Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva. Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem […]
Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva.
Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem egyszerűen ellehetetlenítette a társaság működését. Az Uber elleni legmarkánsabb érvek az adóelkerülés, illetve a taxisokhoz képesti lazább szabályozói környezet voltak. Utóbbi talán az Airbnb esetében is fennáll, de az adó kérdése semmiképpen: általa a bérbeadás piaca fehéredett, és félő, hogy az új szabályozás a tendencia visszafordulásához vezet.
Persze lehet pozitív hatásról is beszámolni, ha az így felszabaduló kínálat hirtelen megjelenik a budapesti hosszú távú bérbeadás piacán, nyomás alá helyezve az árakat, és számos magyar fiatalnak megadva a lehetőséget, hogy a külváros helyett a belvárost válassza. Ugyanakkor fontos érv a szabályozás ellen a magántulajdonhoz való jog, és annak korlátozása. Szobák, ingatlanok bérbeadása mindig is működött Magyarországon, gondoljunk csak a balatoni Zimmer frei hirdetésekre. A különbség az, hogy ezekkel szemben az Airbnb hasonló árszint mellett jobb minőségű megoldást kínál, átlátható platformon, ami az ideutazók számára garancia a minőségre. Nem beszélve arról, hogy a fiatalabbak a pár perc alatt telefonról lefoglalható kislakásokat preferálják a szállodákkal szemben, részben az árazás, részben a végtelenül egyszerű online kommunikáció miatt.
Papírbolt, dizájnbolt és műhely keveréke, ahova minden bekerülhet, ami a tulajdonosoknak tetszik.
„Sajnos ennél nagyobb méretben most nincs ebből a plakátból, de tudunk nyomtatni belőle, pár perc az egész. Akkor egy A3-as, igaz?” A Klauzál téri Lúd laborban még nem érződik az újranyitás, az egyórás interjú alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, ő viszont szinte rögtön megkapja, amit szeretne. Mónus Noémi (becenevén Mimi) ajánlatára a hölgy először udvariasan szabadkozik, de végül aztán hagyja magát meggyőzni. A kérdéses plakát Mimi márkája, a Papetri paperworks része. Ez az üzlet egyik előnye: a saját tervezésű plakátokból azonnal tud nyomtatni, ha nincs a készleten, de a naptárak elkészítésére is elég néhány nap.
„Nem ars poetica, de jó szempont: olyan tárgyakat árulunk, ami jó ajándék lehet” – mondja Böröcz László. A Lúd labor mégsem csak a turistákat célozza, hetven százalékban helyiek a vásárlók. Mimiék úgy látják, turistából is kétféle van: aki belelkesül a kitűzők, befőzőcímkék, füzetek, pecsétek és trópusi állatos dekorációk láttán és aki azonnal kifordul, mert nem találja a budapestes bögrét vagy hűtőmágnest.
Mimi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építőművészként, utána szabadúszó volt, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnek dolgozott. 2012 karácsonyán – egy elmaradó kifizetés miatt – úgy döntött, megpróbálja eladni saját készítésű füzeteit egy vásárban. Ő lepődött meg a legjobban, milyen jól fogynak a noteszek. A gyártást tíz évvel korábban kezdte el, praktikus okból: „Aki sokat rajzol az utcán, tudja, hogy szinte sosincs olyan, ami megfelelő méretű, jó papírból készül és nem esik szét.” 2004 óta nem vett füzetet magának.
Az áttörés 2014-ben jött, amikor a Dm megkereste Mimit, hogy tervezzen a láncnak egyedi naplót. Addig havonta tízet készített el – építészállása is megvolt még –, a drogéria által legyártott húszezer darab Papetri notesz az első évben két hét, másodszor három nap alatt fogyott el. „Egyik kolleganőnk akkoriban már rendszeres WAMP-látogató volt, ő említette, hogy van egy kedves lány, akitől fűszercímkéket szokott vásárolni, de aki emellett minden egyedi ötletet szívesen megvalósít – mondja Csuka Krisztina, a Dm klasszikusmarketing-csoportvezetője, aki annak idején a kampányért felelt. – Néhány rajzát megtaláltuk Facebookon, az általa rajzolt karakter nagyon illett a terveinkhez, nem is keresgéltünk tovább. Általában nehéz feladat a kreatív tervező számára egy multinacionális cég arculati elvárásait elfogadni. Mimi esetében ez is könnyű volt.” A Dm-es kampány óriási ugrást jelentett, Mimi követőbázisa többezresre nőtt.
A Lúd labor létrejöttében Lacinak és galériájának, a 2B-nek is volt szerepe. Hogy a nonprofit galéria több lábon is megálljon, létrehozott egy kis dizájnboltot. A boltnak azonban nem lehetett maradása az önkormányzati épületben, úgyhogy új helyszínt kerestek neki. A név már a Klauzál térrel jött, a Lúd laborral az egykor itt élő zsidó baromfi- és tollkereskedőkre emlékeznek. Majdnem Liba Stúdió lettek, de a név már foglalt volt – Csehországban.
Az új helyszínen tavaly márciusban nyitottak meg. „Az első időszakban harminccentinként egy termék volt a polcon, de szép lassan feltöltöttük” – mondja Laci. A Papetrit Mimi, a többi beszállítót Laci kapcsolatai hozták. Az első háromnegyed évben nem is volt veszteséges hónapjuk, az elmúlt időszakot a webshop segítségével vészelték át. A személyességre továbbra is figyelnek: Mimi szerint a vásárlók díjazzák, hogy szinte mindig emlékszik, mit vettek legutóbb, télen pedig pálinkával kínálgatta az átfázott vevőket.
Trellay Levente az élet elrontójának a fast dolgokat tartja, szerinte a rövid távra szóló gyors és olcsó megoldások többet ártanak, mint használnak. Ruhaválasztásai is ezt tükrözik.
Az elmúlt egy évnek is vannak új, a korábbi alacsony ismertségből egy nagy ugrással a nagyok közelébe felreppenő csillagjai, de ahhoz, hogy a top 20-ba kerüljön valaki, pár év munkája kevés. Míg a feltörekvők akár tíz–húsz szponzorral is szerződnek, listánk szereplői már gondosan megválogatják, mihez adják énmárkájukat. Évtizedes celebmúlttal maguk mögött egyre többen saját cégek és termékek felépítésére törekednek, újabb bevételi források kialakításán dolgoznak. Az ötletelésre adott nekik időt a koronakarantén.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy évvel ezelőtt indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) azzal a céllal, hogy a hazai kötvénypiac likviditásának növelésén keresztül a vállalatok számára valós finanszírozási alternatívát teremtsen a bankhitelek mellett.
1,17 millió ember. Ennyien iratkoztak fel Dancsó Péter Videómánia című Youtube-csatornájára, ami elsőként lépte át a bűvös egymilliós számot a magyar nyelvű tartalmat előállító videós piacon. A harsány, gunyoros youtuberről úgy hírlik, bizalmatlan, határozott ember, mindig övé az utolsó szó. Az interjún másfél hetet gondolkodott, de csak belement, és élőben prezentálta, milyen is egy Dancsó-videó.
