Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen. 

Nitrátok 

A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A termesztés módja, a felhasznált nagy mennyiségű vegyszer és a fényhiány miatt az üvegházakban és a fólia alatt nevelt levélzöldégek tartalmazzák a legtöbb nitrátot. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté alakulhat, ami már méreg. A halálos nitrátdózis 0,18–2,5 gramm. Biotermesztésnél háromszor, négyszer kisebb a növények nitráttartalma, mert a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik, és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert. 

Peszticidek 

Magyarországon több száz növényvédő szer (peszticid) használata van engedélyezve. Ezek nem lehetnek káros hatással a fogyasztóra, a termelőre, sem a környezetre, védik a termést, és könnyítik a termesztést. A zöldségek növényvédőszermaradvány-, nitrát- és nehézfémtartalmát az EU szabályozza az összes tagállamra egységesen, és itthon a Nébih ellenőrzi. Az akkreditált analitikai laborok 200–250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik a friss, feldolgozatlan növényi termékekben. A Nébih vizsgálja a termelőhelyeket, a piaci elárusítókat, a nagykereskedőket és az áruházláncok logisztikai központjait is. 

Peszticid-határérték 

A növényvédőszer-maradványok megengedett határértékei a zöldségekben 0,01 és 0,05 mg/kg között mozognak. 

Nitrát- (NO3) határértékek (mg/kg)

Paraj: 3500
Fejes saláta: 2000
Jégsaláta: 5000
Rukkola: 2500 

Nehézfémek 

A nehézfémek a talaj felső részében és a vizekben dúsulnak fel az emberi szennyezés miatt egyre nagyobb mértékben. A növények onnan veszik fel őket, és így jutnak be a táplálékláncba. 

Ólom (mg /kg)

Káposztafélék, leveles zöldségek: 0,30 
Egyéb zöldségfélék: 0,10

Elsősorban a talaj felső rétegeiben van jelen oldhatatlan csapadék formájában, illetve szerves anyagokhoz kötődve, lefelé haladva koncentrációja fokozatosan csökken. Talajból történő ólomfelvétel esetében a növények gyökere jóval több ólmot tartalmaz, mint föld feletti szerveik. 2–3 gramm már mérgező, 10 gramm súlyos betegséget okoz, 20–25 gramm halálos. 

Kadmium (mg /kg)

Zöldségek, kivéve gyökeres, gumós, levelesek: 0,050
Gyökeresek, gumósok: 0,10
Leveles káposzta, zeller, paszternák, torma: 0,20 
Gombák: 1,0  

A kadmium könnyen felhalmozódhat a föld felső, felszántott rétegeiben. A növények által könnyen felvehető elemek közé tartozik, és bennük is gyorsan szállítódik, így könnyen bekerülhet a táplálékláncba, és veszélyeztetheti az élőlényeket. A kadmium megállapított referenciadózisa ivóvízben 0,0005 mg/kg/nap, élelmiszerrel bejutva 0,001 mg/kg/nap. A halálos dózis néhány száz milligramm.  

Riasztás 

Az RASFF (The Rapid Alert System for Food and Feed) nevű szervezet azért jött létre negyven éve, hogy azonnal riasszák egymást az EU-s tagállamok, amint olyan gond derül ki egy élelmiszerről vagy takarmányról, amiért nem lenne szabad árusítani.  2018-ban a közel 400 bejelentésnekcsak 1 százaléka vonatkozott magyar termékekre. Ezek főként zöldségekben, gyümölcsökben és étrendkiegészítőkben találtak élelmiszerbiztonsági kivetnivalókat. 

Ellenőrzés, büntetés

Belföldi forgalmazóknál 2018-ban 12 632 zöldség- és gyümölcstételt ellenőriztek. Ezek nyolc százaléka volt kifogásolható, ami 93 tonna élelmiszer megsemmisítésével járt. Tavaly 4141 növényvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 270 millió forint büntetéssel.