A Huawei körüli hacacáré lassan örkényi magasságokba tör, a cég régiós alelnöke, Derek Yu szerint azonban, ha elül a..
Forró júniusi napon liftezek fel egy Duna-partra néző irodaházban a Huawei Magyarország kétszintes központjába. Az asztalokon kézfertőtlenítő, az arcokon maszk. Belépve egy bekeretezett kép fogad, rajta a cég egyik vezetője ráz kezet Orbán Viktorral. Az interjú egy tárgyalóban lesz, Derek Yu, a Huawei közép- és észak-európai, valamint kanadai fogyasztói üzletágának 38 éves alelnöke azonban online jelentkezik be egy laptopról – ő Varsóban van, még a kamera elé is maszkban ül le (persze beszélgetés közben leveszi). Közvetlen figura, rögtön keresztnéven szólítjuk egymást.
Kezdjük egy erős kérdéssel! Ha Európában veszek Huawei-telefont, kell-e aggódnom amiatt, hogy az adataim Kínában kötnek ki? Határozottan nem. (Nevet.) Minden európai felhasználói adattal kapcsolatban az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően járunk el. Az adatközpontunk Düsseldorfban van, így minden felhasználói adatot az Európai Unióban tárolunk. Akkor is óvatosan járunk el, ha javításra viszünk el egy készüléket. Ahhoz, hogy akár a kínai kutató-fejlesztő részlegünkhöz továbbítsunk felhasználói adatokat tesztelésre, engedélyt kell kérnünk a vásárlóktól.
Beszéltem néhány kiberbiztonsági és mobilpiaci szakértővel. Az első és legfontosabb, amit mindannyian elmondtak, hogy a Huaweinek az utóbbi évek biztonsági és kémkedési botrányai után vissza kell építenie a felhasználói bizalmat az európai és úgy általában a nyugati típusú országokban. Ez célja most a cégnek? Azt hiszem, két dolgot kell megosztanom ezzel a témával kapcsolatban. Az első az európai és kínai emberek közötti, a tradíciókból adódó különbség. Kínaiként, ha én teszek valamit, amivel kapcsolatban neked gondolataid, kérdéseid vannak, akkor nyíltan, szemtől szemben fogok ezekre válaszolni. Okék vagyunk, vagy nem vagyunk? Nem a nyilvánossághoz fordulok, hanem egyedül járok el a kérdésben, és a tetteimmel válaszolok.
Papírbolt, dizájnbolt és műhely keveréke, ahova minden bekerülhet, ami a tulajdonosoknak tetszik.
„Sajnos ennél nagyobb méretben most nincs ebből a plakátból, de tudunk nyomtatni belőle, pár perc az egész. Akkor egy A3-as, igaz?” A Klauzál téri Lúd laborban még nem érződik az újranyitás, az egyórás interjú alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, ő viszont szinte rögtön megkapja, amit szeretne. Mónus Noémi (becenevén Mimi) ajánlatára a hölgy először udvariasan szabadkozik, de végül aztán hagyja magát meggyőzni. A kérdéses plakát Mimi márkája, a Papetri paperworks része. Ez az üzlet egyik előnye: a saját tervezésű plakátokból azonnal tud nyomtatni, ha nincs a készleten, de a naptárak elkészítésére is elég néhány nap.
„Nem ars poetica, de jó szempont: olyan tárgyakat árulunk, ami jó ajándék lehet” – mondja Böröcz László. A Lúd labor mégsem csak a turistákat célozza, hetven százalékban helyiek a vásárlók. Mimiék úgy látják, turistából is kétféle van: aki belelkesül a kitűzők, befőzőcímkék, füzetek, pecsétek és trópusi állatos dekorációk láttán és aki azonnal kifordul, mert nem találja a budapestes bögrét vagy hűtőmágnest.
Mimi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építőművészként, utána szabadúszó volt, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnek dolgozott. 2012 karácsonyán – egy elmaradó kifizetés miatt – úgy döntött, megpróbálja eladni saját készítésű füzeteit egy vásárban. Ő lepődött meg a legjobban, milyen jól fogynak a noteszek. A gyártást tíz évvel korábban kezdte el, praktikus okból: „Aki sokat rajzol az utcán, tudja, hogy szinte sosincs olyan, ami megfelelő méretű, jó papírból készül és nem esik szét.” 2004 óta nem vett füzetet magának.
Az áttörés 2014-ben jött, amikor a Dm megkereste Mimit, hogy tervezzen a láncnak egyedi naplót. Addig havonta tízet készített el – építészállása is megvolt még –, a drogéria által legyártott húszezer darab Papetri notesz az első évben két hét, másodszor három nap alatt fogyott el. „Egyik kolleganőnk akkoriban már rendszeres WAMP-látogató volt, ő említette, hogy van egy kedves lány, akitől fűszercímkéket szokott vásárolni, de aki emellett minden egyedi ötletet szívesen megvalósít – mondja Csuka Krisztina, a Dm klasszikusmarketing-csoportvezetője, aki annak idején a kampányért felelt. – Néhány rajzát megtaláltuk Facebookon, az általa rajzolt karakter nagyon illett a terveinkhez, nem is keresgéltünk tovább. Általában nehéz feladat a kreatív tervező számára egy multinacionális cég arculati elvárásait elfogadni. Mimi esetében ez is könnyű volt.” A Dm-es kampány óriási ugrást jelentett, Mimi követőbázisa többezresre nőtt.
A Lúd labor létrejöttében Lacinak és galériájának, a 2B-nek is volt szerepe. Hogy a nonprofit galéria több lábon is megálljon, létrehozott egy kis dizájnboltot. A boltnak azonban nem lehetett maradása az önkormányzati épületben, úgyhogy új helyszínt kerestek neki. A név már a Klauzál térrel jött, a Lúd laborral az egykor itt élő zsidó baromfi- és tollkereskedőkre emlékeznek. Majdnem Liba Stúdió lettek, de a név már foglalt volt – Csehországban.
Az új helyszínen tavaly márciusban nyitottak meg. „Az első időszakban harminccentinként egy termék volt a polcon, de szép lassan feltöltöttük” – mondja Laci. A Papetrit Mimi, a többi beszállítót Laci kapcsolatai hozták. Az első háromnegyed évben nem is volt veszteséges hónapjuk, az elmúlt időszakot a webshop segítségével vészelték át. A személyességre továbbra is figyelnek: Mimi szerint a vásárlók díjazzák, hogy szinte mindig emlékszik, mit vettek legutóbb, télen pedig pálinkával kínálgatta az átfázott vevőket.