Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva. Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem […]
Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva.
Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem egyszerűen ellehetetlenítette a társaság működését. Az Uber elleni legmarkánsabb érvek az adóelkerülés, illetve a taxisokhoz képesti lazább szabályozói környezet voltak. Utóbbi talán az Airbnb esetében is fennáll, de az adó kérdése semmiképpen: általa a bérbeadás piaca fehéredett, és félő, hogy az új szabályozás a tendencia visszafordulásához vezet.
Persze lehet pozitív hatásról is beszámolni, ha az így felszabaduló kínálat hirtelen megjelenik a budapesti hosszú távú bérbeadás piacán, nyomás alá helyezve az árakat, és számos magyar fiatalnak megadva a lehetőséget, hogy a külváros helyett a belvárost válassza. Ugyanakkor fontos érv a szabályozás ellen a magántulajdonhoz való jog, és annak korlátozása. Szobák, ingatlanok bérbeadása mindig is működött Magyarországon, gondoljunk csak a balatoni Zimmer frei hirdetésekre. A különbség az, hogy ezekkel szemben az Airbnb hasonló árszint mellett jobb minőségű megoldást kínál, átlátható platformon, ami az ideutazók számára garancia a minőségre. Nem beszélve arról, hogy a fiatalabbak a pár perc alatt telefonról lefoglalható kislakásokat preferálják a szállodákkal szemben, részben az árazás, részben a végtelenül egyszerű online kommunikáció miatt.
Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte, valamilyen módon megkárosították, vagy hogy hiába volt biztos saját igazában, mégsem tudta érvényesíteni a jogait. Az emberek ilyenkor sokszor végül nagyot sóhajtva beletörődnek a dologba. Pedig nem kéne, és ha a D.A.S. ügyfelei lennének, nem is tennének ilyet.
Ha valakitől csak annyit kérdeznénk, van-e szüksége jogvédelemre, elsőre talán legyintene, hiszen peres vagy bírósági ügye, pláne büntetőügye azért az átlagos polgárok többségének ritkán vagy sosem akad. Szabó György, a D.A.S. vezérigazgatója azonban néhány mondattal is be tudja mutatni, hogy jogvédelemre valójában mindenkinek szüksége van. „Az embereknek nagyon sok ügyes-bajos jogi ügyletük van. A dolog általában ott kezdődik, hogy valakivel valamilyen vitájuk van. Vitatnak egy kártérítési összeget, egy kereskedő nem akarja visszacserélni a terméket, amit vettek, rossz autót adnak el nekik, vagy mondjuk telekvitájuk van. A jogvédelem ezeknek a helyzeteknek a 95 százalékát lefedi” – magyarázza.
Korlátok nélkül
Mivel egy bizonyos értékhatár alatt efféle ügyekkel hagyományos ügyvédi irodákhoz nem éri meg fordulni, ilyen esetekben jellemzően csak az juthat az igazához, akinek van egy jó ügyvéd ismerőse, vagy nem rest maga utánajárni a vonatkozó jogszabályoknak, és van ideje végigküzdeni a sokszor hosszadalmas procedúrát. Kivéve, ha már jó előre megkötötte a D.A.S. jogvédelmi biztosítását. „Mi azt a szolgáltatást nyújtjuk, hogy ne legyen se pénz, se szerencse, se szaktudás dolga az, hogy valaki az igazához jusson” – foglalja össze Szabó György.
És ezek a korlátok valóban ledőlnek, ugyanis a D.A.S. ügyfeleinek egy minden család vagy kisvállalkozás költségvetésébe beleférő havi díj ellenében térítésmentesen jár az ügyvédi támogatás, fedezik nekik a teljes bírósági procedúra minden költségét, sőt ha a bíróság döntése mégsem nekik kedvezne, az ezzel járó esetleges költségeket is a cég állja. De ilyesmi ritkán fordul elő. „Az ügyeink több mint 80 százaléka az ügyfelünknek kedvező megegyezéssel zárul. Ennek eléréséhez sokszor az is elég, hogy az ellenérdekelt fél látja, nem tud azzal nyomást gyakorolni, hogy jó, menjünk perre, hiszen a mi ügyfeleinket semmi sem akadályozza meg ebben. Így rögtön a másik oldalra kerül a nyomás” – mondja Szabó György, aki azt is hozzáteszi: a sok vitás üggyel rendelkező cégeknél már sokszor a D.A.S. neve is elég, hogy felajánlják a kedvező feltételekkel történő megegyezést.
Nyugodt háttér
Az üzleti modell olyannyira bevált, hogy a német tulajdonosi hátterű, Magyarországon 2002 óta működő D.A.S. egy ideje cégeknek is kínál rájuk szabott szolgáltatásokat. Elsősorban az önálló jogi osztállyal nem rendelkező kis- és középvállalkozásoknak nyújthat óriási segítséget, ha például kártérítési, behajtási ügyekben, dokumentumok véleményezésében, szabályozások áttekintésében számíthatnak a cég tapasztalt jogászainak támogatására. „Könyvelési üzletágunk is van, így a velünk szerződő cégvezetők valóban a saját üzletükre koncentrálhatnak, az ügyvédi, könyvelői, adótanácsadói hátteret mi biztosítjuk” – teszi hozzá Szabó György, aki mind magánszemélyek, mind cégek esetében azt látja a D.A.S. kínálta legnagyobb előnynek, hogy a váratlan helyzetekben is van kihez fordulni, van kire támaszkodni, külön anyagi terhek nélkül. „Nagyon nagy nyugalomban élheti az életét az, aki velünk szerződik.” (X)
Az elmúlt egy évnek is vannak új, a korábbi alacsony ismertségből egy nagy ugrással a nagyok közelébe felreppenő csillagjai, de ahhoz, hogy a top 20-ba kerüljön valaki, pár év munkája kevés. Míg a feltörekvők akár tíz–húsz szponzorral is szerződnek, listánk szereplői már gondosan megválogatják, mihez adják énmárkájukat. Évtizedes celebmúlttal maguk mögött egyre többen saját cégek és termékek felépítésére törekednek, újabb bevételi források kialakításán dolgoznak. Az ötletelésre adott nekik időt a koronakarantén.
A hazai piacot megelőzve ismerte fel a véleményvezérek növekvő erejében rejlő lehetőségeket a Post For Rent. A cég hiánypótló platformmal és integrált, all-in-one szolgáltatási palettával biztosít influenszer marketing támogatást mindenkinek, a startupoktól a Fortune 500 vállalatokig.
Görbe Tamás és Hans Melo nem ismeri a távolság fogalmát, iparáguk legfrissebb és legjobb koponyáira vadásznak, hogy kvantumszámítógépekkel segítsenek megtervezni a jövő gyógyszereit. A Szilícium-völgy nagyágyúja, a Koshla Ventures és a Y Combinator is hisz víziójukban. Piacuk és a kockázatok is hatalmasak. Történetüket a Forbesnak mondták el először.
Kiran Mazumdar-Shaw sörfőzőmesternek tanult, 1978-ban mégis egy enzimtechnológiai cégnek lett társalapítója. Első irodája a garázsa volt, a Biocon ma már 4,4 milliárd dollárt ér, Mazumdar-Shaw pedig ezzel India leggazdagabb üzletasszonya lett. Idén ő nyerte az EY World Entrepreneur Of The Year díját, ennek apropóján exkluzív interjút adott a Forbes.hu-n.
