2020-ban sincs tuti mondat, nem lehet előhúzni egyetlen általános kártyát, ami az embert kisegítené a bajból, mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Könyveiben leginkább azt tanítja, miként lehet az online és az offline világ között megtalálni azt az egyensúlyt, ami segíthet abban, hogy érzelmileg jól éljünk.
A szüleink, nagyszüleink korosztálya átélt háborút, forradalmat, éhínséget. Life-címlapalanyunk, Edith Eva Eger Auschwitzot is megjárta – rajtunk pedig kifogni látszik egy parányi vírus. Profitálhatnak vajon a fiatalabb generációk a vészhelyzetből, esetleg jobbá teszi őket a próbatétel? Jó ideje nem ért bennünket olyan trauma – legalábbis itt, Európában –, amelyből megtapasztalhattuk volna, hogy az ember védtelen. Még az X generációnak is inkább csak a szülei éltek át háborús helyzetet, az 1982 után született Y tagjainak pedig végképp távoliak lehetnek ezek az élmények, legfeljebb filmekből, regényekből ismerhetnek hasonló szituációkat.
A mai valóság erősen erodálja a védettség és a sérthetetlenség illúzióját. Az emberek nagy hányada először kerül olyan helyzetbe, amikor eddig soha nem használt készségeit kéne mozgósítania. Ilyen embert próbáló helyzetekben mutatkozik meg, hogy valakinek milyen érzelmi kapacitások vannak a személyiségében, mennyire képes empátiára – egyáltalán felfogja-e, nemcsak az a lényeg, hogy ő ne betegedjen le, hanem másokat se fertőzzön meg.
Tanulhatunk az öregek bölcsességéből? Ez a jóval lassabb életből jövő bölcsesség a mai, majdhogynem futószalagon megélt életben nehezen hasznosítható tanácsnak tűnhet. Még irritálóan is hat, hogy „nyugalom, tarts ki, mozgósítsd a saját erőforrásaidat”, amikor mindenki arra panaszkodik, hogy nem tud időt lecsípni ahhoz a lassú munkához, ami az önbecsülésünkhöz valójában kellene. Miközben, ha ma bemész egy könyvesboltba, általában a polcok jó része önismereti és pszichológiai könyvekkel van tele, és ebből azt gondolhatnánk, hogy mindenki profin kezeli érzelmi ügyeit és tisztában van a személyiségével.
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Hungarosaurus tormai Típus:Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000
A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen több mint 80 fog ült, ezekkel kiválóan össze tudta aprítanai táplálékát. A nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította testét. Egyik különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól és a többi páncélos dinoszaurusztól is eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók.
Pneumatoraptor fodori Típusa: Raptorszerű dinoszaurusz A név eredete: Pneumatizált csontokkal bíró rabló; Fodor Géza, az iharkúti bauxitbányák egykori üzemvezetője után Felfedezése: 2007
Ez volt valószínűleg az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudható, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem. Testét a mai madarakhoz hasonlóan toll boríthatta, csontjait a tüdővel kapcsolatban álló légzsákocskák járták át. Lapított, késpengealakú fogai maximum egy centiméter magasak és recézettek voltak, a hús, a bőr és a vékonyabb csontok vágására kiválóan alkalmasak. Valószínűleg csapatokban vadásztak, és összehangolt támadással tudták leteríteni nagyobb áldozataikat.
Bakonydraco galaczi Típus: Repülő hüllő A név eredete: A Bakony sárkánya; Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzor emeritusa után Felfedezése: 2003
Ez a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú repülő hüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok egyik közeli rokoncsoportjának tagja. Kifejezetten gyakori lehetett az iharkúti folyóágak, tavak vidékén, bizonyos helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint egyes mai vízimadarak. Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. A Bakony sárkányának állkapcsában nem voltak fogak, táplálékát a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni. Változatosan étkezett, halakat, gyümölcsöket, dögöket fogyasztott.
Iharkutosuchus makadii Típusa: Őshüllő A név eredete: Iharkút krokodilja; Makádi László biológus, a kutatócsoport tagja után Felfedezése: 2004
Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban négy különböző fajuk is létezett. Ezek közül az egyik legjobban ismert, igazán különleges faj a maximum egy méter hosszú Iharkutosuchus makadii. A legtöbb krokodillal ellentétben táplálékát alaposan megrágta, mielőtt lenyelte volna. Ezt nagyméretű, lapos, apró kúpokat viselő őrlőfogai tették lehetővé, amelyek emiatt erőteljesen koptak. Minthogy azonban a többi hüllőhöz hasonlóan ennél az állatnál is állandó volt a fogváltás, a gyorsan lekopott fogakat újak váltották.
Ajkaceratops kozmai Típus: Növényevő galléros dinoszaurusz A név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után Felfedezése: 2009
Négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Mint a legtöbb növényevő, feltehetően csordákban legelészett. Felfedezése fontos mérföldkő, annak első egyértelmű bizonyítéka, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő kréta szigetvilágát is benépesítették.
Nem kell teljesen múzeum nélkül maradni akkor sem, ha bezárt az egész világ. Néhány – vállaltan szubjektíven szelektált – megoldás karanténban is megadja a kiállításélményt, és olyan is van, ami hosszabb távon is velünk maradhat.
A bakonyi dinoszaurusztojás kicsiségében gigantikus, mert bár mindössze néhány centis, a korábban gekkótojásoknak hitt héjtöredékek alapján bizonyítottan madárszerű dinoszaurusztól származik, csakúgy, mint megannyi korábbi lelet, amiket eddig félreértelmezett a tudomány.
