Van, aki édesapjával ült először a gép elé, mást az iskolai informatika-szakkör (és nem a tanóra!) húzta be a szakmába. Valakit viszont leginkább a nagymamája inspirálja. Sokan jártak programozóiskolába, és vannak karrierváltók is. Kik a magyar programozónők? De ami talán ennél is fontosabb, és itt a bizonyíték rá: vannak magyar programozónők!
Az összeállításba a Forbes 30/30 hagyományainak megfelelően legfeljebb 30. életévüket betöltött fejlesztők kerültek,akik legalább hat hónapja a szakmában dolgoznak.
Sívó Dóra (25) szoftverfejlesztő, szabadúszó Reál gimnáziumból ment a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME), már gyerekkorában vonzotta az informatika. Még diploma előtt elhelyezkedett, egy hónapja szabadúszó, elsősorban Typescript nyelven ír. Százfős cégnek is írt már időkönyvelő rendszert, a jövőben csapatvezetőként dolgozna. Szívesen olvassa sportolók életrajzi köteteit, Iker Casillas és Rafael Nadal történetei inspirálják.
Bogdán Szonja (26) junior szoftverfejlesztő, iREMS Nem örült, amiért a gimnáziumban az informatikaoktatás kimerült a Wordben és az Excelben, egy ismerőse viszont megmutatta neki saját weblapfejlesztését, amihez Szonja is adott ötleteket. A Testnevelési Egyetemre járt, de nem találta a helyét, így beiratkozott a Codecoolba. Java-programozóként helyezkedett el, a jövőben saját vállalkozást indítana.
Bár a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete alapvetően stabil, ez az év több szempontból is nehéz volt a szektor számára. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad leállni a fejlesztésekkel, és ehhez most kiváló lehetőségek is adódnak az ügyfeleik számára.
Hogyan hatott a járványhelyzet az agráriumra?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idén is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, természetesen a járvány miatt, a gazdaság más területeihez hasonlóan, az agráriumban is nőtt a bizonytalanság. További problémákat jelentett az aszály, majd a nyári esőzések, a gyümölcstermesztésben a fagykár, az állattenyésztésben pedig a madárinfluenza és a sertéspestis.
Mindezek hatására óvatosabbak lettek a gazdák, az év első felében láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők. Az év második felében már látjuk a hitelfelvételi kedv növekedését.
Milyen segítséget kaptak és kapnak az ágazati szereplők a kormánytól, és milyen hatásai voltak ezeknek?
Az átmeneti fizetési nehézségek áthidalására és a halogatott beruházások pénzügyi hátterének megteremtésére az agrárvállalkozások számára is új lehetőségeket teremtettek a gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett támogatott hitellehetőségek. Az OTP Bank elsők között tette elérhetővé a Növekedési Hitelprogram legfrissebb szakaszaként meghirdetett NHP Hajrá, majd a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukcióit, amelyek a még mindig alacsony piaci kamatoknál is olcsóbb finanszírozást tettek lehetővé az állami támogatással.
A jegybanki NHP Hajrának április 20-ai indulása óta a hitelintézetek csaknem 14 ezer vállalkozással kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, amelyek összértéke meghaladta a 930 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok – ágazatok szerinti bontásban a harmadikként – ebből több mint 100 milliárd forintot igényeltek. Emellett igen népszerűek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói is, amelyek közül az Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, kamatmentes folyószámlahitelt biztosítva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára. Tapasztalataink szerint jelenleg leginkább a forgóeszköz-finanszírozási lehetőségek keresettek, de egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
Érdemes lehet fejlesztésekben is gondolkodni ilyen bizonytalan időkben?
Szerintem ébernek kell lenni és fejleszteni, mind az ügyfelek, mind a finanszírozó oldaláról. Változni kell. Elemi érdeke az ügyfeleknek, hogy elinduljanak a digitalizáció és a robotizáció irányába, hiszen a munkaerő óriási kincs, de ha nincs, az bizony nagy problémát jelent. Mindenképpen a hatékonyságot kell növelni, akár ilyen formában, akár az energiahatékonyság javításával, megújuló energiák hasznosításával, korszerű növénytermesztési technológiák és megfelelő állati genetika alkalmazásával.
Mit nyújt ügyfeleinek az OTP Agrár, miért önöket érdemes megkeresni?
Mi az OTP Agrárnál mindig arra törekszünk, hogy minden partnerünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást, akár az állami támogatások becsatornázásával, emellett viszont egy olyan üzleti modellt próbálunk kialakítani, ami túlmutat a normál banki műveleteken. Együtt kell gondolkodnunk az ügyfelekkel, folyamatosan információval kell őket ellátnunk, és nem csak a finanszírozásról, hanem a pályázati lehetőségekről is. A vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, átfogó megoldásokat nyújtunk a céljaik eléréséhez, mint a pályázatírás, pályázatmenedzsment, biztosításközvetítés. Nem elég csak egy szeletet adni a tortából. Mindezzel az ügyfelek rengeteg időt takaríthatnak meg. Emellett az OTP Csoport régiós szerepéből fakadóan megvan az az előnyünk is, hogy határokon átívelő szolgáltatásokat is tudunk biztosítani az ügyfeleink részére, illetve a külföldi terjeszkedést is segíthetjük számukra.
Mit vár a jövő évtől?
Az agráriumban várhatóan jövőre tovább nő a hitelkihelyezés. Ennek okaiként a Vidékfejlesztési Program most lezáruló (vagy még nyitott) pályázataihoz kapcsolódó finanszírozási igény, másrészt a rendkívül kedvező finanszírozási konstrukciók láthatók. Mások mellett feladatot jelent az ágazat számára az uniós közös agrárpolitika első átmeneti évében a specialitások kezelése, ám mindenkit arra bíztatok, hogy ragadja meg a lehetőségeket, és ruházzon be a jövőbe, modernizálja üzemét, használja ki a jelenlegi kedvező finanszírozási lehetőségeket, változzon, hogy változtathasson!
Szulló Szabina és Széll Tamás őszinték. Nagyon félnek attól, hogy mi fog történni a következő fél évben. Hitel a nyakukban, és az üzleti tervet nem úgy állították össze, hogy az év harmadában, felében zárva lesznek. Pánikot vagy bizonytalanságot mégsem lehet rajtuk érezni, sem a címlapfotózáson, ahol találkozunk, sem Bagi László interjújában. Profik, tudják, mit miért csinálnak, fegyelmezettségből és […]
Ősi Attila nem a gumidinókon nevelkedett generációk tagja, de tizenéves kora óta elszántan keresi az őslények nyomait. Ő bukkant az ország első dinoszauruszcsontjára húsz évvel ezelőtt, és miközben ásott Kínában, Brazíliában és Argentínában, az általa vezetett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció mostanra százezernél is több felbecsülhetetlen leletet hozott a felszínre az iharkúti Jurassic Parkból.
Kisvárosi saga, nagyipari történet és a Covid hatása a generációváltásra. A stabil multibeszállító Almásiék elmúlt negyven éve nemcsak igazi matyóföldi családi történet, de jellegzetes magyar ív a maszekolástól a minőségérzékeny, robotizált működésig. A háttérben Mezőkövesd ipari felemelkedése.
A horgászbotok svájcibicskája – így minősítette a Magyar Formatervezési Tanács Németh Szabolcs találmányát. Kompakt és multifunkcionális, azaz mindenhol és mindenféle halhoz használható, laikus szemmel pedig egyszerűen szép.
