A Huawei körüli hacacáré lassan örkényi magasságokba tör, a cég régiós alelnöke, Derek Yu szerint azonban, ha elül a politikai vihar, a biznisz dönt majd arról, jó-e a kínai megavállalattal dolgozni, vagy sem. Interjú adatbiztonságról, amerikai szankciókról, magyarországi tervekről és arról, mikor lesz már tartós az a fránya aksi.
Forró júniusi napon liftezek fel egy Duna-partra néző irodaházban a Huawei Magyarország kétszintes központjába. Az asztalokon kézfertőtlenítő, az arcokon maszk. Belépve egy bekeretezett kép fogad, rajta a cég egyik vezetője ráz kezet Orbán Viktorral. Az interjú egy tárgyalóban lesz, Derek Yu, a Huawei közép- és észak-európai, valamint kanadai fogyasztói üzletágának 38 éves alelnöke azonban online jelentkezik be egy laptopról – ő Varsóban van, még a kamera elé is maszkban ül le (persze beszélgetés közben leveszi). Közvetlen figura, rögtön keresztnéven szólítjuk egymást.
Kezdjük egy erős kérdéssel! Ha Európában veszek Huawei-telefont, kell-e aggódnom amiatt, hogy az adataim Kínában kötnek ki? Határozottan nem. (Nevet.) Minden európai felhasználói adattal kapcsolatban az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően járunk el. Az adatközpontunk Düsseldorfban van, így minden felhasználói adatot az Európai Unióban tárolunk. Akkor is óvatosan járunk el, ha javításra viszünk el egy készüléket. Ahhoz, hogy akár a kínai kutató-fejlesztő részlegünkhöz továbbítsunk felhasználói adatokat tesztelésre, engedélyt kell kérnünk a vásárlóktól.
Beszéltem néhány kiberbiztonsági és mobilpiaci szakértővel. Az első és legfontosabb, amit mindannyian elmondtak, hogy a Huaweinek az utóbbi évek biztonsági és kémkedési botrányai után vissza kell építenie a felhasználói bizalmat az európai és úgy általában a nyugati típusú országokban. Ez célja most a cégnek? Azt hiszem, két dolgot kell megosztanom ezzel a témával kapcsolatban. Az első az európai és kínai emberek közötti, a tradíciókból adódó különbség. Kínaiként, ha én teszek valamit, amivel kapcsolatban neked gondolataid, kérdéseid vannak, akkor nyíltan, szemtől szemben fogok ezekre válaszolni. Okék vagyunk, vagy nem vagyunk? Nem a nyilvánossághoz fordulok, hanem egyedül járok el a kérdésben, és a tetteimmel válaszolok.
Csapody Balázs nemcsak a vidéki krémhez tartozó balatonszemesi Kistücsköt viszi majdnem harminc éve, de az újítóbb szándékú éttermeket tömörítő Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke is. Vendéglőjének vegán menüjéről és a budapesti vendéglátók Covid-tépázta esélyeiről is kérdeztük.
Az év elején vegán étrendre tértél. Tartod még? Igen!
Milyen froclizásokat kapsz a törzsvendégeidtől ezért? Ó, törzsvendégektől egyáltalán nem kaptam ilyet. De amikor erre az étkezési formára váltottam januárban, és felhívtam a legjobb barátomat, hogy elmondjam neki, hogy pár hónapig ezt az életmódot fogom folytatni, ő olyan hangosan nevetett, hogy majdnem félrerántottam a kormányt.
A májusi újranyitás óta a Kistücsök is előállt egy vegán menüvel, ez mennyire talált be a vendégeknél? Nem mondom, hogy idegen tőletek, de azért ilyesmire nem feltétlenül a Kistücsöktől számítana az ember. Nyilván nem akarunk átmenni száz százalékig vegán étterembe. A fő stílusunk meg fog maradni, de közben látjuk, hogy a világban hogyan változnak a dolgok. Én is éreztem diétázás közben, hogy rám milyen jótékony hatással volt az étrend, ami által el is kezdtem hinni benne. Egy vegán menüvel a környékünkön termő zöldségeket és gyümölcsöket is máshogy mutathatjuk be: ami eddig köret volt, hangsúlyosabb szerepet kaphat, jobban játszhatunk a fűszerezéssel, az ízesítésekkel, és végeredményben össze tudtunk rakni ebből egy valóban szépen építkező, teljes menüt. Még az út elején járunk, sokat kísérletezünk. Ősszel-télen fogjuk igazán kifinomítani ezt az irányvonalat, de az újranyitás óta máris több menüsort kérnek a vendégeink, mint valaha, és nagyon gyakran érkeznek azzal, hogy kifejezetten a vegán menüre kíváncsiak.
Az üzleti számításaitokat mennyire változtatta meg a távolságtartós helyzet? A kertben tizenöt, a kis benti helyiségünkben tíz fővel kevesebbet tudunk most leültetni – a benti nagy termet lezárva tartjuk rossz idő esetére. Viszont az újranyitás óta teltházzal megyünk, és a kevesebb székszámot kompenzálja, hogy nagyon sokan foglalnak az ebéd és vacsora közé, délutánra, úgyhogy végeredményben még emelkedett is a vendégszám, mert gyakran ez a sáv is megtelik.
Azért a telt ház nem éppen jellemző kép Budapesten mostanság. A Pannon Gasztronómiai Akadémia éttermesei között milyen a hangulat? Sajnos, nemcsak Budapesten, hanem a világ nagyvárosaiban általában látható most az a tendencia, hogy a külföldi turisták egy bizonyos része nem kelt útra. Fel kell készülni rá, hogy a következő pár évben a Távol-Keletről, az USA-ból, Dél-Amerikából jóval kevesebben fognak utazni. Én nagyon bízom abban, hogy Budapest heteken, hónapokon belül magára talál, és megjelennek azok a vendégek, akik más piacokról, inkább az autós távolságra levő küldő országokból kelnek útra: megint több lesz a bajor, baden-württembergi, osztrák vagy más környező országból érkező vendég.
Arra mekkora esélyt – és az éttermesek részéről proaktivitást – látsz, hogy az elmaradozó külföldi vendégek egy részének magyarok vegyék át a helyét? Ahogyan most láthatjuk, hogy sokan belföldön nyaralnak, nagyon hiszek abban is, hogy ősszel trenddé válik, hogy a belföldi vendégek nemcsak egy napra látogatnak Budapestre, hanem el is töltenek ott egy-két éjszakát, és közben elmennek azokba az éttermekbe, ahova korábban akár be sem fértek. Optimistán azt gondolom: a vidék is felfedezheti Budapestet, nem csak a fővárosiak járhatnak vidékre!
Az étteremtulajdonosoknak szerinted kell ehhez változtatniuk? Biztos, hogy másfajta marketingre van hozzá szükség, de olyan gyönyörű a fővárosunk, hogy én hiszek benne, hogy azok a potenciális vendégek, akik az elmúlt években Barcelonától Rómáig és Berlinig repkedtek, felismerik, hogy itthon is érdemes igénybe venniük azokat a szolgáltatásokat, amiket eddig a külföldi nagyvárosokban szoktak.
Töretbúza (ejtsd: bulgur)
Rántott nyurgaponty
Vegán csokis desszert
Mit együnk a Kistücsökben? Szerintem nem is a vegán menü a nagy truváj most a Tücsökben (csak a külön menü miatt az van leginkább szem előtt), hanem az, hogy mondjuk gluténérzékenységgel, vagy paleo/keto/karantén-úszógumipánik irányból érkező krumpli-rizs-tészta kerüléssel is simán össze lehet pakolni egyedi ételsorokat úgy, hogy az nem jár az ilyen esetekben jellemző bezzeg a többiek miket esznek szomorkodással. Közben a csirkénél eggyel nagyobb kalandot ígérő fehérjefajtákat keresve is van hova nyúlni (halak, vadak), meg a társaság tradicionalista tagjainak is megnyugtathatja a szemét a diszkréten finomhangolt húsleves-csülök-kacsacomb tengely, szóval elmondható, hogy 28 év leforgása alatt elég jól sikerült belőni a néplelket.
Akik nem beégett privát kedvencekért térnek vissza, azoknak írom, hogy én például egy halas vagy húsos előételt (tokhalcevichét vagy szarvastatárt), egy nyári levest (hideg paradicsomot dinnyével vagy a nehezen megunható kovászos uborkát) és egy könnyebb köretű főételt (lepirult sült zöldségeket csicseriborsóval és tökmagolajjal, netán angusznyakat lecsóval) nyomnék, majd a végén megosztanék egy olyan desszertet, mint az ottjártunk heteiben slágernek tűnő, roppanós morzsaszilánkokba burkolt, olvasztott vajban fürdő barackos gombóc vagy a fehércsokis- meggyes-puliszkás tányérdesszert. De azoknak, akik csak kirándulni járnak át a vegán filozófiába, önmagában az is jó gondolati túra lehet, ha kikérik a teljes sort és megérzik, hogy jé, kellemesen jól lehet lakni egy ilyen menüvel, pláne egy itteni borsorral téve azt kerekké. (Pál Zsombor)
Legfontosabb borvidékünk elsőszámú női arca lett még azelőtt, hogy nők a szakmában csoportosan megjelentek volna – ráadásul külföldi létére. Berecz Stéphanie előtt bőven álltak akadályok, de franciás eleganciával vette őket szépen sorra.
Személyisége nem egyszerű, de Szekeres Viktor bulldogként megy előre. Átadta IT-cége vezetését, és tőzsdére vitte a Glostert. Mert az iszonyatos versenyben növekednie kell, és ezt a tőkepiacról finanszírozza.
Az elmúlt évtizedekben a válságokban volt a legkönnyebb befektetni, csak meg kellett venni minőségi cégek részvényeit. Most ez megdőlt, sok jó papír nagyon drága, miközben a magyar befektető számára már az ingatlanbefektetés is elvesztette vonzerejét. Mi folyik itt? Mi maradt még? Hova tegyük a pénzt? Befektetési helyzetkép és tippek kisbefektetőknek.
Bár a koronavírus-járvány a kaputechnikára specializálódott Kling Kft. tevékenységét is érintette, a családi vállalkozás tagjai a rájuk jellemző rugalmassággal reagáltak a nehézségekre, miközben régi terveik megvalósításába is belevágtak.
