A világ legnagyobb fejvadászcége hárompercenként üt nyélbe egy csúcsvezetői átigazolást. Magyarországi irodája is szállított már embert az ország és a régió szinte minden fontos nagyvállalatának. Ha a Korn Ferry keres meg valakit, az komoly pozíció. Kell hozzá network, hatalmas adatbázis, kellenek profi procedúrák és sok tapintat. Ilyen egy diszkrét szakma és diszkrét kulcsembere: Szabó Vilmos.
Molnár József ma több mint húszezer ember főnöke. Ötezer milliárd forintos árbevételével és 1500 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációjával az ország messze legfajsúlyosabb iparvállalatát igazgatja, ő a Mol Csoport úgynevezett group CEO-ja Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató mellett. Úgy került a fővárosba, hogy remekül elvolt Tiszaújvárosban, és úgy lett vezérigazgató, hogy sohasem akart az lenni.
„Majdnem húsz éve történt, valamikor 2001 elején. A BorsodChemnél dolgoztam már huszonkét éve, az utolsó tíz évben én voltam a pénzügyi vezérhelyettes. Korábban is megkerestek fejvadászok, de a telefonos megbeszélésen általában nem jutottunk túl. Nem akartam váltani, és nem értettem, miért nem értik a fejvadászok, hogy a BorsodChem, vagy ahogy egymás között neveztük, a »gyár«, nekem nem a munkahelyem, hanem az életem. Szabó Vilmossal mégis személyesen találkoztam, holott a Korn Ferry nevét nem is ismertem. Vilmos csak azt mondta, szeretne velem megismerkedni, semmilyen álláslehetőségről nem beszélt. Ez tetszett. Ráadásul jelentős tulajdonosi átrendeződés után voltunk, talán nyitottabb is voltam.
Az első találkozón beszélgettünk, Vilmos másfél óra után árulta el, hogy egy nagyvállalat megbízásából keres pénzügyi vezetőt a cég egyik érdekeltségéhez. Szerinte alkalmas jelölt lennék, ha érdekel. Megkérdeztem, hogyan lát engem, majd amikor tíz percben leírta a tulajdonságaimat, amikről nem is beszéltem neki, leesett az állam. »Te a vállalat működésének, pénzügyeinek vagy a szakértője, én meg az embereknek. Ez is egy szakma« – mondta.”
Egy életrajzi könyv az örök Audrey Hepburnről, egy kordokumentum Putyin országáról, japán szépirodalom, egy krimi, egy hangoskönyv, a friss közgazdasági Nobel-díjasok elméletei és egy váratlanul hiperaktuálissá váló történelmi bestseller. Hét könyvet ajánlunk.
Fotók: Orbital Strangers
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai (2019, Akkord Könyvkiadó, 5990 forint)
Miről szól? Az amerikai földrajzprofesszor Pulitzer-díjas történelemkönyve először 1997-ben jelent meg, az ötödik kiadásnál jár, de magyarul csak tavaly adták ki, igazán aktuálissá pedig az elmúlt hetekben vált. Egyik fejezetét (A jószág végzetes ajándéka – A baktériumok evolúciója címűt) mintha kifejezetten a koronavírus ihlette volna, holott erről nem lehet szó. A szerző nagyvonalakban végigveszi a történelem legnagyobb hóhérait (himlő, malária, pestis, kolera, tüdőbaj, kanyaró, influenza), és mivel ezek mindegyike állati eredetű és a világ nagy népsűrűségű területeiről indult el, végső soron a járványok elemzése is illeszkedik az egész könyv alapkérdéseihez.
Miért van az, hogy egyes országok gazdagok, mások meg szegények? Miért különböznek annyira napjaink társadalmai? Miért az eurázsiai népek hódították meg a világ nagy részét, és nem az őslakos amerikaiak, afrikaiak vagy ausztrálok gyarmatosították a többi kontinenst? A nehéz és komplex kérdésekre meglepően izgalmas és meggyőző válaszokat kapunk. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki szereti a történelmet, és kíváncsi rá, hogy miért tartják Diamondot a világ egyik legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztő írójának.
Peter Pomerantsev: Semmi nem igaz, bármi lehetséges – Az új Oroszország szürreális szíve (2019, Európa Kiadó, 3999 forint)
Miről szól? Uljana egy menő moszkvai belvárosi étterem bárpultjánál ül, koktélt rendel, és szponzorra vadászik. A férfiakat Forbesoknak hívják (a Forbes listái után), a lányokat tyolkinak, ami bocit jelent. Keresleti piac: bocik százai jutnak egyetlen Forbesra. Ez csak egy apró epizód az orosz emigráns szülők gyermekeként Londonban felnövő tévés producer könyvéből, aki miután tíz évet Moszkvában élt és dolgozott, nem átallotta megírni a mai Oroszország szürreális valóságshowját.
Mintha egy háromfelvonásos groteszk színdarabba csöppenne az ember: oligarchák, aranyásók, szupermodellek, szibériai maffiózók, a Kreml propagandagurui és golyóálló Bentley-k között peregnek a jelenetek, amelyekben minél korruptabb vagy, annál normálisabb, és minél többet hazudik büntetlenül az állami tévé, annál világosabb, hogy övék az igazi hatalom. A hatalom, ami eldöntheti, mi igaz, és mi nem. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki azt hiszi, hogy sejti, mi zajlik tőlünk nem is olyan messzire, keletre.
Robert Matzen: A holland lány – Audrey Hepburn a II. világháborúban (2019, Európa Kiadó, 4999 forint)
Miről szól? „Ella Van Heemsta bárónő Adolf Hitler irodájában állt, és kezét nyújtotta a világ leghíresebb, legtöbbet emlegetett emberének.” A könyv első mondatából megtudjuk, hogy Audrey Hepburn későbbi filmsztár édesanyja 1935-ben még lelkesedik a Führerért, és dicsőítő cikkeket ír róla, amivel aztán később magának és lányának is komoly gondokat okoz. Audrey 1993-as haláláig nem is nagyon hozták nyilvánosságra édesanyja efféle kötődését, a színésznő nagyon vigyázott, hogy megőrizze anyja titkait.
Igaz, tetteit a bárónő maga is megbánta: a 40-es évek elején már angol katonát bújtatott a nácik elől, holott azzal a maga és családja életét kockáztatta. A regényből kiderül, milyen erősen meghatározták a Hollywoodban A Római vakáció-val befutó Hepburn sorsát a Hollandiában töltött ifjúkori évek. Miután visszavonult a filmezéstől, UNICEF-nagykövet lett, a háborúzás ellen kampányolt, mert a háborúk igazi áldozatai a gyerekek. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki nem bánja, hogy a regény időnként inkább háborús dokumentummá válik, és olyankor még a főszereplő is háttérbe szorul.
Miről szól? Eleve nagyon szeretem, ha a szerző olvassa fel saját könyvét (ha lehet, csak ilyet hallgatok), és Gladwell már úgy készítette el a mostani művét, hogy gondolt a hangoskönyves kiadásra is. Podcastszerűen vág be részleteket az interjúkból, bírósági vallomásokból ott, ahol a papírkönyvben sima idézetek vannak. Ritkábban színészek olvasnak fel másoktól beidézett mondatokat.
Gladwell, hűen önmagához, valamilyen jelenséget mutat be sok valós, történelmi vagy újságcikkszerű példán keresztül. Itt és most arról tanulhatunk tágra nyílt szemmel, mi minden vezet ahhoz, hogy félreértsük egymást, még akkor is, amikor azt hisszük, teljesen átjöttek a hallott szavak. A példák sokszínűek és lebilincselőek: fehér rendőr és fekete női vezető Texasban, Chamberlain és Hitler Berlinben, kémek Kubában és Amerikában. A terv az volt, hogy csak a metrón hallgatom (még bőven korona előtti időkről beszélünk), a vége az lett, hogy az esti olvasás helyett is fülhallgatóval ültem a fülemben otthon a fotelben. (Galambos Márton)
Kinek ajánljuk? Akinek hozzám hasonlóan épp elege lett a podcastokból (mondom, korona előtt vagyunk), és szereti a hangoskönyveket. Az Audible alkalmazásban (előfizetéssel) csak egy kattintás volt, tökéletes podcastpótlónak bizonyult. Sőt.
Abhijit V. Banerjee & Esther Duflo: Good Economics for Hard Times (2019, Public Affairs, 30 dollár)
Miről szól? A 2019-es közgazdasági Nobel-díjat elnyerő házas- és szerzőpár azzal ajánlja gyerekeinek a könyvét, hogy remélik, igazságosabb és emberibb világban nőnek fel, mint ők. Az amerikai közgazdász és francia felesége a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért nyerték el a Svéd Tudományos Akadémia díját, és ez a törekvésük ebben könyvben is végig tetten érhető.
Igaz-e, hogy a gazdag országokban túl sok a bevándorló? Igaz-e, hogy a bevándorlók miatt alacsonyabbak lesznek a célországban a bérek? Igaz-e, hogy a globalizáció és a technológiai fejlődés következtében ma kétféle cég – jó és rossz – létezik a világon, és miattuk nőnek az egyenlőtlenségek? Igaz-e, hogy vége a növekedés korának, és valódi probléma-e, ha mindenki kevesebbet fogyaszt? Ilyesmi kérdéseket feszegetnek 400 oldalon keresztül, és sokszor meglepő, de meglepően könnyen emészthető válaszokat adnak rájuk. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Akit foglalkoztatnak a világ aktuálisan súlyos problémái migrációtól klímakatasztrófán át kereskedelmi háborúkig, éljenek bár gazdag vagy szegény országban.
Paul Auster (mint Paul Benjamin): Trükkös játék (2019, Cartaphilus Kiadó, 3290 forint)
Miről szól? A laza és vicces magánnyomozó, Max Klein házassága éppen tönkrement, ő maga meg az anyagi csőd felé tart, amikor felkeresi egy megbízással az egykori baseballsztár, George Chapman. Az évekkel korábban súlyos autóbalesetet szenvedett exsportoló halálos fenyegetést kapott, Klein azonnal nyomozni kezd. Nagyjából mindenki egyformán gyanús, a sztárügyvéd maffiózó apjától a szerzőtárs egyetemi professzorig, és az is kiderül, hogy a tündérmeseszerűnek látszó házasságban is akadnak rejtélyek.
Ez volt a New York-i író első regénye, Amerikában 1982-ben jelent meg, álnéven, de csak most fordították le magyarra. Mint Máról holnapra című önéletrajzi könyvéből kiderül, a kézirat évekig porosodott különböző amerikai kiadók asztalfiókjában, Auster nem volt hajlandó átdolgozni, ahogy többen kérték. Legutóbbi, 4321 című regényéért szakmai körökben esélyesnek tartották az irodalmi Nobel-díjra. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti a jó krimiket és az austeri szépirodalmi stílust.
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája (2019, Művelt Nép Kiadó, 3690 forint)
Miről szól? Nem az út számít, hanem akivel megteszed, írja a könyv alcímében a szerző, amivel lehet, hogy legalább annyi olvasót elrettent, mint amennyit megfog. A coelhós bölcsesség mögött megindító történet bontakozik ki Szatoruról, a magányos japán férfiről és Nanáról, a sokat szenvedett, befogadott macskáról. Történetük egy ezüstszínű furgonban játszódik Japánban, és mialatt Nanával az anyósülésen végigautózzák az országot, hogy felkeressék Szatoru három gyerekkori barátját, feltárul előttünk a zárkózott ember múltja, élete, eltitkolt szerelme, és az évszakokon át tartó hosszú utazás valódi célja. Utóbbi Nana számára is csak a legvégén derül ki, amikorra Szatoru előtt új értelmet nyer hűség és igaz barátság. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Nem csak azoknak, akik macska- és Japán-mániások, de nekik kötelező. És mindenkinek, aki szereti a szépen megírt, különleges hangulatú roadmovie-kat.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Van egy csapat a Mastercard kötelékében, akik stratégiai tanácsadásra specializálódtak, ők a Mastercard Advisors. Az új budapesti központ – hub – mind az ügyfeleknek, mind a jelenlegei és jövőbeli kollégáknak egyedi lehetőségeket biztosít. A következő években pedig további fejlődés várható.
