Lengyel Zsuzsi könyvelőből lett ruhatervező, aztán átállt a táskákra. Most három gyerek mellett, a húga segítségével, Mumbaiból menedzseli vállalkozását.
„Sohasem gondolkodtunk azon, hogy külföldre költözzünk, főleg nem három gyerekkel, főleg nem Indiába” – meséli egy budapesti kávézóban a kéthetes karanténból frissen szabadult Lengyel Zsuzsi, a Lengyel Zsuzsi Design Kft. alapítója. „Március óta ki sem léptünk a házból, Mumbaiban már negyven–negyvenöt fok van. Felüdülés végre itthon lenni.”
Kérdés volt, hogy a kilencéves márka fenn tud-e maradni, amikor három éve a férje munkalehetőségének köszönhetően Zsuzsi hatezer kilométerre került a varrodától, ahol a táskák készülnek, s ezzel a viszonteladóitól és a vásárlóitól is. Galamb utcai üzletét az indulás előtt az utolsó pillanatban bezárta, de a márkát megtartotta a webshop. „Azonkívül, hogy én Indiában tervezek, minden munkafolyamat Magyarországon zajlik” – mondja a nyarakat itthonról végigdolgozó alapító a távműködtetésről.
Budapesten Zsuzsi húga tartja a frontot: beszerzi az olasz bőrt, megszervezi a csomagolást és a szállítást, tartja a kapcsolatot a két budapesti viszonteladóval. Egyikük üzlete a Várnegyedben nem élte túl az elmúlt hónapokat, ez pedig Zsuzsi táskáinak eladását is erősen megvágta. „Nyolcvanezer forintos táskát nem vesznek a karanténban, de ahogy újraindul az élet, folyamatosan rendelnek.”
Papírbolt, dizájnbolt és műhely keveréke, ahova minden bekerülhet, ami a tulajdonosoknak tetszik.
„Sajnos ennél nagyobb méretben most nincs ebből a plakátból, de tudunk nyomtatni belőle, pár perc az egész. Akkor egy A3-as, igaz?” A Klauzál téri Lúd laborban még nem érződik az újranyitás, az egyórás interjú alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, ő viszont szinte rögtön megkapja, amit szeretne. Mónus Noémi (becenevén Mimi) ajánlatára a hölgy először udvariasan szabadkozik, de végül aztán hagyja magát meggyőzni. A kérdéses plakát Mimi márkája, a Papetri paperworks része. Ez az üzlet egyik előnye: a saját tervezésű plakátokból azonnal tud nyomtatni, ha nincs a készleten, de a naptárak elkészítésére is elég néhány nap.
„Nem ars poetica, de jó szempont: olyan tárgyakat árulunk, ami jó ajándék lehet” – mondja Böröcz László. A Lúd labor mégsem csak a turistákat célozza, hetven százalékban helyiek a vásárlók. Mimiék úgy látják, turistából is kétféle van: aki belelkesül a kitűzők, befőzőcímkék, füzetek, pecsétek és trópusi állatos dekorációk láttán és aki azonnal kifordul, mert nem találja a budapestes bögrét vagy hűtőmágnest.
Mimi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építőművészként, utána szabadúszó volt, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnek dolgozott. 2012 karácsonyán – egy elmaradó kifizetés miatt – úgy döntött, megpróbálja eladni saját készítésű füzeteit egy vásárban. Ő lepődött meg a legjobban, milyen jól fogynak a noteszek. A gyártást tíz évvel korábban kezdte el, praktikus okból: „Aki sokat rajzol az utcán, tudja, hogy szinte sosincs olyan, ami megfelelő méretű, jó papírból készül és nem esik szét.” 2004 óta nem vett füzetet magának.
Az áttörés 2014-ben jött, amikor a Dm megkereste Mimit, hogy tervezzen a láncnak egyedi naplót. Addig havonta tízet készített el – építészállása is megvolt még –, a drogéria által legyártott húszezer darab Papetri notesz az első évben két hét, másodszor három nap alatt fogyott el. „Egyik kolleganőnk akkoriban már rendszeres WAMP-látogató volt, ő említette, hogy van egy kedves lány, akitől fűszercímkéket szokott vásárolni, de aki emellett minden egyedi ötletet szívesen megvalósít – mondja Csuka Krisztina, a Dm klasszikusmarketing-csoportvezetője, aki annak idején a kampányért felelt. – Néhány rajzát megtaláltuk Facebookon, az általa rajzolt karakter nagyon illett a terveinkhez, nem is keresgéltünk tovább. Általában nehéz feladat a kreatív tervező számára egy multinacionális cég arculati elvárásait elfogadni. Mimi esetében ez is könnyű volt.” A Dm-es kampány óriási ugrást jelentett, Mimi követőbázisa többezresre nőtt.
A Lúd labor létrejöttében Lacinak és galériájának, a 2B-nek is volt szerepe. Hogy a nonprofit galéria több lábon is megálljon, létrehozott egy kis dizájnboltot. A boltnak azonban nem lehetett maradása az önkormányzati épületben, úgyhogy új helyszínt kerestek neki. A név már a Klauzál térrel jött, a Lúd laborral az egykor itt élő zsidó baromfi- és tollkereskedőkre emlékeznek. Majdnem Liba Stúdió lettek, de a név már foglalt volt – Csehországban.
Az új helyszínen tavaly márciusban nyitottak meg. „Az első időszakban harminccentinként egy termék volt a polcon, de szép lassan feltöltöttük” – mondja Laci. A Papetrit Mimi, a többi beszállítót Laci kapcsolatai hozták. Az első háromnegyed évben nem is volt veszteséges hónapjuk, az elmúlt időszakot a webshop segítségével vészelték át. A személyességre továbbra is figyelnek: Mimi szerint a vásárlók díjazzák, hogy szinte mindig emlékszik, mit vettek legutóbb, télen pedig pálinkával kínálgatta az átfázott vevőket.
A bődületes biznisszé vált top futballból Gulácsi Péter kiszedné, amit ki lehet – az európai foci krémjéhez tartozó edzők mind azt emelték ki róla a Forbesnak, hogy mindig tanulni akart, ezért jutott oda, ahol most tart. Az, hogy egy élcsapat első számú kapusa lett, ott dőlt el, ahol a jövő futballja is el fog: fejben.
A filmproducer halála után másfél évvel rendeződni látszik a Vajna-vagyon sorsa. Az ereklyék múzeum helyett gyűjtőkhöz, a fánkozó a levesbe, a kaszinók kormányközeli vállalkozókhoz, a befektetések pedig Amerikába vándoroltak.
A gyerekkönyvkiadás Magvetője, a gyerekkönyvesboltok Írók Boltja – így beszélnek a szakmában a Pagonyról. Tulajdonosai, három baráti házaspár először gyerekkönyvkiadónak álmodta meg, mégis mint gyerekkönyvesbolt nyitott meg 19 évvel ezelőtt a Pozsonyi úton. Később elkezdték kiadni Marék Veronika, Bartos Erika, Berg Judit, majd lényegében az összes menő kortárs hazai gyerekkönyvszerző mesekönyveit – némelyiket azóta is évi húszezer gyerek vagy szülő viszi haza. Mára milliárdos üzlet lett a Pagonyból, komoly bolthálózata van, és most ugyanezt játékokkal is eljátsszák a tulajok.
