Az újbudai BudaPart városnegyed az ingatlanfejlesztés Forma–1-es mezőnyébe tartozik
Az arra járó számára jó ideje szemmel látható, hogy a Kopaszi-gát szomszédságában egy kivételesen nagy volumenű beruházás van folyamatban. A BudaPart sokkal több lesz, mint egy fenntartható lakópark, a Duna mellett a jövő városnegyede épül. A közösségi terekkel, irodaházakkal, szolgáltató egységekkel és lakóházakkal teljessé váló 54 hektáros terület egyszerre lesz urbánus közeg és rekreációs élettér.
A fejlesztő Property Market Kft. és a generálkivitelező Market Építő Zrt. a főváros modern kori történelmének legnagyobb és legkomplexebb városfejlesztését valósítja meg, ami a sokat tapasztalt ügyvezető, Dr. Schrancz Mihály számára is kiemelt projekt.
„Ilyen és ekkora komplexitású szakmai feladat ritkán jön szembe az emberrel. A BudaPart Budapest történetének egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje. Hihetetlen izgalmas, hogy egy olyan életteret álmodunk meg, ahonnan a leendő lakóknak a mindennapokban akár ki sem kell lépniük, hiszen minden sétatávolságban megtalálható. Kihívás, hiszen a projekt a budapesti városképben is meghatározó, fejlesztőként pedig az a feladatunk, hogy élhető teret, és gazdasági szempontból is értéket teremtsünk” – mondja Dr. Schrancz Mihály, aki előtt élénken él, milyen lesz majd egy itt lakó ideális napja: reggel felébred, megissza a kávét a Duna-parti panorámás erkélyen, lemegy evezni vagy kajakozni, elviszi a gyereket oviba, itt dolgozik az irodaházak egyikében, az üzleti partnerével ebédel egy étteremben, munka után bevásárol, este megiszik egy sört a barátokkal, miközben nem kellett autóba ülnie és kimozdulnia a városnegyedből. Ehhez pedig a legjobb szolgáltatókat hozzák a BudaPartra, a hentestől a virágboltosig, olyanokat, akik szívből csinálják, amit csinálnak.
A bakonyi dinoszaurusztojás kicsiségében gigantikus, mert bár mindössze néhány centis, a korábban gekkótojásoknak hitt héjtöredékek alapján bizonyítottan madárszerű dinoszaurusztól származik, csakúgy, mint megannyi korábbi lelet, amiket eddig félreértelmezett a tudomány.
Közreműködött: Prondvai Edina, a University of Birmingham posztdoktori ösztöndíjas kutatója
A tojás most három centiméter hosszú, és egy centiméter széles, a kutatók becslése szerint viszont eredetileg inkább három–négy centi hosszú lehetett. A tojás héjának vastagsága szokott segíteni a tojás eredeti méretének megbecslésében: minél nagyobb egy kemény héjú tojás, annál vastagabb a héja. Itt mindössze 0,15–0,2 milliméter vastag töredékekről van szó, így már a tojás megtalálása előtt is tudható volt, hogy nem strucctojás méretű tojásokat kell keresni.
Az is biztos, hogy a tojásokat a felszín alá ásta az állat – ezt a héjtöredékek pórusszerkezete és vastagsága bizonyítja. Mivel sűrű, tág pórusok és mindössze 0,2 milliméteres vastagság jellemzik a héjtöredékeket, biztos, hogy elásott fészekről van szó. Ebben az esetben ugyanis nem kell annyira tartani a tojás kiszáradásától, sem attól, hogy a tojásrakó állat súlya alatt összeroppan. A héj tehát lehet vékony, ellenben a természetes gázcsere miatt nagy pórusokra van szükség. A szabad ég alá rakott tojásoknak ugyanakkor vastag a héjuk, és aprók a pórusaik.
Hogy pontosan milyen állaté lehetett a tojás, képtelenség megállapítani – és nemcsak ebben az esetben, hisz világszinten alig akad olyan tojásmaradvány, amiről tudható, hogy pontosan melyik faj rakta. A magyarországi leletről még az sem teljesen biztos, hogy a madarakhoz vezető evolúciós út melyik állomását képviselte: még inkább dinoszaurusz rakta, vagy már inkább madár? Az biztos, hogy kisméretű, tollas állaté volt, és mivel a héjtöredékek mennyisége nagyobb, mint a legtöbb hasonló lelőhelyen, bizonyára több állat is ugyanarra a helyre fészkelt.
A tojást és az évek óta nagy tömegben feltárt, azonos típusba tartozó tojáshéjmaradványokat több, egymáshoz közel rakott fészekből sodorhatta egy helyre az áradás, így alakult ki a mostani feltárási terület. A héjak egyébként cirka 15–20 méter mélyen vannak a föld alatt, és a kutatók szerint Magyarországon van ezekből a töredéktípusokból egy helyen a legtöbb.
Bár a köznyelvben dinoszaurusztojásként hivatkoznak az iharkúti leletre – a Forbesban is így nevezzük –, tudományos szempontból ez csak részleges tojás, egészen pontosan a tojás üledékes kitöltését borító héjtöredékei származnak egy 85 millió éve élt állattól. Embrionális maradványnak nyoma sincs benne.
Nyugalom, a megkövülés folyamatában egy kisdinoszaurusz sem pusztult el! Legalábbis a héj belső felszínén található kalciumkristály-kúpocskák meglehetősen ellaposodtak, azaz a tojáshéj már eléggé „elhasználódott”, mielőtt megkövült. A mai tojásrakó állatok embriói is részben a tojáshéjból vonják ki a fejlődéshez szükséges kalciumot, ez elvékonyítja a tojáshéjat, így könnyebben is kelnek ki a kicsik. Itt is ez történhetett, a kutatók nem is várnak embrionális maradványokat a lelőhelyről.
A tojás héjtöredékei miatt olyan nagy a lelet jelentősége: korábban is találtak már efféle héjakat, de a tudomány akkortájt még gekkószerű állatok tojásmaradványaiként azonosította őket. A magyar lelettel kapcsolatban viszont Prondvai Edina és csapata egy 2017-ben megjelent publikációban felvetették, hogy ezek a leletek madárszerű dinoszauruszoktól származnak. Bár a tudományos közélet megosztott volt a kérdésben, egy dél-koreai és európai nemzetközi együttműködés keretében ez év januárjában megerősítették a 2017-es publikáció eredményeit.
Ossza meg ismerőseivel:
Philip Morris Magyarország Kft.
2020 December Támogatói tartalom Philip Morris Magyarország Kft.
2020 végére eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.
Bajorországi falvakat idéző sörfőzde, osztrák hüttéket simán verő étterem, természetes borokat adó szőlőtőkék, rendezett házak és szép kilátás. Óbudáról negyedóra sincs vonattal, megér egy hosszabb kirándulást.
Emlékszem, hétéves voltam, mikor az általános iskolában kitört a dinóláz. Minden bizonnyal nem az első és messze nem is az utolsó, ám akkoriban Steven Spielberg korszakalkotó filmje, a Jurassic Park is borzolta a kedélyeket. Néhány osztálytársam szinte eufórikus transzban égve mesélt a gyermekaggyal felfoghatatlanul grandiózus filmről, amire végül – hosszas unszolás után – engem is elvittek a szüleim. Nem ez […]
