A vállalatok ritkán kapnak ekkora esélyt, hogy újrafogalmazzák magukat.
Ennek a cikknek a majdan elmúló járvány gazdasági utóhatásairól kellene szólnia, de ha tényleg arról szólna, ha jósolgatni próbálna, hogy mi megy fel, és mi megy le, akkor egészen biztosan kár lenne megírni és elolvasni is. Az ugyanis már most teljesen biztos, hogy nem ugyanabba a világba fogunk megérkezni a vírus legyőzése után, mint amelyikben előtte éltünk.
Vállalatok irányításáról gondolkodóknak célszerű megbarátkozniuk két, látszólag egymásnak ellentmondó kiindulóponttal.
Egyfelől meg kell békélni azzal, hogy nem tudjuk, mi fog történni. Közelítőleg sem. Olyan alapvető dolgokat nem tudunk, minthogy mekkorát lép a világ az államkapitalizmus kiterjesztése felé, megváltoznak-e az erőviszonyok a globális hatalmi játékban, lesz-e olyan releváns méretű játékos a nemzetközi rendszerben, amelyik célszerűnek látja háborúval megtoldani a katasztrófát. Nem tudjuk, hogy lesz-e majd újra valóban kétszintű bankrendszer, az összeomlást követő felépülési időszakban lesz-e vágtató infláció. Komplett gazdasági szektorokról nem tudjuk, hogy piaci alapon képesek lesznek-e belátható időn belül tőke- és/vagy hitelfinanszírozáshoz jutni. Fogalmunk sem lehet a szokások, a kultúra megváltozásának mértékéről és irányairól, pedig ez önmagában is üzleti modellek sokaságának létét vagy nemlétét eldöntő kérdés.
Az ikonikus pandalogó nem, de a WWF tevékenysége sokat változott az elmúlt évtizedekben. A cél most is a Föld egészségének megmentése – például ökológiai beruházásokkal.
A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként 1961-es megalapításakor a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat – innen, s ikonikus logójából ered a tévhit, hogy állatvédő szervezet –, de már az alapítók is felismerték: a természetvédelem kulcsa az élőhelyek megóvása. A WWF itthon 1991 óta közhasznú alapítványként, a nemzetközi törekvésekkel összhangban hazai célok mentén dolgozik. „Két, egymással összefüggő, de külön is gyilkos problémával állunk szemben. A klímaváltozással, amit a szén, a kőolaj és a földgáz égetéséből a légkörbe jutó többlet-CO2 okoz, és a természeti környezet rombolásával, ami a túlzott területhasználat és a pazarló erőforrás-gazdálkodás következménye. Itthon négy területre fókuszálunk: éghajlatváltozás és energia, nagyragadozók, erdeink, illetve élővizeink megóvása” – mondja a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. „Együttműködünk kormányokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel is, hiszen az élhető jövő szempontjából a szemléletváltás a kulcs. A felelős gondolkodás nem állhat meg a szelektív hulladékgyűjtésnél, faültetésnél, és maga a természet sem csak Instagram-háttér. A közelmúlt történései azt is megerősítik, hogy ha a körülöttünk lévő természet egészsége törékeny, a mi egészségünk is veszélybe kerülhet” – veszi át a szót Klacsán Csaba kommunikációs vezető.
A WWF Magyarország adományokból és pályázatokból működik. A magánadományozók mellett rendületlenül hisznek a hazai vállalkozások erejében. „Segítségükkel képesek vagyunk nagyobb területeken, komplex terepi projektek megvalósítására is, az ilyen együttműködések révén partnereink is felelősebben és gazdaságosabban tudnak érvényesülni az üzleti életben” – mondja Bogschütz Dániel adománygyűjtési vezető. „A közös munkára egyre többen nyitottak. A Budapest Bank tavaly a WWF szakértői segítségével jelentős vállalásokat tett a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, míg a Magyar Nemzeti Bank élőhely-rehabilitációval ellentételezi mindhárom nagy, nemzetközi konferenciájának karbonlábnyomát.” Távközlési cég, nemzetközi sportesemény és zenei fesztivál lábnyomcsökkentésén és karbon-ellentételezésén is dolgoznak majd, s remélik, ez hamarosan a vállalatok működésének része lesz. Ahogy Sipos Katalin mondja: „A természet nyújtotta szolgáltatások létünk alapjai, így az ökológiai beruházásokkal sem maradhatunk adósak.”
0-50-0
A WWF 2020-ban indította el a New Deal for Nature and People kezdeményezést, melynek célja, hogy 2030-ig elérjük a zéró nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését és a zéró fajkihalást. Ehhez az országoknak és vállalatoknak számos döntést kell meghozni a természetvédelem terén. A WWF arra kéri az üzleti élet szereplőit is, hogy vállaljanak szerepet a kezdeményezésben.
A helyzet komolyságáról annyit, hogy a magyar gazdaglistán hosszú évek óta helyezéssel rendelkező, Videoton-társtulajdonos Lakatos Péter, aki általában a „kérsz egy kávét” kérdésre is valamilyen stratégiai választ ad, most kivár, figyel és közben ahol kell leállít – ez derül ki az interjúból, amit G. Tóth Ildának adott. A legbátrabb, amit most mondhatunk, hogy még nem tudjuk mi lesz. És ezt a legnehezebb elfogadni.
A WING Zrt. a lengyel Echo Investment megvásárlásával egy csapásra komoly nemzetközi szereplővé vált. Ezzel új lehetőségek nyílnak meg a cég előtt, ugyanakkor a WING-nél továbbra is a már bevált stabil, értékeken és szakmai tudáson alapuló működési modellben látják a további sikerekhez vezető utat.
A beérkező levelek mappa az utolsókat rúgja, de a Front alapítói fejükbe vették, hogy új lelket lehelnek bele. Neves támogatókkal a hátuk mögött célul tűzték ki, hogy felturbózzák a divatjamúlt e-mailt. Soha jobbkor: világjárvány idején különösen felértékelődnek a digitális munkaeszközök.
Ha valaki egy magyarországi szupermarketben gombát vesz, jó esélye van, hogy azt a Bio-Fungi termesztette. A cég hosszú éveken át több milliárd forintot fektetett beruházásokba, és meg is lett az eredménye: ma a Bio-Fungi az ország legnagyobb gombatermesztője és gombakomposztgyártója. Mutsy Árpádnak azonban csak az egyik szeme nevet – és csak részben a koronavírus okozta bevételkiesés miatt.
