nemcsak bevételi források, hanem közösségépítő eszközök is. A 24.hu digitális és üzletfejlesztési igazgatója, Petr Bednar újfajta olvasói elköteleződésről beszélt a Forbesnak. De kikhez szólnak valójában, mit jelent számukra a The New York Timesszal kötött megállapodás, és miért tartja fontosnak, hogy a független újságírás fontos fenntartói legyenek a tartalmat megvásárló előfizetők? Interjú.
Kikhez szól ma a 24.hu, és milyen közönséget céloztok a 24 Extra tartalmaival?
A 24.hu elsősorban azokhoz az olvasókhoz szól, akik gyors, pontos és kontextusban gazdag tájékoztatást várnak el. Alapközönségünk olyan városi, közélet iránt érdeklődő emberekből áll, akik nem állnak meg a címszavaknál, hanem mélyebb megértésre vágynak. A 24 Extra pedig azoknak készül, akik hosszabb távon is értékesnek tartják a független újságírást, és előfizetőként készek a pénzükkel is fenntartani azt. Ezek az olvasók azokat a tartalmakat keresik, amelyek máshol nem érhetők el. Ők tényfeltáró munkákra, szakértői elemzésekre és egyedi nézőpontokra kíváncsiak.
Térkép a jövőhöz című új könyvedben azt írod, képtelenek vagyunk például fegyelmezetten diétázni, még ha tudjuk is, hogy mondjuk cukorbetegség lesz a vége. Mit lehet tenni, hogy empatizálni tudjunk jövőbeni énünkkel?A kislányommal már négyéves korában elkezdtem jövőgyakorlatokat végezni. Minden esti mese végén arról beszélgettünk, mennyi izgalmas vagy nehéz dolog vár ránk a következő napokban. Így erősítettük az anticipálós […]
Térkép a jövőhöz című új könyvedben azt írod, képtelenek vagyunk például fegyelmezetten diétázni, még ha tudjuk is, hogy mondjuk cukorbetegség lesz a vége. Mit lehet tenni, hogy empatizálni tudjunk jövőbeni énünkkel? A kislányommal már négyéves korában elkezdtem jövőgyakorlatokat végezni. Minden esti mese végén arról beszélgettünk, mennyi izgalmas vagy nehéz dolog vár ránk a következő napokban. Így erősítettük az anticipálós képességét. Amikor fogszabályozót kapott, azzal nyugtattam, hogy gondoljon a tizenkét éves Mirára, aki majd boldog lesz, hogy ezt az áldozatot meghozta érte. Azt mondta, néha megölelgette őt a tinédzser önmaga ezért, és ez segítette jobban megbirkózni a mai nehézségekkel.
Van azért remény, hogy többen belátják: befolyásolhatják a jövőjüket? Az egészségügy legkihasználatlanabb erőforrása a beteg. Kétezer éve arra épül az egészségügy, hogy az orvos bent ül az elefántcsonttoronyban, ő mindenhez hozzáfér, és majd beengedi a beteget, megmondja neki, mit tegyen. Ez a szituáció az utóbbi tizenöt évben átalakult. Dr. Google, majd dr. AI segítségével a beteg egyenrangú lett.
Nem veszélyes, hogy túl hozzáértőnek hiszi magát? Ez eddig is megvolt, csak nem a ChatGPT-t, hanem a szomszédot kérdezte meg, hogy mit szedett. Inkább azt látom veszélynek, hogy ötmillió orvos hiányzik a rendszerből, és ez a szám a WHO szerint 2030-ra tízmillió lesz. Csak fejlett technológiákkal tudjuk pótolni a szükséges orvosi segítséget. Angliában például, ahol mentális kórképekben hosszú a várólista, AI-alapú alkalmazást kapnak a betegek, hogy legalább beszélgessenek valakivel, amíg orvoshoz nem kerülnek.
És ha aztán el sem mennek az orvoshoz? Eddig is sok orvos panaszkodott, hogy a betege azt mondta, rákeresett, neki ez és az a baja, és leadta a rendelést a gyógyszerre. Mint egy gyorsétteremben. Nem az a cél, hogy a betegeket a technológia felé hajtsuk, inkább a háziorvosuk legyen az útmutatójuk a digitális dzsungelben.
Készek a változásra a háziorvosok? Amikor tizenpár éve egy orvosi konferencián beszéltem az AI-ról, azt éreztem, szinte meglincselnek, amiért „az én technológiáimmal” el akarom venni az orvoslásuk művészet jellegét. Most a többség szeretne változást, hiszen sok betegének van ilyen jellegű kérdése.
Az új orvosgeneráció az AI-tól függetlenül is másképp áll a betegekhez. Biztosan, de erre nem várhatunk évtizedeket. Ráadásul mi, orvosok arra esküdtünk, hogy egész életen át tanulunk. A technológiák változnak, és amiről bebizonyították, hogy hatékony, azt kutya kötelességünk használni a beteg jólléte érdekében.
Mi köze a kultúrának a korrupcióhoz? Mitől függ, hogy mit ítélünk el és mit fogadunk el? Miért bilincsgyanús a kisstílű megvesztegetés, és miért élünk vidáman nepotizmusban? Jancsics Dávid, a magyar mutyi egyik legnagyobb kutatója San Diegóban él, most itthon beszélgettünk veleA korrupció szociológiája című könyve megjelenése apropóján. Van egy jó híre is: szerinte a kulturálisan meghatározottnak hitt dolgok pillanatok alatt […]
Sokkal többen alszunk rosszul, mint ahányan ezt tudjuk is magunkról. Ráadásul a magyarok többet stresszelnek még éjszaka is az európai átlagnál. Pedig a napi teljesítményünk, sőt az egészségünk alapja az alvás minősége, ezért nem mindegy, milyen fontosságot tulajdonítunk neki, mondja Kun Zoltán alváskutató, fenntarthatóteljesítmény-mentor, a Magyar Alvásszövetség szakértője. Egyik előadásodban arról beszéltél, hogy az emberek kétharmada rosszul tudja, […]
Ha középkorú vagy, muszáj feltenned magadnak a kérdést: hol és hogyan akarok élni hetven–nyolcvan évesen? – mondja Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés mozgalom egyik alapítója. Válasznak nem receptet adnak, hanem új perspektívát: lakhatási modelleket, egészségtudatos közösségeket. „Majd lesz valami” – mondogatják a legtöbben, ha idős éveikről kérdezik őket. A statisztikák viszont könyörtelenek: egyre tovább élünk, Magyarország lakossága gyorsuló ütemben […]
