Bár a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete alapvetően stabil, ez az év több szempontból is nehéz volt a szektor számára. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad leállni a fejlesztésekkel, és ehhez most kiváló lehetőségek is adódnak az ügyfeleik számára.
Hogyan hatott a járványhelyzet az agráriumra?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idén is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, természetesen a járvány miatt, a gazdaság más területeihez hasonlóan, az agráriumban is nőtt a bizonytalanság. További problémákat jelentett az aszály, majd a nyári esőzések, a gyümölcstermesztésben a fagykár, az állattenyésztésben pedig a madárinfluenza és a sertéspestis.
Mindezek hatására óvatosabbak lettek a gazdák, az év első felében láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők. Az év második felében már látjuk a hitelfelvételi kedv növekedését.
A digitális transzformáció a gazdaság bármely szektorában ma már nemcsak egy trend, egy egyszeri megoldandó projekt, hanem állandó elem az adott szervezet életében, ami egyúttal a vezetés, a munkavégzés és a kommunikáció szintjén is merőben új stílust igényel. A siker egyre inkább az emberi tényezőn múlik.
Az MKB Bank digitális átalakulása is jóval több, mint egy egyszerű informatikai rendszercsere, hisz a pénzintézet valamennyi területét érinti. A megfelelő szervezeti struktúra kialakítására is szükség volt ahhoz, hogy a digitális térben sikeres legyen a bank. Az MKB-nál a core rendszer cseréjével kezdték a megújulást, amivel párhuzamosan megkezdék az ügyfélkiszolgáló rendszerek megújítását, végül a folyamatok és a szervezet reformja következett. Fontos eleme az építkezésnek a digitális kompetenciák felépítése és beépítése a szervezet napi működésébe. Együttműködésre és gyors döntéshozatalra alapozott újfajta működésre állt át a pénzintézet, de kultúraváltás történt a vezetésben is.
Egy dolgot lehet ma állandónak venni, ez pedig a változás – véli Koczka Dániel, az MKB Digital Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a szervezetet is ehhez az alapvetéshez kell fejleszteni, felkészíteni. „A digitális transzformáció nem egy határozott idejű feladat, sőt, az elérendő cél is folyamatosan változik, így ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk lekövetni az új igényeket, a digitális stratégiát a mindennapokba kell integrálni” – tette hozzá az igazgató.
A célok eléréséhez folyamatosan keresik az új tehetségeket. Koczka Dániel nem hisz abban, hogy külső tanácsadókkal, kész modellek átvételével lehet hatékonyan dolgozni. Inkább a meglévő humán erőforrásra támaszkodva a belső képességek fejlesztésében, a kollégák folyamatos képzésében, oktatásában, támogatásában, az egymástól való tanulásban látja a siker kulcsát.
A változások sikeres nyomon követéséhez és akár diktálásához nagyon fontos az ügyfélközpontú gondolkodás, ezért azok a bankok képesek igazán jól működni, amelyeknél az ügyfélen van az elsődleges hangsúly. „Az ügyfélélményért mindenki felel, még az IT-s fejlesztő is” – emelte ki Pereczes János, az MKB Bank digitális üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. Klasszikusan a legtöbb nagyvállalatnál elkülönülve működnek az egyes területek, funkciók, ami lassítja a kommunikáció és a munkavégzés hatékonyságát is. „Az MKB-nál most azon dolgozunk, hogy elmossuk a klasszikus, silószerű banki szervezeti működés határait, és a célokért közösen gondolkodó, együtt dolgozó, motivált csapatokat építsünk, ahol az IT és az üzleti területen dolgozók is próbálják a másik problémáit, elképzeléseit megismerni. A sikeres szervezetekben felszámolják a ti és mi gondolkodást. Egy ilyen paradigmaváltáshoz kellenek bajnokok, akiket hagynunk kell dönteni és akár hibázni, valamint támaszkodhatnak ránk, ha elakadtak” – tette hozzá.
Az ügyfélközpontú tervezésben, az ügyfélélmény és felhasználói felületek tervezésé-ben kiemelkedő szerepe van a cégcsoport innovációs cégének, a Pereczes János által is alapított MKB Fintechlab innovációs és designközpontnak is, amely a digitális átálláshoz és működéshez elengedhetetlen tervezői kompetencia kiépítésével és üzemeltetésével támogatja az MKB Bankot és a bank ügyfeleit.
Ha az embernek tizenhét évesen rajzolgatni támad kedve, nem feltétlenül úgy lát munkához, hogy évtizedekre szólót alkosson. Marék Veronika meséje mégis így alakult. Első könyve, a Boribon, a játékmackó annyira jól sikerült, hogy a Móra Kiadóban el sem hitték, hogy egy gimnazista ceruzája alól került ki. Később összerajzolt még jónéhány figurát, az egyik legismertebb, a Kockásfülű nyúl a világ kilencven országába propellerezett el. Veronikának most is ugyanannyi ötlete van, mint tizenhét éves korában, és biztos benne, hogy amíg él, írni fog.
A magyar szabadalmi leírásokat több ezer kutatódobozban, kötetben és mikrofilmtekercseken tárolják a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában. A különböző szempont szerinti (téma, lajstromszám) gyűjtemények összesen körülbelül 800 folyómétert foglalnak el.
Évek óta szerettem volna kipróbálni a pancsakarmát, az ősi indiai gyógyászat, az ájurvéda sejtszintű tisztítókúráját. Az a lényege, hogy beindítja a szervezet természetes méregtelenítési folyamatait, és így a felhalmozódott toxikus anyagok a legkülönbözőbb irányokban távozhatnak. Mindig úgy képzeltem, hogy erre valahol Dél-Indiában kerül majd sor egy egzotikus jógaközpontban a tengerparton. A pandémia hatására egészen Siófokig jutottam, ahol a messze földön híres Calendula Klinikán orosz, ukrán és magyar orvosok, illetve indiai masszázsterapeuták és jógaoktatók ötvözik a nyugati modern orvoslást és a keleti tradicionális gyógyászatot, a lehető legmélyrehatóbb élmény reményében.
