A magyar gazdasági sajtó bevett formulái közé tartoznak az „X-hez köthető társaság” vagy az „Y érdekköréhez sorolható cég” leírások, és ezek egyre cifrább változatai, úgy is mint „nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a háttérben Z alakja sejlik fel”, hogy a – jobb híján általunk is használt – „régi”, esetleg „kipróbált harcostárs” toposzt, mint a stróman romanticizált szinonimáját ki ne hagyjuk. […]
A magyar gazdasági sajtó bevett formulái közé tartoznak az „X-hez köthető társaság” vagy az „Y érdekköréhez sorolható cég” leírások, és ezek egyre cifrább változatai, úgy is mint „nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a háttérben Z alakja sejlik fel”, hogy a – jobb híján általunk is használt – „régi”, esetleg „kipróbált harcostárs” toposzt, mint a stróman romanticizált szinonimáját ki ne hagyjuk. Hogy ezek a zsurnalizmussá züllesztett kifejezések egyre többször tűnnek fel, az nemcsak a magyar sajtó szűkülő lehetőségeit mutatja (miszerint nem lehet leírni, hogy ez vagy az kié), hanem egy ennél drámaibb és ijesztőbb jelenséget mutat meg: növekvő távolságunkat a magántulajdon eszméjétől.
A Forbes első, 2013-as milliárdoslistájának publikálásakor izgalommal vártuk a megjelenést: az akkor még éppen hatalma teljében lévő Simicska Lajos ugyanis először került fel gazdaglistára. Hét évvel később már csak költőinek tűnik a kérdés: vajon tényleg az övé volt a Közgép? Övé volt-e bármi is, ami a nevén – vagy „hozzá köthető személyek” nevén – volt valaha? Nem papíron. Hanem úgy, ahogy cégekkel tulajdonosaik rendelkezni szoktak.
Ha nem lehet megmondani, hogy kié a jószág, mi érdekünk fűződik majd ahhoz, hogy értéket hozzunk létre?
Bár a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete alapvetően stabil, ez az év több szempontból is nehéz volt a szektor számára. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad leállni a fejlesztésekkel, és ehhez most kiváló lehetőségek is adódnak az ügyfeleik számára.
Hogyan hatott a járványhelyzet az agráriumra?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idén is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, természetesen a járvány miatt, a gazdaság más területeihez hasonlóan, az agráriumban is nőtt a bizonytalanság. További problémákat jelentett az aszály, majd a nyári esőzések, a gyümölcstermesztésben a fagykár, az állattenyésztésben pedig a madárinfluenza és a sertéspestis.
Mindezek hatására óvatosabbak lettek a gazdák, az év első felében láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők. Az év második felében már látjuk a hitelfelvételi kedv növekedését.
Milyen segítséget kaptak és kapnak az ágazati szereplők a kormánytól, és milyen hatásai voltak ezeknek?
Az átmeneti fizetési nehézségek áthidalására és a halogatott beruházások pénzügyi hátterének megteremtésére az agrárvállalkozások számára is új lehetőségeket teremtettek a gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett támogatott hitellehetőségek. Az OTP Bank elsők között tette elérhetővé a Növekedési Hitelprogram legfrissebb szakaszaként meghirdetett NHP Hajrá, majd a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukcióit, amelyek a még mindig alacsony piaci kamatoknál is olcsóbb finanszírozást tettek lehetővé az állami támogatással.
A jegybanki NHP Hajrának április 20-ai indulása óta a hitelintézetek csaknem 14 ezer vállalkozással kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, amelyek összértéke meghaladta a 930 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok – ágazatok szerinti bontásban a harmadikként – ebből több mint 100 milliárd forintot igényeltek. Emellett igen népszerűek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói is, amelyek közül az Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, kamatmentes folyószámlahitelt biztosítva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára. Tapasztalataink szerint jelenleg leginkább a forgóeszköz-finanszírozási lehetőségek keresettek, de egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
Érdemes lehet fejlesztésekben is gondolkodni ilyen bizonytalan időkben?
Szerintem ébernek kell lenni és fejleszteni, mind az ügyfelek, mind a finanszírozó oldaláról. Változni kell. Elemi érdeke az ügyfeleknek, hogy elinduljanak a digitalizáció és a robotizáció irányába, hiszen a munkaerő óriási kincs, de ha nincs, az bizony nagy problémát jelent. Mindenképpen a hatékonyságot kell növelni, akár ilyen formában, akár az energiahatékonyság javításával, megújuló energiák hasznosításával, korszerű növénytermesztési technológiák és megfelelő állati genetika alkalmazásával.
Mit nyújt ügyfeleinek az OTP Agrár, miért önöket érdemes megkeresni?
Mi az OTP Agrárnál mindig arra törekszünk, hogy minden partnerünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást, akár az állami támogatások becsatornázásával, emellett viszont egy olyan üzleti modellt próbálunk kialakítani, ami túlmutat a normál banki műveleteken. Együtt kell gondolkodnunk az ügyfelekkel, folyamatosan információval kell őket ellátnunk, és nem csak a finanszírozásról, hanem a pályázati lehetőségekről is. A vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, átfogó megoldásokat nyújtunk a céljaik eléréséhez, mint a pályázatírás, pályázatmenedzsment, biztosításközvetítés. Nem elég csak egy szeletet adni a tortából. Mindezzel az ügyfelek rengeteg időt takaríthatnak meg. Emellett az OTP Csoport régiós szerepéből fakadóan megvan az az előnyünk is, hogy határokon átívelő szolgáltatásokat is tudunk biztosítani az ügyfeleink részére, illetve a külföldi terjeszkedést is segíthetjük számukra.
Mit vár a jövő évtől?
Az agráriumban várhatóan jövőre tovább nő a hitelkihelyezés. Ennek okaiként a Vidékfejlesztési Program most lezáruló (vagy még nyitott) pályázataihoz kapcsolódó finanszírozási igény, másrészt a rendkívül kedvező finanszírozási konstrukciók láthatók. Mások mellett feladatot jelent az ágazat számára az uniós közös agrárpolitika első átmeneti évében a specialitások kezelése, ám mindenkit arra bíztatok, hogy ragadja meg a lehetőségeket, és ruházzon be a jövőbe, modernizálja üzemét, használja ki a jelenlegi kedvező finanszírozási lehetőségeket, változzon, hogy változtathasson!
Az IMMOFINANZ folyamatosan fejlődő, az ügyfelek változó igényeit is követni képes irodakoncepciója, a myhive az egyedülálló szolgáltatások mellett a mostani helyzetben kiemelten fontos rugalmasságával is a piac előtt jár. Hamarosan egy újjávarázsolt irodatérben várják majd a bérlőket.
Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
Széll Tamás és Szulló Szabina a modern magyar gasztronómia két meghatározó alakja. Olyan sikereket értek el, amilyeneket a hazai séfek közül korábban még senki: megnyerték a Bocuse d’Or európai döntőjét, két étteremmel kaptak Michelin-csillagot, az egyiket mindössze nyolc hónappal a nyitás után. Merész húzásokért sem mennek a szomszéd konyhába, étlapra tették a rakott krumplit, csillagos séfekként egy piacon nyitottak bisztrót – de közben azt sem felejtik el, hogy az étterem elsősorban üzlet, nem pedig művészet. A gasztrokádárizmus töltött-rántott időszakába születtek, és sokat tettek azért, hogy ma már ne erről legyen ismert a magyar konyha.
