A beérkező levelek mappa az utolsókat rúgja, de a Front alapítói fejükbe vették, hogy új lelket lehelnek bele. Neves támogatókkal a hátuk mögött célul tűzték ki, hogy felturbózzák a divatjamúlt e-mailt. Soha jobbkor: világjárvány idején különösen felértékelődnek a digitális munkaeszközök.
Mathilde Collinidegesen babrálta a hátizsákját, miközben besétált a londoni Towerre néző épületbe. Egy szállítási közvetítő vállalathoz igyekezett, ami nemrég ünnepelte a 134. születésnapját, Collin pedig azon parázott, hogy a vezetőség túlságosan San Franciscó-inak nézi majd. A Front-vezérigazgató egy olyan szoftvert készült pitchelni, ami a hagyományos e-mail-fiókot közösen használható munkafelületté alakítja – ez remek megoldás egy, a világszerte elérhető teherhajók folyamatosan bejövő árajánlatait kezelő logisztikuscsapatnak. Meglepetésére az egyik ügynök, Simpson Spence Young kezdte pitchelni őt. A cég ugyanis felmérte a terepet, és rájött, hogy elavult kommunikációs eszközeikre nagyon is ráfér egy alapos ráncfelvarrás. Ehhez a Front segítsége kellett.
Úgy tűnik, a még főként e-mailben kommunikáló régi cégeknek úgy kell a Front megoldása, mint egy falat kenyér. „Egy merőben új eszköz fenekestül forgatná fel az életüket” – mondja a harmincéves Collin. De fiatalabb IT-cégek is befizettek már a Frontra, például a Shopify vagy a vezető online fizetési szolgáltató, a Stripe, felhasználónként havi 9, illetve 79 dollárért. Az árral együtt nő a megosztott postafiókok és az elérhető szolgáltatások száma: az alig hétéves cégnek már 5500 kliense van, és két év alatt sikerült megnégyszereznie a bevételt, csak tavaly 32 millió dollárt könyveltek el.
Noha még gyerekcipőben jár, a Front mellett már olyan nagynevű támogatók tették le a garast, mint a Sequoia Capital, az Atlassian, a Qualtrics és a Zoom vezetői, de még az „e-mail-gyilkos” Slack is. Eddig majdnem 140 millió dollárt öntöttek a San Franciscó-i vállalatba, januári becslések szerint ezzel több mint 800 millió dollárra duzzasztva értékét. Ez négyszerese a két évvel korábbinak.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója szerint digitalizációs megoldásokkal tudunk felzárkózni Európához, és ebben ők az igazi szakértőnek számítanak. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá szeretne válni a korszerű technológiák és a digitális megoldások alkalmazásával.
Hogy lesz valakiből nemzetközi agrárszakember?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett karán kezdtem el tanulmányaimat, később minisztériumi ösztöndíjjal kerültem az Egyesült Államokba. A világ legnagyobb agrárcégénél, az amerikai Cargillnál több regionális pozíciót töltöttem be, voltam elnök-vezérigazgatója a gabona és olajosmag, később a takarmány üzletágnak, részt vettem a vállalatcsoport globális és regionális stratégiájának kialakításában is. Kereskedőnek és marketingszakembernek tartom magam, ugyanakkor szerelmem az agrárium.
Mekkora kihívást jelentenek a mai modern táplálkozási elvárások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?
Az életszínvonal emelkedése szerte a világon számos változást hozott mindennapi életünkben, többek között azt is, hogy minőségibb táplálékra, élelmiszeralapanyagra van ma egyre inkább igény – különösen igaz ez Európára. A változó piaci körülmények és növekvő elvárások szükségképpen járnak növekvő fejlesztési igényekkel, így a jövőbeni sikereket a felkészültség, szakmaiság és az innováció határozza meg.
Mi a Talentis Agro fő küldetése?
Hazánknak hatékonyságban utol kell érnie Európát. Abban kell tudnunk sokat fejlődni, hogy adott hektár termőföldből minél többet hozzunk ki. Ehhez leginkább fejlesztések kellenek, korszerűsítés, digitalizáció. A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro ma az országszerte megtalálható mezőgazdasági cégeit tömöríti holdingba Magyarországon. Célunk, hogy innovatív megoldásokat vezessünk be a növénytermesztésbe és állattenyésztésbe, s így minőségi élelmiszer-alapanyaghoz jussanak vásárlóink. Három fő stratégiai ágazatban fejlesztünk leginkább: növénytermesztés, tejelő szarvasmarha és árutojás termelés. A vállalatcsoport Magyarország legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag-gyártóvá kíván válni, és korszerű technológiák és digitalizációs megoldások révén szerezne vezető pozíciót.
Melyek azok az innovatív ötletek, amelyek Önöknél a gyakorlatban is megvalósulnak a növénytermesztésben és az állattartásban?
Sokan beszélnek precíziós növénytermesztésről, ugyanakkor ma még valójában kevesen csinálják jól. Mi a legmodernebb John Deere gépekkel dolgozunk, és sokat fordítunk szakembereink képzésére is. Emellett nemrég vezettük be új vállalatirányítási rendszerünket is. Mivel az alternatív tyúktartás és az így termelt tojások iránti igény megnőtt az elmúlt években, nemrég vállalatcsoportunk is vásárolt egy mélyalmos telepet, ezzel bővítettük portfóliónkat. Mi alapanyagot gyártunk és a hangsúlyt a minőségre helyezzük: a jó minőségű termékek alapja ugyanis a jó minőségű alapanyag.
Hogyan tudja biztosítani, illetve növelni hatékonyságát a Holding?
A méretgazdaságos működés sokat segít, de ez önmagában nem lenne elég. Fontos, hogy vállalataink egymással való együttműködését fejlesszük, illetve digitális megoldásokkal segítsük az amúgy klasszikus tevékenységeinket. Emellett nagyon hiszünk az integrációban. Egy jól érzékelhető generációváltás zajlik épp az agráriumban: az eddig aktív gazdák maholnap nyugdíjasok lesznek, a termőföldek pedig keresik új művelőjüket. Egy nagyobb traktor ma nem csak a teljesítménye miatt fontos, hanem gazdaságosabb és kevesebb emberi munkaerőt is igényel – vagyis modern gépparkkal kompenzáljuk a munkaerőhiányt és oldjuk meg a hatékonyságnövekedést. Ebben van a jövő.
Mindenképpen lesz újraindulás, egyszer csak elkezd majd talpra állni a világ. Mi fogjuk eldönteni, hogy mi alapján szervezzük újra magunkat egyénileg, csoportosan, intézményesen, mondja Pál Ferenc katolikus pap. Szerinte a vezetőknek vagy azoknak, akik jobban látszanak, nagyobb a hatásuk, ezért a felelősségük is fokozottabb.
A vendéglátós múltú, saleses lelkületű Kiss Dániel dacból vált vállalkozóvá. Először kutyaházakat gyártatott, többek között a márianosztrai börtönben. Később áttért a vegyszermentes ultrahangos kullancsűzőkre, és a Ticklesst ma már ötven országban árulják. És a jó hír: a kisállatpiac válságálló.
Az oktatás, a gyerekvédelem, a gyerekrészvétel, az esélyegyenlőségi programok mind új lendületet kaphatnak. Gyurkó Szilvi, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője nagyon bízik abban, hogy a krízis megerősít, és jól fogunk kijönni belőle.
