Van, aki édesapjával ült először a gép elé, mást az iskolai informatika-szakkör (és nem a tanóra!) húzta be a szakmába. Valakit viszont leginkább a nagymamája inspirálja. Sokan jártak programozóiskolába, és vannak karrierváltók is. Kik a magyar programozónők? De ami talán ennél is fontosabb, és itt a bizonyíték rá: vannak magyar programozónők!
Az összeállításba a Forbes 30/30 hagyományainak megfelelően legfeljebb 30. életévüket betöltött fejlesztők kerültek,akik legalább hat hónapja a szakmában dolgoznak.
Sívó Dóra (25) szoftverfejlesztő, szabadúszó Reál gimnáziumból ment a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME), már gyerekkorában vonzotta az informatika. Még diploma előtt elhelyezkedett, egy hónapja szabadúszó, elsősorban Typescript nyelven ír. Százfős cégnek is írt már időkönyvelő rendszert, a jövőben csapatvezetőként dolgozna. Szívesen olvassa sportolók életrajzi köteteit, Iker Casillas és Rafael Nadal történetei inspirálják.
Bogdán Szonja (26) junior szoftverfejlesztő, iREMS Nem örült, amiért a gimnáziumban az informatikaoktatás kimerült a Wordben és az Excelben, egy ismerőse viszont megmutatta neki saját weblapfejlesztését, amihez Szonja is adott ötleteket. A Testnevelési Egyetemre járt, de nem találta a helyét, így beiratkozott a Codecoolba. Java-programozóként helyezkedett el, a jövőben saját vállalkozást indítana.
A horgászbotok svájcibicskája – így minősítette a Magyar Formatervezési Tanács Németh Szabolcs találmányát. Kompakt és multifunkcionális, azaz mindenhol és mindenféle halhoz használható, laikus szemmel pedig egyszerűen szép.
Nem kell ahhoz horgásznak lenned, hogy kezedbe végy egy horgászbotot, ahogy gyereknek se kell lenned ahhoz, hogy játssz” – hárítja el Németh Szabolcs abbéli aggodalmamat, hogy nem értek ahhoz, amiről írni szeretnék. A wor.my nevű kompakt pecabotmárka fenszi pomázi bemutatóterméről mondjuk nem is a horgászás jut eszébe az embernek, inkább az, hogy itt dizájnerek dolgoznak. És Szabolcsnál tényleg ez a két dolog ért össze: Keszthelyen, a Balaton partján nőtt fel, sokat horgászott (az ikertestvére ma is halászatból él), és a Magyar Iparművészeti Egyetem (ma Mome) ipari formatervező szakára nyert felvételt, majd vizuális kommunikáció (grafika) szakon szerzett diplomát.
Jó páran képesek voltak megnyomni a gombot a 650 eurós szettért is, persze főleg a bolygó másik oldalán, Japánban és az USA-ban.
„Sosem voltam afféle cuccos horgász, vagyis nem szerettem cipelni az eszközöket” – mondja Szabolcs. Miután hiába keresgélt a neten, hogy valamiféle modern, kis helyen is elférő horgászbotot találjon, elkezdett tervezni egyet. Az eredmény egy rozsdamentes acélból gyártott, tetszés szerint cserélgethető rugópálcából, központi orsótartó egységből és fanyélből álló horgászbot lett, ami minden komponensével együtt belefér egy kis fekete tokba.
A tárgy mellesleg szemet gyönyörködtető, ehhez nem kell horgásznak lenni, hogy lássuk – el is nyerte vele 2015-ben a Magyar Formatervezési Díjat. Eleinte egy kis mechanikai műhelyben készített prototípusa volt csak meg a horgászbotnak, Szabolcsnak egy iparirugó-gyárban csavargatták a rugókat. Ekkoriban kezdte el a szabadalmaztatás több évig tartó procedúráját is, és tavaly az Európai Unió számos országára, néhány hónapja pedig Ausztráliára meg is kapta. A szabadalmazott megoldás egy moduláris rendszer, alapja a központi orsótartó egység, de a rugós tag kialakítását is védi szabadalmi oltalom. Az eljárás még tart az USA-ban, Dél-Koreában, Kínában és Hongkongban.
Az első vevőket egy sikeres Kickstarter-kampánnyal érte el (10 ezer eurót kért, 16 ezer jött össze), aztán további vásárlókat szerzett további közösségi finanszírozási platformokon, ezenkívül eddig csak a webshopban árusította a wor.my-t, összesen nagyjából százmillió forintért. Az átlagos kosárérték 350 euró, de „jó páran képesek voltak megnyomni a gombot a 650 eurós szettért is, persze főleg a bolygó másik oldalán, Japánban és az USA-ban”. Most viszont – ahogy Szabolcs fogalmaz – új időszámítás kezdődik: kitalálta ugyanis a pecabot sokszorosítható, olcsóbb, úgynevezett black range verzióját, amit már áruházak polcain is szeretne árulni, átlagosan 35 euróért. „Technikailag ugyanaz a szabadalom védi, csak olyan anyagokból és olyan gyártási metódussal készül, hogy sokkal kisebb az önköltsége” – mondja, és előkap egy fekete botot az új kategóriából. „Karbonkompozit, de a fémeket meghazudtoló minőségű, és le tudsz vele menni a víz alá búvárszemüvegben, hogy élőben nézd a víz alatt, hogyan fárasztod a halat. Elmebetegnek hangzik, de hatalmas piaci potenciál van benne.”
Kitalált egy új műfajt, írt egy könyvet, egyedül felépített egy sikeres énmárkát, és közben még anya is lett. Kollár Anna nőket tanít arra, hogy forduljanak szeretettel önmagukhoz.
Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Egy amerikai út, valamint egy séf és egy étteremvezető találkozása kellett ahhoz, hogy egyre több magyar ismerje meg a gofritölcsérbe töltött csirkét. A bulinegyedben található Tölcsibe alapítói kezdettől a magyar vendégekre építettek, így eddig a vírusválság akadályait is sikeresen vették.