Személyisége nem egyszerű, de Szekeres Viktor bulldogként megy előre. Átadta IT-cége vezetését, és tőzsdére vitte a..
„Nem babzsákos startup vagyunk, hogy kaptunk egy vagon pénzt elherdálni, itt saját pénz van, és kemény munka” – mondja Szekeres Viktor a cégéről, ami egy hónapja érkezett meg a budapesti tőzsdére. Másképp nehéz is lenne, hiszen a Gloster komplex informatikai megoldásokat (hálózati infrastruktúra, hálózatbiztonság, monitoring és kollaborációs megoldások) szolgáltat főleg közép- és nagyvállalatoknak, ezen a piacon pedig öldöklő a verseny. A nagy nevek, öreg motorosok és államilag tolt versenytársak mellé csak úgy lehet beférni, ha a feltörekvők komoly pluszt tesznek le az asztalra.
Kiss Tibor cégvezető ezt úgy fogalmazza meg, hogy van, aki csak leteszi a névjegyét, és már szinte övé az üzlet. Lehet, hogy lózungnak hangzik, de a Glosternek mindig kitartóbbnak kellett lennie, többet kellett gondolkodnia, hogy jobb megoldást nyújtson, gyorsabban és lehetőleg olcsóbban. Ez a 2,3 milliárd feletti csoport szintű árbevétel alapján működni látszik, de a tulajdonos nem áll le, és tőzsdéről finanszírozott akvizíciókkal akar gyorsan tovább növekedni – ami továbbra sem gyakori megoldás az országban.
A telefon mint eszköz imádata már gyerekkorában becsípődött Szekeres Viktornak, nem véletlen, hogy sok gyerekkori fényképen látható telefonkagylóval a kezében. Így kézenfekvő volt, hogy amikor fiatalon pénzt akart keresni, és értékesítőnek jelentkezett, „ha a telefont nem tudom eladni, akkor semmit” jelszóval egy távközlési céget keresett meg. Az időzítés is szerencsés volt, 2002-ben nyílt a távközlési piac, nem volt nehéz eladni a Matávénál olcsóbb telefonálási lehetőséget.
Papírbolt, dizájnbolt és műhely keveréke, ahova minden bekerülhet, ami a tulajdonosoknak tetszik.
„Sajnos ennél nagyobb méretben most nincs ebből a plakátból, de tudunk nyomtatni belőle, pár perc az egész. Akkor egy A3-as, igaz?” A Klauzál téri Lúd laborban még nem érződik az újranyitás, az egyórás interjú alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, ő viszont szinte rögtön megkapja, amit szeretne. Mónus Noémi (becenevén Mimi) ajánlatára a hölgy először udvariasan szabadkozik, de végül aztán hagyja magát meggyőzni. A kérdéses plakát Mimi márkája, a Papetri paperworks része. Ez az üzlet egyik előnye: a saját tervezésű plakátokból azonnal tud nyomtatni, ha nincs a készleten, de a naptárak elkészítésére is elég néhány nap.
„Nem ars poetica, de jó szempont: olyan tárgyakat árulunk, ami jó ajándék lehet” – mondja Böröcz László. A Lúd labor mégsem csak a turistákat célozza, hetven százalékban helyiek a vásárlók. Mimiék úgy látják, turistából is kétféle van: aki belelkesül a kitűzők, befőzőcímkék, füzetek, pecsétek és trópusi állatos dekorációk láttán és aki azonnal kifordul, mert nem találja a budapestes bögrét vagy hűtőmágnest.
Mimi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építőművészként, utána szabadúszó volt, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnek dolgozott. 2012 karácsonyán – egy elmaradó kifizetés miatt – úgy döntött, megpróbálja eladni saját készítésű füzeteit egy vásárban. Ő lepődött meg a legjobban, milyen jól fogynak a noteszek. A gyártást tíz évvel korábban kezdte el, praktikus okból: „Aki sokat rajzol az utcán, tudja, hogy szinte sosincs olyan, ami megfelelő méretű, jó papírból készül és nem esik szét.” 2004 óta nem vett füzetet magának.
Az áttörés 2014-ben jött, amikor a Dm megkereste Mimit, hogy tervezzen a láncnak egyedi naplót. Addig havonta tízet készített el – építészállása is megvolt még –, a drogéria által legyártott húszezer darab Papetri notesz az első évben két hét, másodszor három nap alatt fogyott el. „Egyik kolleganőnk akkoriban már rendszeres WAMP-látogató volt, ő említette, hogy van egy kedves lány, akitől fűszercímkéket szokott vásárolni, de aki emellett minden egyedi ötletet szívesen megvalósít – mondja Csuka Krisztina, a Dm klasszikusmarketing-csoportvezetője, aki annak idején a kampányért felelt. – Néhány rajzát megtaláltuk Facebookon, az általa rajzolt karakter nagyon illett a terveinkhez, nem is keresgéltünk tovább. Általában nehéz feladat a kreatív tervező számára egy multinacionális cég arculati elvárásait elfogadni. Mimi esetében ez is könnyű volt.” A Dm-es kampány óriási ugrást jelentett, Mimi követőbázisa többezresre nőtt.
A Lúd labor létrejöttében Lacinak és galériájának, a 2B-nek is volt szerepe. Hogy a nonprofit galéria több lábon is megálljon, létrehozott egy kis dizájnboltot. A boltnak azonban nem lehetett maradása az önkormányzati épületben, úgyhogy új helyszínt kerestek neki. A név már a Klauzál térrel jött, a Lúd laborral az egykor itt élő zsidó baromfi- és tollkereskedőkre emlékeznek. Majdnem Liba Stúdió lettek, de a név már foglalt volt – Csehországban.
Az új helyszínen tavaly márciusban nyitottak meg. „Az első időszakban harminccentinként egy termék volt a polcon, de szép lassan feltöltöttük” – mondja Laci. A Papetrit Mimi, a többi beszállítót Laci kapcsolatai hozták. Az első háromnegyed évben nem is volt veszteséges hónapjuk, az elmúlt időszakot a webshop segítségével vészelték át. A személyességre továbbra is figyelnek: Mimi szerint a vásárlók díjazzák, hogy szinte mindig emlékszik, mit vettek legutóbb, télen pedig pálinkával kínálgatta az átfázott vevőket.
