A világ legnagyobb fejvadászcége hárompercenként üt nyélbe egy csúcsvezetői átigazolást. Magyarországi irodája is szállított már embert az ország és a régió szinte minden fontos nagyvállalatának. Ha a Korn Ferry keres meg valakit, az komoly pozíció. Kell hozzá network, hatalmas adatbázis, kellenek profi procedúrák és sok tapintat. Ilyen egy diszkrét szakma és diszkrét kulcsembere: Szabó Vilmos.
Molnár József ma több mint húszezer ember főnöke. Ötezer milliárd forintos árbevételével és 1500 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációjával az ország messze legfajsúlyosabb iparvállalatát igazgatja, ő a Mol Csoport úgynevezett group CEO-ja Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató mellett. Úgy került a fővárosba, hogy remekül elvolt Tiszaújvárosban, és úgy lett vezérigazgató, hogy sohasem akart az lenni.
„Majdnem húsz éve történt, valamikor 2001 elején. A BorsodChemnél dolgoztam már huszonkét éve, az utolsó tíz évben én voltam a pénzügyi vezérhelyettes. Korábban is megkerestek fejvadászok, de a telefonos megbeszélésen általában nem jutottunk túl. Nem akartam váltani, és nem értettem, miért nem értik a fejvadászok, hogy a BorsodChem, vagy ahogy egymás között neveztük, a »gyár«, nekem nem a munkahelyem, hanem az életem. Szabó Vilmossal mégis személyesen találkoztam, holott a Korn Ferry nevét nem is ismertem. Vilmos csak azt mondta, szeretne velem megismerkedni, semmilyen álláslehetőségről nem beszélt. Ez tetszett. Ráadásul jelentős tulajdonosi átrendeződés után voltunk, talán nyitottabb is voltam.
Az első találkozón beszélgettünk, Vilmos másfél óra után árulta el, hogy egy nagyvállalat megbízásából keres pénzügyi vezetőt a cég egyik érdekeltségéhez. Szerinte alkalmas jelölt lennék, ha érdekel. Megkérdeztem, hogyan lát engem, majd amikor tíz percben leírta a tulajdonságaimat, amikről nem is beszéltem neki, leesett az állam. »Te a vállalat működésének, pénzügyeinek vagy a szakértője, én meg az embereknek. Ez is egy szakma« – mondta.”
Áprilisban megjelennek azok a dolgok, amelyeket télen nélkülöznünk kellett: kisüt a nap, énekelnek a madarak, kirügyeznek a fák, rövidebbé válnak az éjszakák. Mit tehetünk, hogy mi is a részesévé váljunk a megújulásnak? Mutatjuk, mit javaslunk első lépésként!
Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élőket is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Egy szál cigaretta meg-gyújtását követően több mint 6 ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Csökkentsük a kockázatot!
A legjobb az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk mind magunkat, mind a környezetünket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest. Lényeges, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyeknek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak aszerint, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Fontos! A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: hosszútávú hatásuk egyelőre nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmai kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin káros hatásainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, azaz a leszokás biztosíthatja.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
A jövő orvosa nem elefántcsonttornyot őriz majd, a WHO pedig kevés lesz ahhoz, hogy még egy világjárványt kezelni tudjon. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus és Meskó Bertalan orvos-futurológus az egészségügy újjáépítésének kihívásairól és arról, elkél-e kormányok feletti, drákói szigor.
Erős termékpalettával, testre szabott megoldásokkal és az ágazat új trendjeinek folyamatos követésével a CIB Csoport elkötelezett és rugalmas partnerként támogatja az autóipar szereplőit.
