Naiv voltam, amikor fotós kollégáimmal beléptem a Prophyl Kft. Mohácstól húsz kilométerre, Olaszon levő baromfitelepére. Azt hittem, élőben fogom látni az itt előállított, úgynevezett SPF (Specific Pathogen Free – specifikus kórokozóktól mentes) tojást tojó gyönyörű fehér tyúkokat. Hamar kiderült, hogy erről szó sem lehet. A telephely vezetője, Zita türelmesen elmagyarázza, hogy a tyúkólba csak a gondozó mehet be, és ő is csak alapos, hajmosással és körömtisztítással kiegészített zuhanyozás után, tetőtől talpig védőruhában, gumikesztyűben, hajhálóban és szájmaszkban.

Mi csak az aznap megtermelt tizenkétezer tojás egy részét tekinthetjük meg egy másik épületben, de ehhez is védőruhába és váltócipőbe kell bújnunk, kapunk hajhálót, gumikesztyűt, és ha jól számolom, a telepre lépéstől összesen öt kézmosáson, fertőtlenítésen esünk át. Véletlenül sem a koronavírus-fenyegetés miatt kell így eljárnunk, az SPF tojás előállításának ezek az óvintézkedések mindennapi velejárói.

Magyarországon csak a mohácsi központú Prophyl Kft. foglalkozik SPF-tojás-termeléssel, és világszerte sem túl sokan. A családi tulajdonban levő vállalat társtulajdonosa és ügyvezetője, Szabóné Benyeda Zsófia megosztja velem, hogy a világpiac nagy részét két cég, az amerikai Charles River Laboratories és a német Valo BioMedia uralja. Ugyanakkor a Research Cosmos által kiadott friss riport arról számol be, hogy a globális SPF-piac gyorsan növekszik, előrejelzésük szerint a 2019-ben 209,3 millió dolláros piac 2024-re 304,4 millió dollárosra nő. Ennek oka elsősorban a vakcina-előállítók növekvő igénye, illetve a szigorodó szabályozás ezen a területen, ami miatt egyre többször van szükség SPF tojás használatára a vakcinákhoz.

A 2018-ban 2,7 milliárd forintos nettó forgalmat bonyolító Prophyl is növekszik, jelenlegi két, sátorhelyi és olaszi SPF-tojás-telephelyükhöz most csatlakozik egy harmadik Bóly mellett. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a mostani, hozzávetőleg negyvenezres tyúkállományuk 56 ezresre dagadhat, és az évente általuk értékesített nagyjából 4,7 millió SPF tojás mennyisége 35–40 százalékkal nőhet.

Egyenes út a keltetőgéptől a cégvezetésig

A jelenleg 187 alkalmazottat foglalkoztató vállalat története a rendszerváltás idején indult, amikor Zsófia állatorvos szülei, Benyeda János és Varga Éva önálló tevékenységbe fogtak. A kezdőlökést az adta meg, hogy Benyeda Jánosnak sok újító ötlete volt, de nem tudta mindet megvalósítani a bólyi mezőgazdasági kombinátban, ahol ő volt a főállatorvos, ezért Évával először egyéni vállalkozók lettek, majd 1991-ben elindították a Prophyl Kft.-t.

Még diákkorukban, a budapesti Állatorvosi Egyetemen ismerkedtek össze, utána János az egyetem Járványtani Tanszékén kutatott és tanított kilenc éven át, Éva pedig az Állategészségügyi Kutató Intézetben, illetve az Oltóanyag-ellenőrző Intézetben dolgozott. Zsófia meséli: „A 70-es években a nagyüzemi állattartás fellendülése rengeteg állategészségügyi problémát hozott magával, ezért akkoriban fénykorát élte a járványtan. Édesapám elsősorban sertés- és baromfibetegségekkel foglalkozott az egyetemen, és részt vett több akkor megjelenő vírusos betegség hazai leírásában.” A házaspár János speciális szaktudása révén került Mohácsra, a helyi főállatorvos hívta le a kutatót, hogy egy sertésbetegség kezelésében segítsen. Ezután János és Éva is a bólyi kombinátban helyezkedett el, és két testvére után a legkisebb, Zsófia már ebben az időszakban született, 1980-ban.

A gyerekek szinte belenőttek a családi cégbe, kiskoruktól segítettek szüleiknek a különböző munkafolyamatokban, például -pakolták a tojásokat a keltetőgépbe, és gondozták az állatokat. Zsófia már gimnazista korában elhatározta, hogy szeretne majd a cégben dolgozni, ezért az állatorvosi egyetemen tanult tovább. Férjével tíz éve költöztek vissza Mohácsra, és Zsófia az évek során négy gyermeket szült, ezért fokozatosan kapcsolódott be a vállalat életébe majd vezetésébe. Édesapjuk, János tavaly elhunyt, édesanyjuk, Éva pedig már hosszabb ideje kevésbé aktívan vesz részt a vállalat életében.

Éva úgy véli, korántsem csak a cég mérete változott az évek során. „Én nem vagyok üzletasszony, és a férjem is inkább szakember, mint üzletember volt. Ma már egészen mások a követelmények, mint harminc évvel ezelőtt, egy ilyen vállalkozás más típusú embert kíván meg. De a mai fiatalok, így Zsófia is, már más szemlélettel kerülnek ki az egyetemről, jobban tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz. Még ha négy kisgyermek mellett a cégvezetés nagy erőfeszítés és lelki teher is, Zsófiban megvan a szükséges rugalmasság, realitásérzék és bölcsesség, és ez alkalmassá teszi a feladatra.”

Összesen évi tízmillió tojást adnak el

A vállalkozás elindításakor SPF-ről még szó sem volt Magyarországon, de rögtön tojással kezdtek foglalkozni. Embrionált tyúktojást állítottak elő, ami azt jelenti, hogy a termékeny tojásokat keltetőgépbe helyezik, és megvárják, amíg az embriók eljutnak a fejlődés egy bizonyos fokára (jellemzően 9–11 nap alatt, a megrendelő igényeitől függően), akkor értékesítik őket. Akkoriban még nem volt speciális elnevezésük ezeknek a tojásoknak, ma vakcinatojásnak nevezik őket, mert ezeket is oltóanyag-előállításra használják fel. 

A Prophyl megrendelője a Phylaxia Oltóanyag-termelő Zrt. volt, az első olyan magyarországi üzem, amelyik állati oltóanyagot állított elő. A tojásokat baromfibetegségek elleni, inaktivált oltóanyag készítéséhez használták fel. Az elölt kórokozót tartalmazó vakcinákhoz jellemzően ma sem szükséges SPF minősítésű tojást használni, elegendő a vakcinatojás, és a Prophyl ma is évente 5,2 millió vakcinatojást értékesít.

SPF-tojás-üzletáguk 2000-ben indult kétéves előkészítés után, részben a – térségbeli SPF-tojás-beszállítót kereső – Phylaxia igényére reagálva, részben a Charles River Laboratories megkeresése nyomán, akik európai kapacitásaikat akarták bővíteni. „Édesapám meglevő termelői hátterével, illetve állategészségügyi és virológiai szaktudásával fel tudta mérni a kockázatokat, és úgy döntött, belevág” – mondja Zsófia. Kezdettől a Charles River partnerei, akiknek az interneten elérhető aktuális árlistája szerint egy darab legmagasabb minősítésű, embrionált SPF tojás ára 7,25 dollár, azaz több mint 2200 forint. Zsófia üzleti titokra hivatkozva sem árakról, sem az SPF-tojás-értékesítés cégen belüli bevételi hányadáról nem nyilatkozik, de annyit elárul, hogy ezeknél a listaáraknál a tényleges értékesítési ár lényegesen alacsonyabb.

A Charles River biztosította és biztosítja ma is a tojásokat a Prophyl tojóállományának utánpótlásához, a magyar cégtől hetente Amerikába kiküldött mintákon folyamatosan ellenőrzik az állományok kórokozó-mentességét, és ők irányítják az értékesítést is, amit a Prophyl végez a saját járműveivel Európa-szerte. Szállítanak SPF tojást Spanyolországtól Romániáig, Dániától Olaszországig számos európai országba, itthon legelső partnerük utódját, a Ceva-Phylaxiát látják el.

Ha az eddig leírtakból esetleg nem derült volna ki: az SPF tojás termelése nagyon alaposan szabályozott és kockázatos folyamat. A tyúkok szűrt levegőjű, túlnyomás alatt tartott zárt ólakban élnek, azért, hogy a kórokozók bejutását megakadályozzák. Ivóvizük többszörös szűrés és kezelés után, takarmányuk sterilizálva, zárt rendszeren érkezik. Amikor az olaszi telepen megjegyzem, hogy macska-száraztápra emlékeztető szag terjeng, Zita, a telepvezető elmagyarázza, hogy a takarmány kissé „karamellizálódik” a hőkezeléstől, annak a szagát érezni.

A koronavírus miatt a cég egyelőre nem tapasztalt visszaeséseket. Az SPF tojások teherautóikkal való kiszállítása bonyolultabbá vált, eddig például Spanyolországba Olaszországon keresztül szállítottak, most bizonyos célállomásokat kerülőutakon kell megközelíteniük. A határokon jellemzően megnövekedtek a várakozási idők, ugyanakkor áruszállítási korlátozások egyelőre nem léptek életbe, tehát ki tudják szolgálni megrendelőiket – ez alól kivétel Olaszország, ahova jelenleg nem szállítanak.

A normális működésükhöz szükséges, magyar forgalmazóktól vásárolt fertőtlenítőszerek, védőruházatok, maszkok, védőkesztyűk beszerzése most sokkal nehezebb lett, hiszen ezek hiánycikké váltak. Egyelőre úgy néz ki, nem fog gondot okozni a tyúkok tápjának, továbbá a tojások szállításához szükséges dobozoknak, tálcáknak a beszerzése, ezekből előreláthatóan lesz utánpótlás, és tartalékot is felhalmoztak arra az esetre, ha mégis elakadás következne be az ellátásban.

Mi az az SPF tojás és mire való?

Az SPF a „Specific Pathogen Free”, azaz „specifikus kórokozóktól mentes” kifejezés rövidítése, és olyan laboratóriumi állatokra és tojásokra használják, amikben garantáltan nincsenek jelen bizonyos betegségek. A tojásoknál ez konkrétan azt jelenti, hogy az európai gyógyszerkönyvben szereplő mind a 35 baromfibetegségtől mentes tyúkok tojták őket.

SPF állatokra különböző laborvizsgálatokhoz, például gyógyszerek teszteléséhez van szükség, az SPF tojást pedig elsősorban állatoknak és embereknek készülő oltóanyagok előállításához használják. Bizonyos vírusoknak ugyanis kedvező táptalaj a tojás, jól tudnak szaporodni benne, hogy aztán a legyengített vagy elölt vírusokból vakcina készülhessen.

SPF tojáson termelnek vakcinát többek közt sárgaláz, veszettség, gyermekbénulás, influenza és kullancs által okozott agyhártyagyulladás ellen, és SPF tojásból származó szöveten állítanak elő bizonyos daganatos betegségek kezelésére szánt készítményeket is.

Számos állatbetegség elleni vakcinát is tojáson szaporítanak, például a baromfi-koronavírusét, de az embereket megtámadó koronavírus elleni vakcinát jelenleg nem tojáson fejlesztik.

Akár a madárinfluenzával is elbírnak

A tojástermelést több más tevékenység egészíti ki. A cég megalakulása óta nyújt állategészségügyi szolgáltatásokat, ami elsősorban oltóanyag-fejlesztéshez és ‑regisztrációhoz szükséges vizsgálatokat takar. Ez a tevékenységük 2006-ban önálló helyszínen, Bárban, majd Dunaszekcsőn kapott helyet, ahol állatok vizsgálatára szolgáló létesítményeket is fenntartanak, ezeket kutatás-fejlesztéshez lehet igénybe venni. Különböző biztonsági fokozatú létesítményeik vannak, köztük egy olyan magas besorolású, amelyben még olyan veszélyes kórokozókkal is lehet dolgozni, mint a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis.

Emellett, főleg a kezdeti időszakban, előállítottak különböző biológiai anyagokat (például antigéneket és vérkészítményeket), amelyek szintén oltóanyaggyártáshoz szükségesek, illetve ők nyitották meg az egyik első hazai állatpatikát is még a 90-es években. 

2018-ban adták át új laboratóriumukat Mohácson – az épület egyben a cég új központja is –, ahol le tudják fedni az állategészségügyi diagnosztika teljes spektrumát a boncolástól a molekuláris biológiai vizsgálatokig. Az új komplexumban van egy termelőlaboratórium is, többek között egy saját fejlesztésű oltóanyagot állítanak elő a libák egyik vírusos megbetegedése ellen. Szeretnének komplex szolgáltatást nyújtani állattartóknak és állatorvosoknak. Zsófia elmagyarázza, ez mit takar: „Nemcsak állategészségügyi problémákat oldunk meg, hanem olyan csomagokat is kínálunk, amelyek segíthetnek az állattartó telepek jobb állategészségügyi státuszának kialakításában, a betegségek megelőzésében és az antibiotikum-használat csökkentésében is.”  

Hogyan zajlik az SPF tojás TERMELÉSE?

A tyúkok 24 hetes koruktól 68 hetes korukig tojják a tojásokat a termelőólakban. A tojások begyűjtése gépesítve van, a tojófészekből futószalagra gurulnak, ez viszi ki a tojásokat az ól előterébe, ahol a gondozó egy zárt kocsira rakja őket. Óránként kiadja az összegyűlt tojásokat, amik átkerülnek a feldolgozóba.

Ott fertőtlenítőszeres mosáson, majd fertőtlenítő gázosításon esnek át. Ezután jön a lámpázó, a futószalagon érkező tojásokat egyenként átvilágítják, és eltávolítják a sérülteket. Egy napig hűtik őket, mert még ekkor is keletkezhetnek rajtuk repedések, végül súly szerinti kategóriákba kerülnek. Az embrionált tojásként értékesítendő tojások ezután mennek a keltetőbe, a nem embrionáltan (ún. hideg tojásként) értékesített tojásokat pedig hét napon belül el kell juttatni a felhasználóhoz.