Az egyik legnagyobb kortárs zeneszerző, Kurtág György maga kérte, hogy Fin de Partie (A játszma vége) című, első operájának magyarországi ősbemutatóját az Óbudai Danubia Zenekar (ÓDZ) játssza. A darab 2018-as külföldi ősbemutatóját, amit a milánói Scalában tartottak, Alexander Pereira, a Scala intendánsa az utóbbi ötven év legjelentősebb premierjének nevezte. A Scala művészeit az ÓDZ segítette a felkészülésben: a milánói premiert megelőző próbákat a Budapest Music Centerben (BMC) tartották, mert az akkor 93 éves Kurtág György már nem vállalta az olaszországi utazást.

Gőz László, a BMC alapító-igazgatója, akinek intézménye korábban és ma is helyet ad az ÓDZ-koncerteknek, együttműködésük csúcsának nevezte a próbafolyamatot. Kurtág György és az operát vezénylő világhírű Markus Stenz is elégedett volt a zenekarral, utóbbi „csillogó szemű fiatal gyerekeknek” nevezte a Danubia zenészeit, emlékszik vissza Gőz. Szerinte az ÓDZ zenészei „tehetségesek és jók”, a Kurtág-opera budapesti próbáin pedig kiderült, mennyire lelkesen tudnak játszani, és mennyit adnak hozzá a darabhoz.

Ezután nem is volt kérdés, hogy az opera magyarországi ősbemutatóját is ők játsszák: az idén áprilisra tervezett esemény a koronavírus miatt ugyan elmaradt, de Hámori Máté reményei szerint jövőre meg lehet tartani. Ha összejön, az zenetörténeti mérföldkő lesz.

A kánonon kívül
Az Óbudai Danubiánál 33 év a zenészek átlagéletkora, ötven főállású, és további harminc szerződéses művésszel dolgoznak. Nemcsak a zenekar, a karmester is fiatal, Hámori Máté 2013-ban mindössze harmincévesen lett a zenekar művészeti vezetője, és ugyanebben az évben debütált az Operaházban is. Az itt az ÓDZ közreműködésével előadott Hunyadi László egyik karmestere volt, ezt látva őt kérte fel a zenekar vezetésére a Danubia ügyvezetője, Ács Péter. „Fiatal karmesternek számítottam, meg kellett küzdenem ennek nehézségeivel. Vehemens voltam, fejjel mentem a falnak, de volt ennek jó következménye is. Merész műsorstruktúrát hoztam” – mondja a kezdésről, de utóbbit azzal indokolja, hogy „Budapest a zene Szilícium-völgye”, így a megkülönböztethetőség érdekében „határozott arcél” kellett a zenekarnak.

Lehet ezt öltönyös szórakozásnak felfogni. Hogy elmegyek és magas szinten szórakozok. De úgy is fel lehet fogni, hogy a zenének életmegváltoztató ereje van.

Sok 20. századi és kortárs zenét játszanak, és a korábbi korszakokból is számos olyan szerzőt és művet, amelyik valamiért „nincs benne abban az ötven–hatvan műből álló kánonban, amit mindenki játszik”. Október közepi, zeneakadémiai idénynyitó koncertjükön például műsorra került Charles Ives amerikai zeneszerző Central Park in the Dark című alkotása, amit – bár a zeneszerző egyik legismertebb műve – szinte sohasem játszanak Magyarországon. A cikk írása közben én is belehallgatok a Youtube-on, és egy krimi drámai fordulatát követő, gondolkodós jelenetben érzem magam. „Fél évszázaddal előzte meg a korát különleges, álomszerű hangképeivel és összetett, egymásra rétegzett tempó- és ritmusképleteinek hatása erősen érezhető a mai amerikai filmzenékben” – mondja a zenekar.

Játszanak populárisabb műveket is, de 2013 óta némiképp lemorzsolódtak tőlük azok, akik a „biztonságosabb darabokat szeretik”, közönségük átlagéletkora pedig tíz–tizenöt évvel csökkent: hallgatóik zöme most a negyven–hatvanöt éves korosztályból kerül ki. Persze „egészen fiatalok” is megjelennek a koncerteken, a bérletesek nagy része a hatvan év feletti korosztályokból kerül ki, hangsúlyozza Hámori Máté. De hozzáteszi: „Aki hozzánk vesz bérletet, vállalja, hogy találkozik számára furcsa, vagy komfortzónáján kívül eső darabokkal, de ez is a cél.” Úgy tűnik, a közönség elégedett: Gőz László is azt emeli ki, hogy az ÓDZ arculatához szorosan hozzátartozik ez a sokszínű repertoár, és miközben a közönség a zenének „nem a könnyebbik részét hallgatja”, a koncert után mégis elégedetten megy haza. „Ez egy összetett játék, amit a Danubia nagyon jól csinál.”

„Energikus része vagyunk a magyar zenei életnek” – mondja Mező Péter, aki 2014 óta koncertmester a Danubiánál. Gőz Lászlóhoz hasonlóan ő is a zenekar lelkesedését emeli ki: „Olyan szíve tud lenni a zenekarnak koncert közben, olyan plusz jön ki mindig, aminek elsöprő ereje van.”

Öt innovatív projekt a Danubiától

1.Gyerekpontok
„Amikor gyerek voltam, a zenekarok a kötelezőből főpróbaszerűen eljátszottak valamit a gyerekeknek, nem tettek bele energiát” – mondja Hámori Máté arról, miért akarta másként csinálni a zenekar tevékenységében az egyik legfontosabb területnek tekintett ifjúsági koncerteket. A második kerülettől a Vas megyei szórványfalvakig országszerte sok száz koncertet adtak. „A kisiskolás gyerekek között minimális a különbség az érzékenységet illetően, egyformán meg lehet őket szólítani. Adunk nekik egy olyan élményt, ami életük egy későbbi korszakában érzelmi kapaszkodó lehet.”

Az ifjúsági koncertek repertoárját felhasználva és kiegészítve hagyományteremtő céllal rendezték meg augusztusban a Kalandra Fül Fesztivált, Magyarország első klasszikus zenei gyerek- és családi fesztiválját. Hámori Máté azt mondja, Magyarországon van egy viszonylag erős zeneiskolai hálózat, az oktatásban is van énekóra, és sok zenekar, művészeti együttes is eljut a gyerekekhez: ezeket, a jelenleg elkülönülő pontokat kellene összekötni. A karmester addig is lelkesen forgat otthon online énekórákat, segítve az ének-zene oktatást.

2. Siketeknek
Az Óbudai Danubia siketeknek és hallássérülteknek is szeretné elvinni a zenét. Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából idén elindult Beethoven-projektjük. A gyerekek és a felnőttek beülhetnek a zenekarba, megfoghatják a hangszereket, és kontakthangszórók, valamint lufik segítségével érezhetik meg a zene keltette rezgéseket.

„Nagyon lélekemelő volt, azt mutatta meg, hogy mi a valódi értelme annak, amit csinálunk. Lehet ezt öltönyös szórakozásnak felfogni. Hogy elmegyek, és magas szinten szórakozok. De úgy is fel lehet fogni, hogy a zenének életmegváltoztató ereje van” – mondta Hámori Máté arról, hogy az élőzene adta flow-nak hogyan tud részévé válni az is, aki nem vagy alig hall. „Nem is az a lényeg, hogy mennyit tudnak érzékelni a zenéből, vagy hogy megfogják a zongora oldalát, hanem a kinyújtott kéz.”

A zenekar jövőbeli tevékenységében egyre nagyobb fókuszt kap a szolidaritás, ennek jegyében indul jövőre Közös hang című projektjük. Éves bevételük 75 százaléka – mintegy 380 millió forint – származik állami támogatásból, saját bevételeik pedig egy normál évben (ami 2020-ra a koronavírus miatt nem igaz) 120–130 millió forintot tesznek ki. Az ÓDZ „szeretne abból az erőforrásból, amit az állampolgároktól kapunk, minél többet visszajuttatni” – mondja a karmester. Hámori Máté szerint a zene dimenziókkal a megosztottság felett van, a lélekről szól, és megfoghatatlan módon képes kapcsolatot teremteni két teljesen különböző helyzetű hallgató között. „A hivatásunk felelőssége, hogy az emberek közötti távolságot megpróbáljuk ezzel áthidalni.”

3. Paródia
A külföldi fellépések Hámori Máté szerint inkább „jutalomfalatok”, fontosabb a lokalitás. Jártak ugyan a környező országokban, de „a magam részéről soha nem forszíroztam a külföldet, mert látom, hogy itthon is mennyi tennivaló van. A mi programjaink azokkal az emberekkel teljesek, akiknek szólnak, és én nem biztos, hogy a felső tízezernek akarok szólni” – mondja, hozzátéve, hogy ez nem egy erőltetett plebejus gondolkodás, hanem épp abban látja a komolyzene műfajának problémáját, hogy egy nagyon vékony rétegnek szól.
„Az emberek a nevetésen keresztül el tudják engedni a görcseiket, ami általában abból adódik, hogy nem tudnak valamit, vagy úgy érzik, hülyék hozzá. Én is sokszor hallom másoktól, hogy »hát, én nem értek a zenéhez, botfülem van«.” Janklovics Péter standupossal közös, A zenegyűlölő című előadásában Hámori a klasszikus zenével kapcsolatos minden olyan dolgot pellengérre állít, amit egy magát botfülűnek érző hallgató nem mer megkérdezni. Szerinte ezzel azokat is a klasszikus zene közelébe hozzák, akik költenek igényes kultúrára, de eddig nem mentek komolyzenei koncertre.

4. Dugó
A zenekar a Beethoven-projekt kapcsán egyedi módon arra is szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy a zenészek füle is érték. A zenészek hallása – szolgálatban töltött időtől és zenekari helytől függően – jelentősen romolhat pályafutásuk során, hatványozott zajártalomnak vannak kitéve. Akár ötvenéves korukban is elkezdődhet az időskori hallásromlás, és onnantól fennáll a nagyfokú hallásvesztés veszélye. Létezik egy speciális, zenészeknek készített, filternek is nevezett füldugó, ami lassítja a halláskárosodást. Az ÓDZ kezdeményezésére nemrég létrejött egy pályázati alap, aminek segítségével a zenekarok be tudják szerezni a személyre szabott füldugókat. Néhány csapattagjuk már teszteli őket, és mivel nyertek a pályázaton, ők lesznek az első magyarországi zenekar, ahol ezt mindenki használja.

5. A klasszikus zene Netflixe
A koronavírus előtt 98 százalékos teltházaik voltak, a járvány az ÓDZ életét is felforgatta. De nem a nulláról kezdték az online jelenlétet: 2018-ban elsőként streameltek az Indexen koncerteket, és egyből 60 ezres elérésük volt. Idén a Facebookon hetven százalékkal nőtt követőik száma, mostanra több mint 18 ezren vannak. Az új, streaming szolgáltatást nyújtó honlapjuk év végére készül el.

„Úgy kell elképzelni a dolgot, mintha a Netflixet klasszikus zenei tartalomból építenénk fel, egészen egy perctől teljes koncertekig különböző hosszúságú videók lesznek.” Nem szerző, hanem hangulat szerinti kategorizálás lesz. „Mert egyáltalán nem biztos, hogy tudod, hogy Beethovent szereted vagy Brahmsot.” Nyugat-európai példákból látszik, hogy van piacuk az ilyen tartalmaknak – mondja Hámori Máté –, de az élő koncert a személyes jelenléttől működik, azt nem fogja tudni kiváltani az online. Mindenesetre azért jó eszköz lehet a közönség szélesítésére.