Az elmúlt egy évnek is vannak új, a korábbi alacsony ismertségből egy nagy ugrással a nagyok közelébe felreppenő csillagjai, de ahhoz, hogy a top 20-ba kerüljön valaki, pár év munkája kevés. Míg a feltörekvők akár tíz–húsz szponzorral is szerződnek, listánk szereplői már gondosan megválogatják, mihez adják énmárkájukat. Évtizedes celebmúlttal maguk mögött egyre többen saját cégek és termékek felépítésére törekednek, újabb bevételi források kialakításán dolgoznak. Az ötletelésre adott nekik időt a koronakarantén.
MÓDSZERTAN A Forbes szerkesztősége hosszú kutatómunka után egy 130 fős gyűjtésből szűkítette 25 fősre a legértékesebb magyar celebek listáját. Ezzel a shortlisttel végzett reprezentatív online kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. A hírességek ismertségét, kedveltségét, hitelességét és követését mérték a 18–59 éves magyar lakosság körében. Közben az általunk felkért 14 fős zsűri a sztárok pénztermelő képességét, profizmusát, tartalmasságát és közösségi médiás jelenlétét pontozta. A kutatási eredményekhez és a zsűri pontszámaihoz végül a szerkesztőség tagjai által adott pontszámokat is hozzáadtuk, így állt össze a végleges sorrend. A végső pontszámhoz a zsűri legfeljebb 600 ponttal, az NRC 800 ponttal, a szerkesztőség 100 ponttal járulhatott hozzá, az elérhető maximum 1500 pont volt.
ZSŰRI Blaskó Nikolett tulajdonos-ügyvezető, ACG; Gedei Norbert főszerkesztő, Blikk; Hajagos Rita tulajdonos, szakmai vezető, Red Lemon Media; Kolosi Péter programigazgató, vezérigazgató-helyettes, RTL Magyarország; Kozári Edina marketing és PR igazgató, Mercedes-Benz Hungária; Kövess László főszerkesztő-helyettes, Bors; Pőcze Balázs kreatívigazgató, Mito; Sabján Johanna főszerkesztő, Cosmopolitan, Best; Sásdi Helga ügyvezető igazgató, Publicis Groupe Hungary; Szalay Dániel alapító-főszerkesztő, Media1.hu; Szűcs Judit kommunikációs igazgató, Coca-Cola Magyarország; Tóth Olivér újságíró-szerkesztő, Médiapiac; Varga Attila újságíró-szerkesztő, Comment:com, Index.hu; Zorigt Batjin PR-igazgató, HPS Communication.
1.Hosszú Katinka Pont: 1031 Változás tavaly óta: – Facebook-követők: 486 000 Instagram-követők: 404 000 Két világbajnoki és négy rövidpályás Eb-arannyal zárni egy évet semmiképp sem lehet lehangoló, nem csoda, ha Hosszú most élvezni tudja a járvány miatt keletkezett szabadidejét: a magánéletére koncentrál – és ezt a bulvár is szereti –, főszponzora, a Mol rendelkezésére áll, illetve folytatódik a róla szóló portréfilm forgatása is, amit a Nemzeti Filmintézet 560 millió forinttal támogat.
2.Ördög Nóra Pont: 1014 Változás tavaly óta: – Facebook-követők: 191 000 Instagram-követők: 304 000 Állítása szerint nem tette be lábát más üzletláncba, mióta a Spar arca, pedig lassan tízéves az együttműködés. Idén megnyitott balatonakarattyai kisboltja persze kivétel – a TV2 műsorvezetője a nyár elején leginkább ennek volt a házigazdája. Azért vidéki posztjaiban is jut hely állandó közösségimédia-hirdetőinek, és a Nánásiék Youtube-csatornára is már 154 ezren feliratkoztak.
Csapody Balázs nemcsak a vidéki krémhez tartozó balatonszemesi Kistücsköt viszi majdnem harminc éve, de az újítóbb szándékú éttermeket tömörítő Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke is. Vendéglőjének vegán menüjéről és a budapesti vendéglátók Covid-tépázta esélyeiről is kérdeztük.
Az év elején vegán étrendre tértél. Tartod még? Igen!
Milyen froclizásokat kapsz a törzsvendégeidtől ezért? Ó, törzsvendégektől egyáltalán nem kaptam ilyet. De amikor erre az étkezési formára váltottam januárban, és felhívtam a legjobb barátomat, hogy elmondjam neki, hogy pár hónapig ezt az életmódot fogom folytatni, ő olyan hangosan nevetett, hogy majdnem félrerántottam a kormányt.
A májusi újranyitás óta a Kistücsök is előállt egy vegán menüvel, ez mennyire talált be a vendégeknél? Nem mondom, hogy idegen tőletek, de azért ilyesmire nem feltétlenül a Kistücsöktől számítana az ember. Nyilván nem akarunk átmenni száz százalékig vegán étterembe. A fő stílusunk meg fog maradni, de közben látjuk, hogy a világban hogyan változnak a dolgok. Én is éreztem diétázás közben, hogy rám milyen jótékony hatással volt az étrend, ami által el is kezdtem hinni benne. Egy vegán menüvel a környékünkön termő zöldségeket és gyümölcsöket is máshogy mutathatjuk be: ami eddig köret volt, hangsúlyosabb szerepet kaphat, jobban játszhatunk a fűszerezéssel, az ízesítésekkel, és végeredményben össze tudtunk rakni ebből egy valóban szépen építkező, teljes menüt. Még az út elején járunk, sokat kísérletezünk. Ősszel-télen fogjuk igazán kifinomítani ezt az irányvonalat, de az újranyitás óta máris több menüsort kérnek a vendégeink, mint valaha, és nagyon gyakran érkeznek azzal, hogy kifejezetten a vegán menüre kíváncsiak.
Az üzleti számításaitokat mennyire változtatta meg a távolságtartós helyzet? A kertben tizenöt, a kis benti helyiségünkben tíz fővel kevesebbet tudunk most leültetni – a benti nagy termet lezárva tartjuk rossz idő esetére. Viszont az újranyitás óta teltházzal megyünk, és a kevesebb székszámot kompenzálja, hogy nagyon sokan foglalnak az ebéd és vacsora közé, délutánra, úgyhogy végeredményben még emelkedett is a vendégszám, mert gyakran ez a sáv is megtelik.
Azért a telt ház nem éppen jellemző kép Budapesten mostanság. A Pannon Gasztronómiai Akadémia éttermesei között milyen a hangulat? Sajnos, nemcsak Budapesten, hanem a világ nagyvárosaiban általában látható most az a tendencia, hogy a külföldi turisták egy bizonyos része nem kelt útra. Fel kell készülni rá, hogy a következő pár évben a Távol-Keletről, az USA-ból, Dél-Amerikából jóval kevesebben fognak utazni. Én nagyon bízom abban, hogy Budapest heteken, hónapokon belül magára talál, és megjelennek azok a vendégek, akik más piacokról, inkább az autós távolságra levő küldő országokból kelnek útra: megint több lesz a bajor, baden-württembergi, osztrák vagy más környező országból érkező vendég.
Arra mekkora esélyt – és az éttermesek részéről proaktivitást – látsz, hogy az elmaradozó külföldi vendégek egy részének magyarok vegyék át a helyét? Ahogyan most láthatjuk, hogy sokan belföldön nyaralnak, nagyon hiszek abban is, hogy ősszel trenddé válik, hogy a belföldi vendégek nemcsak egy napra látogatnak Budapestre, hanem el is töltenek ott egy-két éjszakát, és közben elmennek azokba az éttermekbe, ahova korábban akár be sem fértek. Optimistán azt gondolom: a vidék is felfedezheti Budapestet, nem csak a fővárosiak járhatnak vidékre!
Az étteremtulajdonosoknak szerinted kell ehhez változtatniuk? Biztos, hogy másfajta marketingre van hozzá szükség, de olyan gyönyörű a fővárosunk, hogy én hiszek benne, hogy azok a potenciális vendégek, akik az elmúlt években Barcelonától Rómáig és Berlinig repkedtek, felismerik, hogy itthon is érdemes igénybe venniük azokat a szolgáltatásokat, amiket eddig a külföldi nagyvárosokban szoktak.
Mit együnk a Kistücsökben? Szerintem nem is a vegán menü a nagy truváj most a Tücsökben (csak a külön menü miatt az van leginkább szem előtt), hanem az, hogy mondjuk gluténérzékenységgel, vagy paleo/keto/karantén-úszógumipánik irányból érkező krumpli-rizs-tészta kerüléssel is simán össze lehet pakolni egyedi ételsorokat úgy, hogy az nem jár az ilyen esetekben jellemző bezzeg a többiek miket esznek szomorkodással. Közben a csirkénél eggyel nagyobb kalandot ígérő fehérjefajtákat keresve is van hova nyúlni (halak, vadak), meg a társaság tradicionalista tagjainak is megnyugtathatja a szemét a diszkréten finomhangolt húsleves-csülök-kacsacomb tengely, szóval elmondható, hogy 28 év leforgása alatt elég jól sikerült belőni a néplelket.
Akik nem beégett privát kedvencekért térnek vissza, azoknak írom, hogy én például egy halas vagy húsos előételt (tokhalcevichét vagy szarvastatárt), egy nyári levest (hideg paradicsomot dinnyével vagy a nehezen megunható kovászos uborkát) és egy könnyebb köretű főételt (lepirult sült zöldségeket csicseriborsóval és tökmagolajjal, netán angusznyakat lecsóval) nyomnék, majd a végén megosztanék egy olyan desszertet, mint az ottjártunk heteiben slágernek tűnő, roppanós morzsaszilánkokba burkolt, olvasztott vajban fürdő barackos gombóc vagy a fehércsokis- meggyes-puliszkás tányérdesszert. De azoknak, akik csak kirándulni járnak át a vegán filozófiába, önmagában az is jó gondolati túra lehet, ha kikérik a teljes sort és megérzik, hogy jé, kellemesen jól lehet lakni egy ilyen menüvel, pláne egy itteni borsorral téve azt kerekké. (Pál Zsombor)
Lengyel Zsuzsi könyvelőből lett ruhatervező, aztán átállt a táskákra. Most három gyerek mellett, a húga segítségével, Mumbaiból menedzseli vállalkozását.
A gyerekkönyvkiadás Magvetője, a gyerekkönyvesboltok Írók Boltja – így beszélnek a szakmában a Pagonyról. Tulajdonosai, három baráti házaspár először gyerekkönyvkiadónak álmodta meg, mégis mint gyerekkönyvesbolt nyitott meg 19 évvel ezelőtt a Pozsonyi úton. Később elkezdték kiadni Marék Veronika, Bartos Erika, Berg Judit, majd lényegében az összes menő kortárs hazai gyerekkönyvszerző mesekönyveit – némelyiket azóta is évi húszezer gyerek vagy szülő viszi haza. Mára milliárdos üzlet lett a Pagonyból, komoly bolthálózata van, és most ugyanezt játékokkal is eljátsszák a tulajok.
A Huawei körüli hacacáré lassan örkényi magasságokba tör, a cég régiós alelnöke, Derek Yu szerint azonban, ha elül a politikai vihar, a biznisz dönt majd arról, jó-e a kínai megavállalattal dolgozni, vagy sem. Interjú adatbiztonságról, amerikai szankciókról, magyarországi tervekről és arról, mikor lesz már tartós az a fránya aksi.