Erős termékpalettával, testre szabott megoldásokkal és az ágazat új trendjeinek folyamatos követésével a CIB Csoport elkötelezett és rugalmas partnerként támogatja az autóipar szereplőit.
Összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos, vagy divatosan rövidítve CASE járművekről szól a jövő, és ez a jövő bizony elkezdődött – ma már egyértelmű, hogy az autózás új korszakába léptünk. Az iparág szereplőivel együttdolgozó szakemberek a következő 5-10 évben várnak igazi áttörést a trendekben. Az viszont izgalmas kérdés, hogy az új technológiák elterjedésére mely autóipari szereplők és beszállítók tudnak megfelelő válaszokat adni, kik lesznek képesek erősödni, és milyen együttműködések alakulnak ki. „Az autógyártás, illetve annak beszállítói háttere kivételes súllyal bír a hazai ipari termelésben, és a magyar export 20 százalékát adja. Emiatt kiemelten fontos, hogy a helyén kezeljük a változásokat, és a hazai szereplőket a trendek megértésén keresztül tudjuk támogatni abban, hogy megfeleljenek a kihívásoknak” – hangsúlyozza Szabó Balázs vezérigazgató-helyettes, vállalati üzletágvezető.
A CIB Csoportnál emiatt szakértők bevonásával vágtak bele az autóipari trendek elemzésébe, a hosszú távú tendenciák mellett az aktuális nehézségeket is vizsgálva. Hatalmas a beruházási igény – az elektromos autógyártás esetén százmilliárd eurós nagyságrendről van szó –, ami óriási költségcsökkentési nyomással párosul, ez pedig a magyar beszállítókra is hatást gyakorol. A siker érdekében megkerülhetetlen a folyamatos innováció és hatékonyságnövelés, miközben a szoftveres és elektronikai hátterű termékek iránti fokozódó igény olyan új szereplőknek kedvezhet, akikre korábban nem tipikus autóipari szereplőként gondoltak. „Az elektromos autók összetétele akár 70 százalékban is különbözhet a hagyományos gépkocsikétól. Ahogy az autóiparban egyre hangsúlyosabbá válik a technológiai irány, erősödik az ilyen típusú beszállítók szerepe. Átrendeződnek a szaktudást érintő elvárások is: míg klasszikus gépészmérnökből tíz év múlva kevesebbre lesz szükség, jóval több szoftvermérnök fog dolgozni az ágazatban” – világít rá Győr Tamás, a KKV üzletág igazgatója.
SZABÓ BALÁZS, vezérigazgató-helyettes, vállalati üzletágvezető és GYŐR TAMÁS, KKV üzletág igazgató
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Nitrátok
A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A termesztés módja, a felhasznált nagy mennyiségű vegyszer és a fényhiány miatt az üvegházakban és a fólia alatt nevelt levélzöldégek tartalmazzák a legtöbb nitrátot. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté alakulhat, ami már méreg. A halálos nitrátdózis 0,18–2,5 gramm. Biotermesztésnél háromszor, négyszer kisebb a növények nitráttartalma, mert a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik, és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert.
Peszticidek
Magyarországon több száz növényvédő szer (peszticid) használata van engedélyezve. Ezek nem lehetnek káros hatással a fogyasztóra, a termelőre, sem a környezetre, védik a termést, és könnyítik a termesztést. A zöldségek növényvédőszermaradvány-, nitrát- és nehézfémtartalmát az EU szabályozza az összes tagállamra egységesen, és itthon a Nébih ellenőrzi. Az akkreditált analitikai laborok 200–250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik a friss, feldolgozatlan növényi termékekben. A Nébih vizsgálja a termelőhelyeket, a piaci elárusítókat, a nagykereskedőket és az áruházláncok logisztikai központjait is.
Peszticid-határérték
A növényvédőszer-maradványok megengedett határértékei a zöldségekben 0,01 és 0,05 mg/kg között mozognak.
A nehézfémek a talaj felső részében és a vizekben dúsulnak fel az emberi szennyezés miatt egyre nagyobb mértékben. A növények onnan veszik fel őket, és így jutnak be a táplálékláncba.
Ólom (mg /kg)
Káposztafélék, leveles zöldségek: 0,30 Egyéb zöldségfélék: 0,10
Elsősorban a talaj felső rétegeiben van jelen oldhatatlan csapadék formájában, illetve szerves anyagokhoz kötődve, lefelé haladva koncentrációja fokozatosan csökken. Talajból történő ólomfelvétel esetében a növények gyökere jóval több ólmot tartalmaz, mint föld feletti szerveik. 2–3 gramm már mérgező, 10 gramm súlyos betegséget okoz, 20–25 gramm halálos.
A kadmium könnyen felhalmozódhat a föld felső, felszántott rétegeiben. A növények által könnyen felvehető elemek közé tartozik, és bennük is gyorsan szállítódik, így könnyen bekerülhet a táplálékláncba, és veszélyeztetheti az élőlényeket. A kadmium megállapított referenciadózisa ivóvízben 0,0005 mg/kg/nap, élelmiszerrel bejutva 0,001 mg/kg/nap. A halálos dózis néhány száz milligramm.
Riasztás
Az RASFF (The Rapid Alert System for Food and Feed) nevű szervezet azért jött létre negyven éve, hogy azonnal riasszák egymást az EU-s tagállamok, amint olyan gond derül ki egy élelmiszerről vagy takarmányról, amiért nem lenne szabad árusítani. 2018-ban a közel 400 bejelentésnekcsak 1 százaléka vonatkozott magyar termékekre. Ezek főként zöldségekben, gyümölcsökben és étrendkiegészítőkben találtak élelmiszerbiztonsági kivetnivalókat.
Ellenőrzés, büntetés
Belföldi forgalmazóknál 2018-ban 12 632 zöldség- és gyümölcstételt ellenőriztek. Ezek nyolc százaléka volt kifogásolható, ami 93 tonna élelmiszer megsemmisítésével járt. Tavaly 4141 növényvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 270 millió forint büntetéssel.
A globális járványok egyre gyakoribbak az állatvilágban is, egy csapat magyar informatikus azon dolgozik, hogy időben megállíthassuk őket. A Te-Food élelmiszerkövető rendszerével a termelőcégek, kereskedők, állami felügyelőszervek és maga a vásárló is végigkövetheti egy-egy termék útját a farmtól az áruházak polcáig. Vietnámban milliókat mentenek meg az ételmérgezéstől, az ENSZ-szel közösen járványokat akadályoznak meg, a boltok pedig fizetnek, hogy velük bizonyítsák: a gluténmentes tényleg gluténmentes. Vagy kóser.
Annyi ötlet merül fel, és napról napra változik a helyzet, nehéz most jó döntéseket hozni, mondja Lakatos Péter. A Videoton vezérigazgatója szerint egy biztos: jó mentális állapot kell ahhoz, hogy valaki most ne bolonduljon meg.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
