Az ikonikus pandalogó nem, de a WWF tevékenysége sokat változott az elmúlt évtizedekben. A cél most is a Föld egészségének megmentése – például ökológiai beruházásokkal.
A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként 1961-es megalapításakor a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat – innen, s ikonikus logójából ered a tévhit, hogy állatvédő szervezet –, de már az alapítók is felismerték: a természetvédelem kulcsa az élőhelyek megóvása. A WWF itthon 1991 óta közhasznú alapítványként, a nemzetközi törekvésekkel összhangban hazai célok mentén dolgozik. „Két, egymással összefüggő, de külön is gyilkos problémával állunk szemben. A klímaváltozással, amit a szén, a kőolaj és a földgáz égetéséből a légkörbe jutó többlet-CO2 okoz, és a természeti környezet rombolásával, ami a túlzott területhasználat és a pazarló erőforrás-gazdálkodás következménye. Itthon négy területre fókuszálunk: éghajlatváltozás és energia, nagyragadozók, erdeink, illetve élővizeink megóvása” – mondja a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. „Együttműködünk kormányokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel is, hiszen az élhető jövő szempontjából a szemléletváltás a kulcs. A felelős gondolkodás nem állhat meg a szelektív hulladékgyűjtésnél, faültetésnél, és maga a természet sem csak Instagram-háttér. A közelmúlt történései azt is megerősítik, hogy ha a körülöttünk lévő természet egészsége törékeny, a mi egészségünk is veszélybe kerülhet” – veszi át a szót Klacsán Csaba kommunikációs vezető.
A WWF Magyarország adományokból és pályázatokból működik. A magánadományozók mellett rendületlenül hisznek a hazai vállalkozások erejében. „Segítségükkel képesek vagyunk nagyobb területeken, komplex terepi projektek megvalósítására is, az ilyen együttműködések révén partnereink is felelősebben és gazdaságosabban tudnak érvényesülni az üzleti életben” – mondja Bogschütz Dániel adománygyűjtési vezető. „A közös munkára egyre többen nyitottak. A Budapest Bank tavaly a WWF szakértői segítségével jelentős vállalásokat tett a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, míg a Magyar Nemzeti Bank élőhely-rehabilitációval ellentételezi mindhárom nagy, nemzetközi konferenciájának karbonlábnyomát.” Távközlési cég, nemzetközi sportesemény és zenei fesztivál lábnyomcsökkentésén és karbon-ellentételezésén is dolgoznak majd, s remélik, ez hamarosan a vállalatok működésének része lesz. Ahogy Sipos Katalin mondja: „A természet nyújtotta szolgáltatások létünk alapjai, így az ökológiai beruházásokkal sem maradhatunk adósak.”
Túljárhat-e az emberi találékonyság a természet erején? Az időjárási szélsőségek megszaporodásával egyre több kihívás elé néz a mezőgazdaság – de közben egy csomó érdekes válasz is születik. A Growberry az algoritmusok erejét ötvözné a kontrollált termesztéssel.
Bocs a kupiért, csapatépítő síelésből jöttünk vissza – szabadkozik Hudecz Attila, miközben a következő dolgok történnek szimultán: emberek kicsit földes kertésznadrágban ide-oda cikáznak növényről növényre, vagy melósgúnyában egy fémlemezből vágnak ki egy elemet, míg van, aki a laptopja mögé bújva pötyög. Az eklektikus hangulatot kisebb-nagyobb elektronikus berendezések garmadája növeli, szemérmesen előkandikáló vezetékek, biztosítéktáblák, 3D nyomtatók és persze palánták minden sarokban. Aláfestő zenének szivattyúk zümmögnek kánonban, és halk vízcsobogás társul melléjük.
Megjelenik Brúnó, a cég kertészeti szakija, lehajol az ablak alatt álló, lámpával megvilágított szekrénykéhez, amelyből zöld levelek kandikálnak elő, és némi kotorászás után két érett szamóca landol a tenyeremben. Februárban. A fővárosban.
A Growberry termesztőkonténere – meztelen állapotban
Mi történik?
A labor egy magyar startup, a Growberry főhadiszállása. A cég kontrollált növénytermesztő kamrákat épít, gyakorlatilag az öntözéses földművelés föld nélküli változatát. Az eljárás lényege az, hogy a növényt nem talajba ültetik, hanem egy speciális kosárba, amin folyamatosan víz áramlik át. A növény fölött LED-lámpák biztosítják a növekedéshez szükséges fényt, a tápanyagot oldott formában a keringetett vízhez adagolják.
„Tizenöt évig voltam multinál, ebből tízet alkoholos cégnél. Egy idő után úgy voltam vele, hogy olyan céget akarok csinálni, aminek a víziójával is egyet tudok érteni” – mondja Attila az indulásról. A kontrollált növénytermesztésről egy ismerősétől hallott, bár szkeptikus volt a házi felhasználást illetően, de jött egy gazdapályázat, amivel azért meg merte próbálni.
Először termesztőkonténerben gondolkozott, és kellően sok órát öltek bele a megvalósításba, de a piacra lépés előtt elfogyott a forrás, a projekt veszni látszott. „Addigra már nagyon sok tudásunk volt, nem akartuk veszni hagyni, láttuk, hogy a kontrollált növénytermesztés nyugaton nagyon megy, itthon pedig nagyon el vagyunk maradva.” A Hiventurestől érkezett hozzájuk befektetés, először kilenc-, majd harmincmillió forint. Átdolgozták az üzleti tervet, és a befektetésből sikerült egy teljesen új, többcélú növénytermesztő modult összerakni.
Pofonegyszerű, csak mégsem
„Kell hozzá szakértelem, nem lesz eredményes, ha valaki tudás nélkül vág bele” – összegzi a Sárréti Chilifarm egyik tulajdonosa, Bogár Márk a hidropóniával szerzett tapasztalatait. A Bogár család kísérleti jelleggel, házilag épített magának egy rendszert, jöttek az eredmények, de kiderültek a korlátok is. „Amint a paprika elért egy bizonyos magasságot, már nem volt elég hely a gyökérzónának, de tény, hogy addig sokkal gyorsabban növekedett, és sokkal erősebb volt, mint a többi, hagyományosan elültetett paprika.”
Márk szerint egy ilyen rendszerhez már behatóan kell ismerni a növényélettant, mert könnyen borulhat a rendszer. Kiemelte, hogy ebben az esetben sem lehet vegyszermentesen termelt élelmiszerről beszélni, hiszen attól, hogy szilárd talaj híján nem kell az ott élő károkozók ellen kemikáliákkal védekezni, a növény táplálása még kémiai oldatokkal történik.
A Growberry azt a rést próbálja kihasználni, hogy a gazdák ma még sokszor szájhagyomány alapján hoznak döntéseket, de közben sok kivédhető problémát méréssel és automatizálással meg lehet oldani. „Most azon dolgozunk – mondja Hudecz –, hogy a legnagyobb kereslettel bíró növényekhez olyan saját algoritmust kutassunk ki, amivel a berendezésünk magától beállítja a megfelelő környezetet, és amivel el lehet érni az optimális hozamot.”
A legnagyobb temesztőegységben épp fűszernövényt szaporítanak. A félig már elpusztult anyanövényeket felerősítik, aztán az új hajtásokat átültetik külön sorokra, közben monitorozzák a tápanyagösszetételt, a fényerőt, és próbálnak rájönni, hogy melyik sor nő a legjobban, és ehhez milyen körülmények kellenek. Ebből lesz aztán egy algoritmus.
„A kontrollált termesztésben már alapvető tudás, hogy bizonyos fényspektrum mondjuk a zöldtömeg növekedését serkenti, amitől például a paradicsomnál nem lesz hatékony a termesztés, hiszen nem a termés, hanem a levelek fognak gyorsabban nőni.” Az algoritmus ezeket az apró trükköket hivatott automatizálni az ipari növénytermesztéshez.
A fűszernövényekkel már jó eredményeket könyvelhetnek el, de ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy a fűszernövények ebből a szempontból hálásak, mert bírják a strapát.
Bizonyos területeken a hidropóniás termesztés már kiváltotta a hagyományost, Magyarországon például a paradicsomok nagy részét már így termesztik. Az alapító szerint ennek ellenére még kell jó pár év, amíg ezek a rendszerek kellően energiahatékonyak lesznek. A világítás, a víz forgatása és az automata rendszerek áramellátása komoly kiadással jár.
Épp emiatt változtattak az üzleti modellen is. A Growberry először a széles fogyasztói piacban, B2C-ben gondolkozott, de a kiállításokon rájöttek, hogy a gazdákkal, a B2B-vel hatékonyabbak lehetnének. „Azt láttuk, hogy B2C-ben nem feltétlenül a minőség számít, elég, ha jó a marketing, nem akartunk az n+1-edik ilyen lenni, az általunk kitalált rendszer főleg B2B működne jól.”
A célközönség itthon az innovatívabb gazdák vagy azok, akik próbálják egy technológiai fokozattal feljebb kapcsolni az üvegházat, vagy olyan növényeket akarnak szaporítani, amik a kelleténél jobban ki vannak téve a külső hatásoknak, de az éttermek is, akik szeretnének friss alapanyagokból dolgozni. Helyzetüket nehezíti, hogy a koronavírus elkaszálta a mezőgazdasági expókat, de Hudecz szerint meg fogják tudni oldani a bemutatókat virtuálisan.
Nem lesz jó mindenre
„Ma már Budapesten a levegőben is betegséget okozó csírák vannak, nagyon nagy a kártevőnyomás, nagyon kockázatos így termelni lakásban vagy akár egy zárt pincében” – mondja a gasztrobotanikus. Domonyai András jelenleg Afrikában tolja előrébb a növénykutatás határait (Forbes Gazda, 2019). Ahhoz, hogy egy gazdaság vagy étterem átálljon automatizált növénytermesztésre, hatalmas tőkebefektetésre van szükség, és nem igazán lehet egynél több hibridet biztonságosan, nagy mennyiségben termeszteni. Ennek eklatáns példája a veresi paradicsom, ahol egyetlen paradicsomhibridet termesztenek.
Domonyai szerint a piac már telítve van, mert azok, akik ezzel igazán nagy volumenben foglalkoznak, már régóta nagyon drága, professzionális módszerekkel vértezték fel magukat. „Az automatizálás legnagyobb csapdája, hogy ha elkezdik mesterségesen megteremteni a növényzetnek ideális feltételeket, egy ponton túl minden hatást modellezni kéne. A növények környezetükben egy rendkívül bonyolult hálózat részei, én itt Afrikában szembesültem azzal, hogy a dzsungel egy önálló élőlény, amiben minden összefügg mindennel.”
Mivel a technológia működik, nem az a kérdés, szükség van-e rá, hanem hogy a piacban megvan-e az a niche, ami pont ekkora méretben keres ilyen megoldást. Ráadásul a helyzetet nem könnyíti meg a koronavírus miatti gazdasági padlófék, ugyanakkor Hudecz kiemelte, hogy ez nem az az ágazat, amit direktben sújtana a leállás. A Growberry havi százezer forintot kér a gazdáktól, ha kipróbálnák a rendszerüket, és egyedi árazást szab a nagy gazdapartnereknek.
Erős termékpalettával, testre szabott megoldásokkal és az ágazat új trendjeinek folyamatos követésével a CIB Csoport elkötelezett és rugalmas partnerként támogatja az autóipar szereplőit.
Tavaly is nagyon sikeres évet zárt a Budapest Bank, amely továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra. A vállalati üzletág vezetője, Kasziba Levente szerint a fejlesztésorientált szemlélet és a személyes, bizalmi kapcsolatokon alapuló ügyfélkezelés ad biztos alapokat a legnagyobb kihívások leküzdéséhez is. A koronavírus miatt kialakult jelenlegi helyzet sem kivétel ez alól.
A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott. A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni.
Nézz a visszapillantó tükrödbe, Tesla! A Rivian hárommilliárd dollárt kapott az Amazontól, a Fordtól és a szaúdiaktól, hogy felpörgesse az elektromos SUV-ok és teherautók gyártását. Most már csak annyi dolga van, hogy elkerülje azokat az útakadályokat, amikbe a Tesla is kis híján belerohant. A ritkán nyilatkozó 37 éves alapító, R. J. Scaringe interjút adott az amerikai Forbesnak.
