Áprilisban megjelennek azok a dolgok, amelyeket télen nélkülöznünk kellett: kisüt a nap, énekelnek a madarak, kirügyeznek a fák, rövidebbé válnak az éjszakák. Mit tehetünk, hogy mi is a részesévé váljunk a megújulásnak? Mutatjuk, mit javaslunk első lépésként!
Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élőket is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Egy szál cigaretta meg-gyújtását követően több mint 6 ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Ólom, nitrátok és növényvédő szerek. Még ha nem is látjuk, mindből kerül az asztalra, de mennyi? Megnéztük, hogy Magyarországon, az évente átlag 80–90 ezer hektáron termesztett 1,5 millió tonna zöldség mi mindennek kell, hogy megfeleljen ahhoz, hogy a hipermarketek polcaira, majd a tányérunkra kerülhessen.
Nitrátok
A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A termesztés módja, a felhasznált nagy mennyiségű vegyszer és a fényhiány miatt az üvegházakban és a fólia alatt nevelt levélzöldégek tartalmazzák a legtöbb nitrátot. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté alakulhat, ami már méreg. A halálos nitrátdózis 0,18–2,5 gramm. Biotermesztésnél háromszor, négyszer kisebb a növények nitráttartalma, mert a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik, és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert.
Peszticidek
Magyarországon több száz növényvédő szer (peszticid) használata van engedélyezve. Ezek nem lehetnek káros hatással a fogyasztóra, a termelőre, sem a környezetre, védik a termést, és könnyítik a termesztést. A zöldségek növényvédőszermaradvány-, nitrát- és nehézfémtartalmát az EU szabályozza az összes tagállamra egységesen, és itthon a Nébih ellenőrzi. Az akkreditált analitikai laborok 200–250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik a friss, feldolgozatlan növényi termékekben. A Nébih vizsgálja a termelőhelyeket, a piaci elárusítókat, a nagykereskedőket és az áruházláncok logisztikai központjait is.
Peszticid-határérték
A növényvédőszer-maradványok megengedett határértékei a zöldségekben 0,01 és 0,05 mg/kg között mozognak.
A nehézfémek a talaj felső részében és a vizekben dúsulnak fel az emberi szennyezés miatt egyre nagyobb mértékben. A növények onnan veszik fel őket, és így jutnak be a táplálékláncba.
Ólom (mg /kg)
Káposztafélék, leveles zöldségek: 0,30 Egyéb zöldségfélék: 0,10
Elsősorban a talaj felső rétegeiben van jelen oldhatatlan csapadék formájában, illetve szerves anyagokhoz kötődve, lefelé haladva koncentrációja fokozatosan csökken. Talajból történő ólomfelvétel esetében a növények gyökere jóval több ólmot tartalmaz, mint föld feletti szerveik. 2–3 gramm már mérgező, 10 gramm súlyos betegséget okoz, 20–25 gramm halálos.
A kadmium könnyen felhalmozódhat a föld felső, felszántott rétegeiben. A növények által könnyen felvehető elemek közé tartozik, és bennük is gyorsan szállítódik, így könnyen bekerülhet a táplálékláncba, és veszélyeztetheti az élőlényeket. A kadmium megállapított referenciadózisa ivóvízben 0,0005 mg/kg/nap, élelmiszerrel bejutva 0,001 mg/kg/nap. A halálos dózis néhány száz milligramm.
Riasztás
Az RASFF (The Rapid Alert System for Food and Feed) nevű szervezet azért jött létre negyven éve, hogy azonnal riasszák egymást az EU-s tagállamok, amint olyan gond derül ki egy élelmiszerről vagy takarmányról, amiért nem lenne szabad árusítani. 2018-ban a közel 400 bejelentésnekcsak 1 százaléka vonatkozott magyar termékekre. Ezek főként zöldségekben, gyümölcsökben és étrendkiegészítőkben találtak élelmiszerbiztonsági kivetnivalókat.
Ellenőrzés, büntetés
Belföldi forgalmazóknál 2018-ban 12 632 zöldség- és gyümölcstételt ellenőriztek. Ezek nyolc százaléka volt kifogásolható, ami 93 tonna élelmiszer megsemmisítésével járt. Tavaly 4141 növényvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 270 millió forint büntetéssel.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.
Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
