Lengyel Zsuzsi könyvelőből lett ruhatervező, aztán átállt a táskákra. Most három gyerek mellett, a húga segítségével, Mumbaiból menedzseli vállalkozását.
„Sohasem gondolkodtunk azon, hogy külföldre költözzünk, főleg nem három gyerekkel, főleg nem Indiába” – meséli egy budapesti kávézóban a kéthetes karanténból frissen szabadult Lengyel Zsuzsi, a Lengyel Zsuzsi Design Kft. alapítója. „Március óta ki sem léptünk a házból, Mumbaiban már negyven–negyvenöt fok van. Felüdülés végre itthon lenni.”
Kérdés volt, hogy a kilencéves márka fenn tud-e maradni, amikor három éve a férje munkalehetőségének köszönhetően Zsuzsi hatezer kilométerre került a varrodától, ahol a táskák készülnek, s ezzel a viszonteladóitól és a vásárlóitól is. Galamb utcai üzletét az indulás előtt az utolsó pillanatban bezárta, de a márkát megtartotta a webshop. „Azonkívül, hogy én Indiában tervezek, minden munkafolyamat Magyarországon zajlik” – mondja a nyarakat itthonról végigdolgozó alapító a távműködtetésről.
Budapesten Zsuzsi húga tartja a frontot: beszerzi az olasz bőrt, megszervezi a csomagolást és a szállítást, tartja a kapcsolatot a két budapesti viszonteladóval. Egyikük üzlete a Várnegyedben nem élte túl az elmúlt hónapokat, ez pedig Zsuzsi táskáinak eladását is erősen megvágta. „Nyolcvanezer forintos táskát nem vesznek a karanténban, de ahogy újraindul az élet, folyamatosan rendelnek.”
Csapody Balázs nemcsak a vidéki krémhez tartozó balatonszemesi Kistücsköt viszi majdnem harminc éve, de az újítóbb szándékú éttermeket tömörítő Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke is. Vendéglőjének vegán menüjéről és a budapesti vendéglátók Covid-tépázta esélyeiről is kérdeztük.
Az év elején vegán étrendre tértél. Tartod még? Igen!
Milyen froclizásokat kapsz a törzsvendégeidtől ezért? Ó, törzsvendégektől egyáltalán nem kaptam ilyet. De amikor erre az étkezési formára váltottam januárban, és felhívtam a legjobb barátomat, hogy elmondjam neki, hogy pár hónapig ezt az életmódot fogom folytatni, ő olyan hangosan nevetett, hogy majdnem félrerántottam a kormányt.
A májusi újranyitás óta a Kistücsök is előállt egy vegán menüvel, ez mennyire talált be a vendégeknél? Nem mondom, hogy idegen tőletek, de azért ilyesmire nem feltétlenül a Kistücsöktől számítana az ember. Nyilván nem akarunk átmenni száz százalékig vegán étterembe. A fő stílusunk meg fog maradni, de közben látjuk, hogy a világban hogyan változnak a dolgok. Én is éreztem diétázás közben, hogy rám milyen jótékony hatással volt az étrend, ami által el is kezdtem hinni benne. Egy vegán menüvel a környékünkön termő zöldségeket és gyümölcsöket is máshogy mutathatjuk be: ami eddig köret volt, hangsúlyosabb szerepet kaphat, jobban játszhatunk a fűszerezéssel, az ízesítésekkel, és végeredményben össze tudtunk rakni ebből egy valóban szépen építkező, teljes menüt. Még az út elején járunk, sokat kísérletezünk. Ősszel-télen fogjuk igazán kifinomítani ezt az irányvonalat, de az újranyitás óta máris több menüsort kérnek a vendégeink, mint valaha, és nagyon gyakran érkeznek azzal, hogy kifejezetten a vegán menüre kíváncsiak.
Az üzleti számításaitokat mennyire változtatta meg a távolságtartós helyzet? A kertben tizenöt, a kis benti helyiségünkben tíz fővel kevesebbet tudunk most leültetni – a benti nagy termet lezárva tartjuk rossz idő esetére. Viszont az újranyitás óta teltházzal megyünk, és a kevesebb székszámot kompenzálja, hogy nagyon sokan foglalnak az ebéd és vacsora közé, délutánra, úgyhogy végeredményben még emelkedett is a vendégszám, mert gyakran ez a sáv is megtelik.
Azért a telt ház nem éppen jellemző kép Budapesten mostanság. A Pannon Gasztronómiai Akadémia éttermesei között milyen a hangulat? Sajnos, nemcsak Budapesten, hanem a világ nagyvárosaiban általában látható most az a tendencia, hogy a külföldi turisták egy bizonyos része nem kelt útra. Fel kell készülni rá, hogy a következő pár évben a Távol-Keletről, az USA-ból, Dél-Amerikából jóval kevesebben fognak utazni. Én nagyon bízom abban, hogy Budapest heteken, hónapokon belül magára talál, és megjelennek azok a vendégek, akik más piacokról, inkább az autós távolságra levő küldő országokból kelnek útra: megint több lesz a bajor, baden-württembergi, osztrák vagy más környező országból érkező vendég.
Arra mekkora esélyt – és az éttermesek részéről proaktivitást – látsz, hogy az elmaradozó külföldi vendégek egy részének magyarok vegyék át a helyét? Ahogyan most láthatjuk, hogy sokan belföldön nyaralnak, nagyon hiszek abban is, hogy ősszel trenddé válik, hogy a belföldi vendégek nemcsak egy napra látogatnak Budapestre, hanem el is töltenek ott egy-két éjszakát, és közben elmennek azokba az éttermekbe, ahova korábban akár be sem fértek. Optimistán azt gondolom: a vidék is felfedezheti Budapestet, nem csak a fővárosiak járhatnak vidékre!
Az étteremtulajdonosoknak szerinted kell ehhez változtatniuk? Biztos, hogy másfajta marketingre van hozzá szükség, de olyan gyönyörű a fővárosunk, hogy én hiszek benne, hogy azok a potenciális vendégek, akik az elmúlt években Barcelonától Rómáig és Berlinig repkedtek, felismerik, hogy itthon is érdemes igénybe venniük azokat a szolgáltatásokat, amiket eddig a külföldi nagyvárosokban szoktak.
Töretbúza (ejtsd: bulgur)
Rántott nyurgaponty
Vegán csokis desszert
Mit együnk a Kistücsökben? Szerintem nem is a vegán menü a nagy truváj most a Tücsökben (csak a külön menü miatt az van leginkább szem előtt), hanem az, hogy mondjuk gluténérzékenységgel, vagy paleo/keto/karantén-úszógumipánik irányból érkező krumpli-rizs-tészta kerüléssel is simán össze lehet pakolni egyedi ételsorokat úgy, hogy az nem jár az ilyen esetekben jellemző bezzeg a többiek miket esznek szomorkodással. Közben a csirkénél eggyel nagyobb kalandot ígérő fehérjefajtákat keresve is van hova nyúlni (halak, vadak), meg a társaság tradicionalista tagjainak is megnyugtathatja a szemét a diszkréten finomhangolt húsleves-csülök-kacsacomb tengely, szóval elmondható, hogy 28 év leforgása alatt elég jól sikerült belőni a néplelket.
Akik nem beégett privát kedvencekért térnek vissza, azoknak írom, hogy én például egy halas vagy húsos előételt (tokhalcevichét vagy szarvastatárt), egy nyári levest (hideg paradicsomot dinnyével vagy a nehezen megunható kovászos uborkát) és egy könnyebb köretű főételt (lepirult sült zöldségeket csicseriborsóval és tökmagolajjal, netán angusznyakat lecsóval) nyomnék, majd a végén megosztanék egy olyan desszertet, mint az ottjártunk heteiben slágernek tűnő, roppanós morzsaszilánkokba burkolt, olvasztott vajban fürdő barackos gombóc vagy a fehércsokis- meggyes-puliszkás tányérdesszert. De azoknak, akik csak kirándulni járnak át a vegán filozófiába, önmagában az is jó gondolati túra lehet, ha kikérik a teljes sort és megérzik, hogy jé, kellemesen jól lehet lakni egy ilyen menüvel, pláne egy itteni borsorral téve azt kerekké. (Pál Zsombor)
Az Indiai-óceán néhány eldugott szigetére több foglalás futott be a szezonon kívüli augusztusra, mint várták. A saját szigetükön elterülő reszortok újraértelmezték a sokcsillagos vendéglátást, a fehér homokos intim öblök, a saját személyzet és a fine dining mellett egy-egy sziget már saját koronatesztlaborral várja a vendégeket. Luxuskörkép a Maldív-szigetektől a Seychelle-szigetekig.
A Budapest Airport az elmúlt évben számos nagyszabású fejlesztést valósított meg. A folyamatos utasszolgáltatás-fejlesztés mellett átadták novemberben a repülőtér új, világszínvonalú légiárukezelő központját, a BUD Cargo Cityt, idén júniusban elkészült az 1-es móló névre keresztelt új beszállítócsarnok, és hamarosan átadják az új poggyászosztályozó csarnokot is. A Budapest Airport milliárdos fejlesztései dióhéjban.
Jót is tett, de ártott is a koronavírus-járvány a gasztronómiában elinduló fenntarthatósági törekvéseknek. A hipermarketekbe zarándoklás helyett egyre többen kértek helyi termelőktől házhoz szállítást, másrészt viszont a járvány megroggyantotta a visszaváltható dobozok és poharak népszerűségét, mivel a vírus miatt a vendégek nem mernek mások után enni és inni. Még mindig túl sok húst eszünk, de jön fel a hajdina is.