Farkas Margit húsz éve dolgozik vezetői pozíciókban az EY-nál, azon kevesek közé tartozik, akik HR-oldalról beszlalomozva váltak globális partnerré. Nem krízist, hanem változást kezel: úgy gondolja, a következő hónapok nagy kérdése az lesz, meg tudjuk-e tartani a vírus miatt kialakult új helyzet pozitív hozadékait.
Farkas Margittal február közepén találkozunk először a budapesti EY (leánykori nevén Ernst & Young) egyik tárgyalójában, egy nappal azután, hogy azonosítják az első fertőzött személyt Londonban. Margit éjjel repült haza egy tárgyalásról az angol fővárosból – ekkor még egyikünk sem sejti, mekkora káosz uralkodik majd néhány hét múlva az összes európai reptéren. Fáradt, de ezt csak onnan tudom, hogy egyszer megemlíti, egyébként tökéletesen leplezi. A második interjút már telefonon ejtjük meg március közepén, miután mindketten kivontuk magunkat a forgalomból, és átálltunk az otthoni munkára.
„A következő sokk az lesz, amikor mindenki visszatér az otthonából az irodába” – mondja, amikor szóba kerül, hogyan érinti fő tanácsadási területét, a változáskezelést az új helyzet. „A kérdés most az, mit teszünk a gondolkodásmódunkkal.
Fontos, hogy ne a régi rendre álljunk vissza, hanem emeljük át a jó dolgokat ebből az időszakból, a munkavállalók felhatalmazását, az irántuk meglévő bizalmat.
Az ikonikus pandalogó nem, de a WWF tevékenysége sokat változott az elmúlt évtizedekben. A cél most is a Föld egészségének megmentése – például ökológiai beruházásokkal.
A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként 1961-es megalapításakor a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat – innen, s ikonikus logójából ered a tévhit, hogy állatvédő szervezet –, de már az alapítók is felismerték: a természetvédelem kulcsa az élőhelyek megóvása. A WWF itthon 1991 óta közhasznú alapítványként, a nemzetközi törekvésekkel összhangban hazai célok mentén dolgozik. „Két, egymással összefüggő, de külön is gyilkos problémával állunk szemben. A klímaváltozással, amit a szén, a kőolaj és a földgáz égetéséből a légkörbe jutó többlet-CO2 okoz, és a természeti környezet rombolásával, ami a túlzott területhasználat és a pazarló erőforrás-gazdálkodás következménye. Itthon négy területre fókuszálunk: éghajlatváltozás és energia, nagyragadozók, erdeink, illetve élővizeink megóvása” – mondja a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. „Együttműködünk kormányokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel is, hiszen az élhető jövő szempontjából a szemléletváltás a kulcs. A felelős gondolkodás nem állhat meg a szelektív hulladékgyűjtésnél, faültetésnél, és maga a természet sem csak Instagram-háttér. A közelmúlt történései azt is megerősítik, hogy ha a körülöttünk lévő természet egészsége törékeny, a mi egészségünk is veszélybe kerülhet” – veszi át a szót Klacsán Csaba kommunikációs vezető.
A WWF Magyarország adományokból és pályázatokból működik. A magánadományozók mellett rendületlenül hisznek a hazai vállalkozások erejében. „Segítségükkel képesek vagyunk nagyobb területeken, komplex terepi projektek megvalósítására is, az ilyen együttműködések révén partnereink is felelősebben és gazdaságosabban tudnak érvényesülni az üzleti életben” – mondja Bogschütz Dániel adománygyűjtési vezető. „A közös munkára egyre többen nyitottak. A Budapest Bank tavaly a WWF szakértői segítségével jelentős vállalásokat tett a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, míg a Magyar Nemzeti Bank élőhely-rehabilitációval ellentételezi mindhárom nagy, nemzetközi konferenciájának karbonlábnyomát.” Távközlési cég, nemzetközi sportesemény és zenei fesztivál lábnyomcsökkentésén és karbon-ellentételezésén is dolgoznak majd, s remélik, ez hamarosan a vállalatok működésének része lesz. Ahogy Sipos Katalin mondja: „A természet nyújtotta szolgáltatások létünk alapjai, így az ökológiai beruházásokkal sem maradhatunk adósak.”
0-50-0
A WWF 2020-ban indította el a New Deal for Nature and People kezdeményezést, melynek célja, hogy 2030-ig elérjük a zéró nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését és a zéró fajkihalást. Ehhez az országoknak és vállalatoknak számos döntést kell meghozni a természetvédelem terén. A WWF arra kéri az üzleti élet szereplőit is, hogy vállaljanak szerepet a kezdeményezésben.
A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott. A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
Mindenképpen lesz újraindulás, egyszer csak elkezd majd talpra állni a világ. Mi fogjuk eldönteni, hogy mi alapján szervezzük újra magunkat egyénileg, csoportosan, intézményesen, mondja Pál Ferenc katolikus pap. Szerinte a vezetőknek vagy azoknak, akik jobban látszanak, nagyobb a hatásuk, ezért a felelősségük is fokozottabb.
A magyar cégeknél – éppúgy, mint Európában, vagy a világon bárhol – a járvány komoly gazdasági károkat okoz. Ezek a károk továbbgyűrűznek a beszállítói láncokon keresztül, de a lakossági területen is negatív következményeik lesznek. Van ugyanakkor néhány olyan szempont, amelyek figyelembevételével csökkenthető a vállalkozások pénzügyi kitettsége. A válságot első körben gyorsan és jól kezelő cégek is kerülhetnek bajba – derül ki az OPTEN céginformáció-szolgáltató legfrissebb elemzéséből.
