Az építkezéseken nincs home office, és amíg nem kötelezik az építtetőket hatóságilag, nem fognak megállni.
Futárok, egészségügyi dolgozók és építőmunkások – jóformán már csak ők hagyják el lakásukat, ha munkáról van szó, mások otthonról dolgoznak, vagy rosszabb esetben nincs most hol és mit dolgozniuk.
Senki sem számított erre, mi sem, amikor nekiálltunk összeállítani a legnagyobb magánberuházásokat tömörítő listát. A tavalyi csúcsévet nehéz lett volna überelni, de a pesszimista előrejelzések is csak enyhe lassulást jósoltak, nem egy olyan gazdasági sokkot, amiben most vagyunk.
De az építkezéseken nincs home office, és amíg nem kötelezik az építtetőket hatóságilag, nem fognak megállni. A beruházókkal és piaci szakértőkkel beszélgetve a következő kép rajzolódott ki: legtöbben egy V alakú recesszióra – mély bezuhanásra, majd gyors felpattanásra – számítanak. Így akik már belevágtak, folytatják a munkát. Azok is, akik hosszú távra terveznek. Ahol viszont még nem vonultak fel a munkagépek, vagy több ütemből áll a projekt, ott a döntéssel kivárnak egy ideig. A válságok általános ökölszabálya pedig most is érvényes: akinek van most tartaléka befektetni, az arathatja le a babérokat, amikor elkerülhetetlenül jön a felívelés. Mert ennek is vége lesz egyszer.
Az ikonikus pandalogó nem, de a WWF tevékenysége sokat változott az elmúlt évtizedekben. A cél most is a Föld egészségének megmentése – például ökológiai beruházásokkal.
A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként 1961-es megalapításakor a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat – innen, s ikonikus logójából ered a tévhit, hogy állatvédő szervezet –, de már az alapítók is felismerték: a természetvédelem kulcsa az élőhelyek megóvása. A WWF itthon 1991 óta közhasznú alapítványként, a nemzetközi törekvésekkel összhangban hazai célok mentén dolgozik. „Két, egymással összefüggő, de külön is gyilkos problémával állunk szemben. A klímaváltozással, amit a szén, a kőolaj és a földgáz égetéséből a légkörbe jutó többlet-CO2 okoz, és a természeti környezet rombolásával, ami a túlzott területhasználat és a pazarló erőforrás-gazdálkodás következménye. Itthon négy területre fókuszálunk: éghajlatváltozás és energia, nagyragadozók, erdeink, illetve élővizeink megóvása” – mondja a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. „Együttműködünk kormányokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel is, hiszen az élhető jövő szempontjából a szemléletváltás a kulcs. A felelős gondolkodás nem állhat meg a szelektív hulladékgyűjtésnél, faültetésnél, és maga a természet sem csak Instagram-háttér. A közelmúlt történései azt is megerősítik, hogy ha a körülöttünk lévő természet egészsége törékeny, a mi egészségünk is veszélybe kerülhet” – veszi át a szót Klacsán Csaba kommunikációs vezető.
A WWF Magyarország adományokból és pályázatokból működik. A magánadományozók mellett rendületlenül hisznek a hazai vállalkozások erejében. „Segítségükkel képesek vagyunk nagyobb területeken, komplex terepi projektek megvalósítására is, az ilyen együttműködések révén partnereink is felelősebben és gazdaságosabban tudnak érvényesülni az üzleti életben” – mondja Bogschütz Dániel adománygyűjtési vezető. „A közös munkára egyre többen nyitottak. A Budapest Bank tavaly a WWF szakértői segítségével jelentős vállalásokat tett a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, míg a Magyar Nemzeti Bank élőhely-rehabilitációval ellentételezi mindhárom nagy, nemzetközi konferenciájának karbonlábnyomát.” Távközlési cég, nemzetközi sportesemény és zenei fesztivál lábnyomcsökkentésén és karbon-ellentételezésén is dolgoznak majd, s remélik, ez hamarosan a vállalatok működésének része lesz. Ahogy Sipos Katalin mondja: „A természet nyújtotta szolgáltatások létünk alapjai, így az ökológiai beruházásokkal sem maradhatunk adósak.”
0-50-0
A WWF 2020-ban indította el a New Deal for Nature and People kezdeményezést, melynek célja, hogy 2030-ig elérjük a zéró nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését és a zéró fajkihalást. Ehhez az országoknak és vállalatoknak számos döntést kell meghozni a természetvédelem terén. A WWF arra kéri az üzleti élet szereplőit is, hogy vállaljanak szerepet a kezdeményezésben.
A globális járványok egyre gyakoribbak az állatvilágban is, egy csapat magyar informatikus azon dolgozik, hogy időben megállíthassuk őket. A Te-Food élelmiszerkövető rendszerével a termelőcégek, kereskedők, állami felügyelőszervek és maga a vásárló is végigkövetheti egy-egy termék útját a farmtól az áruházak polcáig. Vietnámban milliókat mentenek meg az ételmérgezéstől, az ENSZ-szel közösen járványokat akadályoznak meg, a boltok pedig fizetnek, hogy velük bizonyítsák: a gluténmentes tényleg gluténmentes. Vagy kóser.
A beérkező levelek mappa az utolsókat rúgja, de a Front alapítói fejükbe vették, hogy új lelket lehelnek bele. Neves támogatókkal a hátuk mögött célul tűzték ki, hogy felturbózzák a divatjamúlt e-mailt. Soha jobbkor: világjárvány idején különösen felértékelődnek a digitális munkaeszközök.
Mindenképpen lesz újraindulás, egyszer csak elkezd majd talpra állni a világ. Mi fogjuk eldönteni, hogy mi alapján szervezzük újra magunkat egyénileg, csoportosan, intézményesen, mondja Pál Ferenc katolikus pap. Szerinte a vezetőknek vagy azoknak, akik jobban látszanak, nagyobb a hatásuk, ezért a felelősségük is fokozottabb.