Sok mindentől omlott már recesszióba a világgazdaság a második világháború óta eltelt nyolcvan évben, de világjárványtól még nem. Most ezt is kipipáljuk. Magyarországon a hurráoptimista jegybank még növekedést remél idénre, a piac súlyos visszaesést. Rendhagyó negyedéves makrojelentés.
Február közepén Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője szomorúan jelezte, hogy a januárihoz képest csökkentenie kellett a szervezetnek az idei globális GDP-növekedésére vonatkozó becslését. A változás 0,1 százalékpont, ennél kisebb nem is lehetne, a 3,3 százalékból lett 3,2, az indoklásban a Kína egy részét megbénító koronavírus-járvány szerepelt. Három héttel később, március 5-én még szomorúbban közölte, hogy a globális növekedés várhatóan alatta marad a tavalyi 2,9 százaléknak. Újabb 17 nap alatt aztán a prognózis a következőre módosult: durva globális recesszió lesz idén, olyan, de inkább még rosszabb, mint 2008–09-ben. És néhány nap alatt már nyolcvan ország jelezte, hogy segítséget kér az IMF-től.
Ilyen gyors összeomlásra még sosem volt példa. A vírus áttelepült Európába, rohamosan kezdett terjedni Olaszországban, majd lassan az egész kontinensen. A termelési láncokban gyorsan zavar keletkezett, sorra álltak le a gyárak, a kontinens nagy része karanténba vonult, miután az ázsiai tapasztalatok megerősítették, hogy a cseppfertőzéssel gyorsan terjedő vírus ellenszere az, ha az emberek nem találkoznak egymással. Mindez kevesebb, mint egy hónap alatt.
Ebben a helyzetben az őszinte tőzsdei elemzők azt mondják, itt most teljesen felesleges bármit is előre jelezni. Térjünk erre komolyabban vissza akkor, ha nagyjából bizonyossá válik a járvány lefutása. Addig ők is az új megbetegedések görbéit vizslatják, keresve a felfutó szakasz kifulladására utaló jeleket. Az árfolyamok ugyanis sokkal hamarabb érik majd el a mélypontjukat, mint ahogy a járvány eltűnése bizonyossá válik. A makroelemzők a rendkívüli helyzetre tekintettel felfüggesztik a hagyományos alappálya-prognózisok készítését. Átállnak arra, hogy legalább két forgatókönyv alapján számolnak várakozásokat, az egyik a gyorsan lefutó járvány, a másik az elhúzódó.
A vendéglátós múltú, saleses lelkületű Kiss Dániel dacból vált vállalkozóvá. Először kutyaházakat gyártatott, többek között a márianosztrai börtönben. Később áttért a vegyszermentes ultrahangos kullancsűzőkre, és a Ticklesst ma már ötven országban árulják. És a jó hír: a kisállatpiac válságálló.
A 2018-as nürnbergi kisállat-világkiállításon semmi sem utalt arra, hogy a Protectone magyar cég. „Sarokstandjuk volt, csillogott-villogott, tele fehér ingbe öltözött, Ipaddel a kezében mutogató, lelkes fiatal kereskedővel. Pontosan tudják, hol kell megjelenni, és ott mit kell mondani” – mondja Sebő Gyula, a Julius K9 kutyahám-világmárka alapítója (2019. októberi címlaposunk) első találkozójáról Kiss Dániellel, a Protectone alapítójával. Addig egyikük se tudta a másikról, hogy egy (anya)nyelvet beszélnek.
Egy héttel később már Budapesten ültek, és a hosszú távú stratégiai partnerségük részleteiről tárgyaltak. „Aztán két magyar együtt felfedezte Amerikát” – mondja Gyula az azóta közös raktárral és kereskedőkkel vitt USA-beli piacról. Mindenki abban segít a másiknak, amiben ő a legjobb. A Rubik-kocka óta legtöbbet másolt hazai terméket árusító Gyula a jogi védelemben és a gyártásban erős, Dániel vérbeli kereskedő, aki nem számított rá, hogy árbevétele nagy részét ügyvédekre fogja elkölteni.
„Már hatévesen rájöttem, hogy milyen hatást tudok kiváltani másokból a jó dumámmal. Ha erre rákap az ember, az csak egyre fokozódik. Negyvenegy évesen szűnni nem akaró nagy duma van” – mondja az értékesítői lelkületű Dániel. Gyula szerint ezt a készséget a csapatnak is olyan hatékonyan tudja átadni, hogy ez lett a sikerük egyik kulcsa. A Protectone-tulajdonos ambícióját és önbizalmát a falon bekeretezett, kollégáitól születésnapjára szerkesztett Forbes-címlap is jól mutatja.
Gazdája teátrális mozdulatokkal kísért meggyőző hangnemére a budai iroda sarkában éppen délutáni szunyókáját végző öt hónapos Zuma is felkapja a fejét. A következő pillanatban a termetes ebkölyök már Dániel ölében van, és tetszését a cégtulajdonos arcon nyalásával fejezi ki. „Lehet kutya nélkül élni, csak nem érdemes” – mondja a gazdája. 2010-ben régi jó barátja, Tamási Péter, a Fressnapf akkori kereskedelmi vezetője hívta fel a figyelmét arra, hogy ezt egyre többen gondolják így. Ezért válságálló a kisállatpiac, ami Amerikában 2001-ben 29 százalékkal, 2008-ban, a válság kitörésének évében 17 százalékkal növekedett. A globális mérete 2018-ban 190 milliárd dollár volt, ezt 2025-re 270 milliárd dollárra becslik.
Három szelet párizsi
A vendéglátós és értékesítői múltú Dániel egy családi ebéden, dacból határozta el, hogy vállalkozó lesz. Nagybátyjának panaszkodott, hogy mennyi mindent lehetne jobban csinálni a cégnél, ahol dolgozik. „Akkor hajrá, alapíts egyet, és bizonyítsd be” – mondta a nagybátyja. Dániel körülnézett, melyik termékekkel van a legtöbb gondjuk a magyar kisállatpiaci megrendelőknek. Kutyaházakból legalább konténernyit kellett rendelni, a kínai ügyfélszolgálat szinte nem létezett, és minden harmadik eblak szétesett. Kecskeméten talált egy asztalost, akivel nekiálltak a kutyaházkészítésnek.
A húsz százalékkal drágább termékre abban a pillanatban átálltak a megrendelők – csak az eddigi beszállítókkal ne kelljen többet üzletelni! Gyorsan kapacitáshiány lett. Lényegében a komplett márianosztrai börtönt „kibérelték”, és a rabokkal kezdtek el gyártatni. De ezzel a termék minősége is rohamosan romlani kezdett. Ezzel egyidőben kaptak egy kilencezer darabos német megrendelést, és Dániel tudta, hogy azt esélytelen az elvárt precizitással kivitelezni, ezért visszamondta az üzletet.
Nem sokkal ez előtt egy ismerőse bemutatta Carlo Pontinak, a milánói egyetem parazitológusának. Ő már 1993-ban feltalált egy ultrahangos kullancsűzőt, de a bőröndjével bemutatóról bemutatóra szaladgáló professzort nem vették komolyan, a megfelelő kereskedői tudás nélkül nem tudta eladni a terméket. A frekvencia nagyon zavarja a kullancsokat, ezért inkább távol maradnak tőle. „Az az előnyünk, hogy egy eddig még nem létező terméket kínálunk a piacon. A hátrányunk is ez. A piacépítés rengeteg energiát emészt fel, eddig vegyszerek által uralt szembeszéllel megyünk előre” – mondja Dániel. Az egy évig működő termék jó megoldás lehet azoknak, akik a vegyszermentességet preferálják, de azoknak is, akik a vegyszerest szeretnék minden lehetséges eszközt bevetve kiegészíteni.
Dániel felesége rákérdezett: „Hány kutyaházzal volt gondod, és hány kullancsriasztóval?” Az előbbivel megszámlálhatatlan, az utóbbival nulla. Még aznap elkezdték kiárusítani a kutyaházraktárat, és a pénzből belekezdtek a Tickless nevű ultrahangos kullancsriasztó árusításába, de Dániel az első években a bevételét még nem a hamisítástól védő ügyvédekre, hanem három darab kiflire és hozzá három szelet párizsira költötte. Ez volt a felesége, a fia és az ő vacsorája 2014-ben egy újabb félresikerült német megrendelés miatt.
A Ticklessből huszonegyezer darabot rendeltek, a készlet tervezett sorsa az volt, hogy az áruházlánc kilencszáz üzletéből az április első hetén tartott akciós héten elkapkodják, mint a cukrot. Közben leesett a hó. A hatezer forintos, tavaszi kirándulásokhoz való szerkezetből ötszáz darabot vittek el. Így lett a cég egyik legnagyobb sikere a legnagyobb bukása.
Két lehetőség volt: kifizetni az alkalmazottakat és bezárni, vagy elmenni egy pennsylvaniai kiállításra. Dániel az előbbire hajlott, Horváth Péter, a szomszédjából lett tanácsadója meg az utóbbira. Raktárkészletük szerencsére volt, rengeteget el tudtak adni. Azt mondták, a kiállítás miatt van nyomott ár, közben minden centnek örültek.
Miután hazajött, ügyvezető igazgatói állást ajánlottak neki egy higiéniai cég élére. Felesége beszélte le a milliós fizetésről és a céges autóról. „Azt mondta, nem lehetek ilyen kishitű, hogy feladjam. Gondoltam, biztos félrebeszél, már alultáplált szegény. Egy ilyen magamfajta, tipikusan egoista üzletembernek rettentően nehéz bevallania, hogy van egy ember, akinek mindennél nagyobb szerepe volt abban, hogy most sikeres a cég, anélkül, hogy bárki is sokat látta volna bent az irodában.” Kádár Judit ma is Dániel fontos tanácsadója, ők ketten már három gyerek szülei.
A pennsylvaniai vásár után két hónappal jött a telefon. Egy amerikai nagykereskedő két raklapnyi kullancsriasztót rendelt. Dániel azt kérte, fizessenek előre. Ekkor megérkezett a cég számlájára ötvenezer euró a semmiből. „Ha akkor nem megyek el Amerikába, lehet, hogy most én szolgálnám fel neked és egy másik interjúalanyodnak a kávét itt a sarki kávézóban” – mondja a tulajdonos.
A Ticklesst ma már ötvenkét országban árulják disztribútori együttműködésekkel. A gyártás 2017-ig Olaszországban zajlott. A Protectone csak az értékesítéssel foglalkozott, amíg a professzor és a társa úgy összevesztek, hogy inkább abbahagyták. Dániel, miután „az olaszoktól megtanulta, hogy dráma az élet”, megvette tőlük az egész gyártástechnológiát. Az összes gépet Székesfehérvárra hozták, ahol bérgyártásban dolgoznak nekik. Az évente kétszázezer termék legyártásának teljes folyamata itt zajlik: műanyagfröccsöntés, összeszerelés, csomagolás.
Idáig az amerikai mellett az ázsiai volt a legerősebb piac, mindkét helyen van már leányvállalatuk is. Az ottani partnerekkel szerveztek idén márciusra egy hatalmas rendezvénysorozatot. A legnagyobb kínai városokban tartottak volna előadást parazitológusok, kutyakozmetikusok és állatorvosok.
A koronavírus miatt lemondott rendezvénysorozaton „csak párezer eurót buktak” a szervezési szakaszban, és az egész éves stratégiájukat át kellett kalkulálni.
Nagyon építettünk erre a piacra, de a világ többi részén olyan növekedést „Kínában elképesztő potenciál van, rengeteg a kisállatbolt. látunk, hogy most amúgy is kapacitásgondokkal küzdünk. Ha Kína is bent maradt volna a játékban, most fejvesztve rohangálnánk” – mondja az örök optimista Dániel.
A csaknem tíz évig Infinity Trade néven működő cég 2019 decemberétől Protectone néven megy tovább. Egyrészt, mert már nem csak kereskedéssel foglalkoznak, másrészt „azt szeretnénk, hogy az emberek úgy gondoljanak erre a cégre, mint ami segít megvédeni a kisállataikat, magukat és a szeretteiket is.”
Mivel az ultrahang nem a kutyára, a macskára vagy az emberre hat, hanem csak kullancsra és bolhára, Dánielék ugyanezzel a technológiával, de nagyobb hatósugárral már embereknek is gyártanak ilyen készülékeket. Olyan új termékeket is szeretnének a piacra dobni, amelyek monitorozzák a kisállatok egészségét, illetve segítenek megtalálni őket, ha elvesznek. „A Tickless volt az ajtónyitó termék, nagyon sok helyre bejutottunk vele. Most rengeteget költünk fejlesztésekre. A cél az, hogy minél nagyobbra terjesszük ki az üzleti hálónkat, mire az új termékeket piacra dobjuk.”
Az oktatás, a gyerekvédelem, a gyerekrészvétel, az esélyegyenlőségi programok mind új lendületet kaphatnak. Gyurkó Szilvi, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője nagyon bízik abban, hogy a krízis megerősít, és jól fogunk kijönni belőle.
Van egy csapat a Mastercard kötelékében, akik stratégiai tanácsadásra specializálódtak, ők a Mastercard Advisors. Az új budapesti központ – hub – mind az ügyfeleknek, mind a jelenlegei és jövőbeli kollégáknak egyedi lehetőségeket biztosít. A következő években pedig további fejlődés várható.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.