Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Nitrátok
A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A termesztés módja, a felhasznált nagy mennyiségű vegyszer és a fényhiány miatt az üvegházakban és a fólia alatt nevelt levélzöldégek tartalmazzák a legtöbb nitrátot. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté alakulhat, ami már méreg. A halálos nitrátdózis 0,18–2,5 gramm. Biotermesztésnél háromszor, négyszer kisebb a növények nitráttartalma, mert a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik, és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert.
Nagy Zsófia egy rosszul kitöltött felvételinek köszönhetően fordult a bazsalikom, a tárkony és a majoránna felé. A kertészmérnök egy ideig másoknak termesztett, de megunta a fűszergyárak árlenyomását, és saját márkát alapított.
Tavaly, a faházban, ahol laktam, csak a hálószobában volt palántáknak kedvező klíma meg fény, úgyhogy ott aludtak velem két ruhaszárítón az ablak előtt – meséli Nagy Zsófia, „A fűszeres lány” márka alapítója.
A tudatossághullám teremtett igényt és létjogosultságot azokra a magyar alapanyagokból készülő, vegyszer és tartósítószer nélküli fűszerekre, amiket Zsófia webshopjában, húsz budapesti viszonteladónál és vasárnap délelőttönként a Szimpla piacon lehet beszerezni.
A fűszeres lány, amit csak lehet, maga termeszt, és kizárólag biovegyszereket használ. A levendulát, a piros paprikát és a fokhagymát más magyar kistermelőktől szerzi be, a bors, a csillagánizs és a kardamon importból van. A 2018-ban 7,9, 2019-ben 10,9 millió forintos forgalom hetven százalékát a viszonteladók, húsz százalékát a piacozás, a maradék tízet a webshop és az egyedi megrendelések adták.
Zsófia anno véletlenül került a szakmába. Érettségi után elsőre nem vették fel a vágyott grafikus szakra. Ekkor kertépítő mérnöknek jelentkezett, aztán jött az sms az eredményről, hogy gratulálnak a kertészmérnök szakhoz. Az előbbi kerteket és parkokat tervez, utóbbi növénytermesztéssel foglalkozik, és véletlenül utóbbit jelölte meg a felvételin.
Ennek ellenére beiratkozott, és végül megtetszett neki a gyógynövény szakirány. Közben a takarmányozással és állattartással foglalkozó családi cégbe is besegített, itt megragadta a vállalkozói szellem. A szak elvégzése után meg ő ragadta meg a lehetőséget arra, hogy a saját lábára álljon, pályázati pénzből földet vett, és elkezdte a munkát.
Két évig más fűszergyártóknak volt beszállítója, de a folyamatos árlenyomás miatt kiszolgáltatottnak érezte magát, ezért 2018-ban inkább létrehozta A Fűszeres lány márkát. Zsófi eddig mindent egyedül csinált: fűszertermesztés, szárítás, morzsolás, darálás, üvegcsézés, piacra járás, logó- és címketervezés. Az interjúra éppen tapétakaparásból jött. Idéntől a palánták már nem a faház hálójában nevelkednek. Zsófia a ráckevei családi nyaralót alakítja át az új főhadiszállássá. A bevétel hetven százalékát eddig viszonteladók hozták, a koronavírus okozta nyitvatartási korlátozások miatt a plázákban lévő boltok több nagyobb megrendelést visszamondtak, de a kis csomagolásmentes üzletekben pont annyira nőtt a kereslet, hogy ezt pótolja. A piacozás egyelőre kiesik, új irány, hogy már nemcsak kész fűszereket, hanem palántákat is lehet tőle rendelni. Az otthon maradás idejére jó program a kertészkedés.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
Nem mindegy, hogyan reagáltak a szüleink, nagyszüleink a traumáikra, és nem mindegy, milyen hiedelmeket adtak át nekünk, de aki most jól küzd meg a krízissel, az aranytartalékot képez a jövőjére – mondja Orvos-Tóth Noémi pszichológus, a transzgenerációs szemlélet kutatója.
A világ legnagyobb fejvadászcége hárompercenként üt nyélbe egy csúcsvezetői átigazolást. Magyarországi irodája is szállított már embert az ország és a régió szinte minden fontos nagyvállalatának. Ha a Korn Ferry keres meg valakit, az komoly pozíció. Kell hozzá network, hatalmas adatbázis, kellenek profi procedúrák és sok tapintat. Ilyen egy diszkrét szakma és diszkrét kulcsembere: Szabó Vilmos.
