Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.
Természettudományban dolgozó tudósoknak nem hangzik egy kicsit furcsán az, hogy jövőkutatás?
Valóban, mi a munkánk során már megtörtént dolgokat vizsgálunk. Madarakat, rovarokat számolunk, és aztán megpróbálunk rájönni, milyen törvényszerűségek szabályozzák a szaporodásukat vagy éppen létszámcsökkenésüket. De a jövőkutatás sem science fiction, hanem egy létező tudományos diszciplína, mint az ornitológia vagy az algebra. Az a lényege, hogy olyan távolságban gondolkozunk, ami már tényleg a hétköznapi tervezgetések határain túl van, évtizedekre előre.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.
Hogy lesz valakiből nemzetközi agrárszakember?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett karán kezdtem el tanulmányaimat, később minisztériumi ösztöndíjjal kerültem az Egyesült Államokba. A világ legnagyobb agrárcégénél, az amerikai Cargillnál több regionális pozíciót töltöttem be, voltam elnök-vezérigazgatója a gabona és olajosmag, később a takarmány üzletágnak, részt vettem a vállalatcsoport globális és regionális stratégiájának kialakításában is. Kereskedőnek és marketingszakembernek tartom magam, ugyanakkor szerelmem az agrárium.
Mekkora kihívást jelentenek a mai modern táplálkozási elvárások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?
Az életszínvonal emelkedése szerte a világon számos változást hozott mindennapi életünkben, többek között azt is, hogy minőségibb táplálékra, élelmiszeralapanyagra van ma egyre inkább igény – különösen igaz ez Európára. A változó piaci körülmények és növekvő elvárások szükségképpen járnak növekvő fejlesztési igényekkel, így a jövőbeni sikereket a felkészültség, szakmaiság és az innováció határozza meg.
Mi a Talentis Agro fő küldetése?
Hazánknak hatékonyságban utol kell érnie Európát. Abban kell tudnunk sokat fejlődni, hogy adott hektár termőföldből minél többet hozzunk ki. Ehhez leginkább fejlesztések kellenek, korszerűsítés, digitalizáció. A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro ma az országszerte megtalálható mezőgazdasági cégeit tömöríti holdingba Magyarországon. Célunk, hogy innovatív megoldásokat vezessünk be a növénytermesztésbe és állattenyésztésbe, s így minőségi élelmiszer-alapanyaghoz jussanak vásárlóink. Három fő stratégiai ágazatban fejlesztünk leginkább: növénytermesztés, tejelő szarvasmarha és árutojás termelés. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá kíván válni, és korszerű technológiák és digitalizációs megoldások révén szerezne vezető pozíciót.
Melyek azok az innovatív ötletek, amelyek Önöknél a gyakorlatban is megvalósulnak a növénytermesztésben és az állattartásban?
Sokan beszélnek precíziós növénytermesztésről, ugyanakkor ma még valójában kevesen csinálják jól. Mi a legmodernebb John Deere gépekkel dolgozunk, és sokat fordítunk szakembereink képzésére is. Emellett nemrég vezettük be új vállalatirányítási rendszerünket is. Mivel az alternatív tyúktartás és az így termelt tojások iránti igény megnőtt az elmúlt években, nemrég vállalatcsoportunk is vásárolt egy mélyalmos telepet, ezzel bővítettük portfóliónkat. Mi alapanyagot gyártunk és a hangsúlyt a minőségre helyezzük: a jó minőségű termékek alapja ugyanis a jó minőségű alapanyag.
Hogyan tudja biztosítani, illetve növelni hatékonyságát a Holding?
A méretgazdaságos működés sokat segít, de ez önmagában nem lenne elég. Fontos, hogy vállalataink egymással való együttműködését fejlesszük, illetve digitális megoldásokkal segítsük az amúgy klasszikus tevékenységeinket. Emellett nagyon hiszünk az integrációban. Egy jól érzékelhető generációváltás zajlik épp az agráriumban: az eddig aktív gazdák maholnap nyugdíjasok lesznek, a termőföldek pedig keresik új művelőjüket. Egy nagyobb traktor ma nem csak a teljesítménye miatt fontos, hanem gazdaságosabb és kevesebb emberi munkaerőt is igényel – vagyis modern gépparkkal kompenzáljuk a munkaerőhiányt és oldjuk meg a hatékonyságnövekedést. Ebben van a jövő.
Annyi ötlet merül fel, és napról napra változik a helyzet, nehéz most jó döntéseket hozni, mondja Lakatos Péter. A Videoton vezérigazgatója szerint egy biztos: jó mentális állapot kell ahhoz, hogy valaki most ne bolonduljon meg.
Három férfi ül a színpadon, köztük egy anyós és egy primadonna. A középső, az amorózó férj eljátssza, hogy meghal, aztán elszegődik komornyiknak a saját otthonába. A Stúdió K Színház egy százéves némafilmből csinált modern színpadi burleszket – mert ebben a pici színházban olyan dolgok vannak, amik máshol nincsenek. Tudjuk, most nem tudsz elmenni megnézni. De ha éppen nincsenek is színházi előadások, színházról akkor is jó olvasni. Sőt, akkor csak igazán.
A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott. A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni.
Sok mindentől omlott már recesszióba a világgazdaság a második világháború óta eltelt nyolcvan évben, de világjárványtól még nem. Most ezt is kipipáljuk. Magyarországon a hurráoptimista jegybank még növekedést remél idénre, a piac súlyos visszaesést. Rendhagyó negyedéves makrojelentés.
