Sok mindentől omlott már recesszióba a világgazdaság a második világháború óta eltelt nyolcvan évben, de világjárványtól még nem. Most ezt is kipipáljuk. Magyarországon a hurráoptimista jegybank még növekedést remél idénre, a piac súlyos visszaesést. Rendhagyó negyedéves makrojelentés.
Február közepén Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője szomorúan jelezte, hogy a januárihoz képest csökkentenie kellett a szervezetnek az idei globális GDP-növekedésére vonatkozó becslését. A változás 0,1 százalékpont, ennél kisebb nem is lehetne, a 3,3 százalékból lett 3,2, az indoklásban a Kína egy részét megbénító koronavírus-járvány szerepelt. Három héttel később, március 5-én még szomorúbban közölte, hogy a globális növekedés várhatóan alatta marad a tavalyi 2,9 százaléknak. Újabb 17 nap alatt aztán a prognózis a következőre módosult: durva globális recesszió lesz idén, olyan, de inkább még rosszabb, mint 2008–09-ben. És néhány nap alatt már nyolcvan ország jelezte, hogy segítséget kér az IMF-től.
Ilyen gyors összeomlásra még sosem volt példa. A vírus áttelepült Európába, rohamosan kezdett terjedni Olaszországban, majd lassan az egész kontinensen. A termelési láncokban gyorsan zavar keletkezett, sorra álltak le a gyárak, a kontinens nagy része karanténba vonult, miután az ázsiai tapasztalatok megerősítették, hogy a cseppfertőzéssel gyorsan terjedő vírus ellenszere az, ha az emberek nem találkoznak egymással. Mindez kevesebb, mint egy hónap alatt.
Ebben a helyzetben az őszinte tőzsdei elemzők azt mondják, itt most teljesen felesleges bármit is előre jelezni. Térjünk erre komolyabban vissza akkor, ha nagyjából bizonyossá válik a járvány lefutása. Addig ők is az új megbetegedések görbéit vizslatják, keresve a felfutó szakasz kifulladására utaló jeleket. Az árfolyamok ugyanis sokkal hamarabb érik majd el a mélypontjukat, mint ahogy a járvány eltűnése bizonyossá válik. A makroelemzők a rendkívüli helyzetre tekintettel felfüggesztik a hagyományos alappálya-prognózisok készítését. Átállnak arra, hogy legalább két forgatókönyv alapján számolnak várakozásokat, az egyik a gyorsan lefutó járvány, a másik az elhúzódó.
Erős termékpalettával, testre szabott megoldásokkal és az ágazat új trendjeinek folyamatos követésével a CIB Csoport elkötelezett és rugalmas partnerként támogatja az autóipar szereplőit.
Összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos, vagy divatosan rövidítve CASE járművekről szól a jövő, és ez a jövő bizony elkezdődött – ma már egyértelmű, hogy az autózás új korszakába léptünk. Az iparág szereplőivel együttdolgozó szakemberek a következő 5-10 évben várnak igazi áttörést a trendekben. Az viszont izgalmas kérdés, hogy az új technológiák elterjedésére mely autóipari szereplők és beszállítók tudnak megfelelő válaszokat adni, kik lesznek képesek erősödni, és milyen együttműködések alakulnak ki. „Az autógyártás, illetve annak beszállítói háttere kivételes súllyal bír a hazai ipari termelésben, és a magyar export 20 százalékát adja. Emiatt kiemelten fontos, hogy a helyén kezeljük a változásokat, és a hazai szereplőket a trendek megértésén keresztül tudjuk támogatni abban, hogy megfeleljenek a kihívásoknak” – hangsúlyozza Szabó Balázs vezérigazgató-helyettes, vállalati üzletágvezető.
A CIB Csoportnál emiatt szakértők bevonásával vágtak bele az autóipari trendek elemzésébe, a hosszú távú tendenciák mellett az aktuális nehézségeket is vizsgálva. Hatalmas a beruházási igény – az elektromos autógyártás esetén százmilliárd eurós nagyságrendről van szó –, ami óriási költségcsökkentési nyomással párosul, ez pedig a magyar beszállítókra is hatást gyakorol. A siker érdekében megkerülhetetlen a folyamatos innováció és hatékonyságnövelés, miközben a szoftveres és elektronikai hátterű termékek iránti fokozódó igény olyan új szereplőknek kedvezhet, akikre korábban nem tipikus autóipari szereplőként gondoltak. „Az elektromos autók összetétele akár 70 százalékban is különbözhet a hagyományos gépkocsikétól. Ahogy az autóiparban egyre hangsúlyosabbá válik a technológiai irány, erősödik az ilyen típusú beszállítók szerepe. Átrendeződnek a szaktudást érintő elvárások is: míg klasszikus gépészmérnökből tíz év múlva kevesebbre lesz szükség, jóval több szoftvermérnök fog dolgozni az ágazatban” – világít rá Győr Tamás, a KKV üzletág igazgatója.
SZABÓ BALÁZS, vezérigazgató-helyettes, vállalati üzletágvezető és GYŐR TAMÁS, KKV üzletág igazgató
Értő figyelem
Az autóiparban zajló forradalmi folyamatokkal párhuzamosan paradigmaváltás történik a vállalati bankolás terén is. „Már nem elég a múltbeli pénzügyi adatokra nézni a cégek valódi perspektíváinak megértéséhez, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a piaci trendeket, amikor finanszírozási kérdésekben döntünk. Ahhoz, hogy jó partnerei lehessünk ügyfeleinknek, tisztában kell lennünk például a technológiai fejlettségükkel, mert ez lesz versenyképességük kulcsa a jövőben” – magyarázza Szabó Balázs. A CIB Banknál ezért azon dolgoznak, hogy a globálisan körvonalazódó irányzatokat le tudják fordítani céges szintre is, ennek jegyében pedig 150 autóiparhoz kapcsolódó céget analizálnak különböző szempontok mentén. A tevékenység és a struktúra mellett megnézik például, hogy az adott vállalat termékekre vagy folyamatokra specializálódott, megfelel-e a CASE elvárásoknak, valamint jól alkalmazkodik-e a rövid távú trendekhez – és csak ezt követően veszik górcső alá a pénzügyi teljesítményt. Győr Tamás szerint az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy bár vannak mindenkire igaz következtetések, más szempontok mentén már jobban elkülönülnek a potenciális nyertesek és vesztesek: „A munkaerőhiány, az emelkedő bérköltségek és a vevői árnyomás miatt az automatizáció és a robotizálás mindenki számára előírás. Egy-egy tevékenység azonban különböző mértékben automatizálható. Ha valamit nem lehet automatizálni, viszont nyereséghányadosa alacsony, reális a veszély arra, hogy kiszervezik Távol-Keletre. Egyéb területeken viszont az sem kizárt, hogy akár a koronavírus hatásaként távol-keletről is hoznak vissza termelést az európai gyártók.”
Megoldások mindenkinek
Minél mélyebb tudást halmoznak fel az iparági trendekről, illetve az egyedi sajátosságokkal és kockázatokkal rendelkező szereplőkről, annál jobban személyre tudják szabni pénzügyi megoldásaikat a komplex kiszolgálást és növekvő finanszírozást igénylő ügyfelek részére. Igen széles a paletta: a CIB Csoportnál a különböző forgóeszköz- és beruházási hitelek éppúgy megtalálhatók, mint a faktor- és lízingmegoldások, így sem a megugró megrendelések, sem a kapacitásbővítés vagy a hosszú fizetési határidők nem jelenthetnek problémát. Sőt, egyedi megoldással lehetőséget biztosítanak forintutalásra devizafedezettel, így devizaforrás megléte esetén is kifizethetők forintban a szállítók anélkül, hogy kapkodni kellene az átváltással. Ezen túlmenően a céges kivásárlások, összeolvadások és generációváltás folyamatait is támogatják. A termékfejlesztés során is szem előtt tartják az iparági trendeket, így jelenleg többek között azon dolgoznak, hogyan tegyék kedvezőbbé az elektromos autó lízingfeltételeit a hagyományosénál, és ezzel nem félnek némi rizikót vállalni: „Érdekes helyzet az elektromos gépkocsik lízingje, mert nem tudjuk, milyen irányba fog változni a technológia, és sok a kérdőjel. Ilyen értelemben nagyobb kockázatról beszélünk, ám a fenntarthatóság és a társadalmi haszon miatt nem kérdés, hogy finanszírozóként az elektromobilitás elterjedését támogatjuk.”
A vendéglátós múltú, saleses lelkületű Kiss Dániel dacból vált vállalkozóvá. Először kutyaházakat gyártatott, többek között a márianosztrai börtönben. Később áttért a vegyszermentes ultrahangos kullancsűzőkre, és a Ticklesst ma már ötven országban árulják. És a jó hír: a kisállatpiac válságálló.
Túljárhat-e az emberi találékonyság a természet erején? Az időjárási szélsőségek megszaporodásával egyre több kihívás elé néz a mezőgazdaság – de közben egy csomó érdekes válasz is születik. A Growberry az algoritmusok erejét ötvözné a kontrollált termesztéssel.
A jövő orvosa nem elefántcsonttornyot őriz majd, a WHO pedig kevés lesz ahhoz, hogy még egy világjárványt kezelni tudjon. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus és Meskó Bertalan orvos-futurológus az egészségügy újjáépítésének kihívásairól és arról, elkél-e kormányok feletti, drákói szigor.
