Összejöttek: egy csapat Forbes-címlapos, Forbes Urban- és Forbes Women-címlapos vagy Forbes-arc írt és jelentetett meg könyvet az idén – nekünk, akik egykor cikket írtunk róluk, olyan ezekre lecsapni, mint egy marék gumicukorra. De gyanítjuk, hasonlóan érez az a Forbes-olvasó is, aki egykor lelkesen vagy érdeklődve simította le a nyomdaszagú újságot egy-egy író, művész, sportoló, pszichológus portréjánál. Esetleg a mostani Forbes Life címlapinterjújánál.
Szerkesztette: Bánlaki D. Stella
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (2020, Libri, 3999 forint)
Miről szól? A negyven évig tévés műsoraiban, tíz éve már könyveiben mesélő – magát szemérmes exhibicionistának valló – szerző legújabb kötete Popper Péter gondolatával indul: „manapság az ember intelligens és depressziós vagy boldog és hülye”. A címadó alaptételtől elrugaszkodva Kepes aztán sok irányból feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket, de mivel sosem szereti magát túl komolyan venni, szövegei is úgy gondolkodtatnak el, hogy kerülik a görcsös mélyre fúrás látszatát. Boldogság-e egy önfeledt szeretkezés, egy meghitt családi együttlét, egy ínycsiklandozó vacsora, vagy csak hormon-jutalomfalatokkal díjazott kellemes érzés? A sikertől leszünk-e boldogabbak, vagy a boldog ember lesz sikeresebb? Őszinte személyes sztorik, családi anekdoták és fontos pillanatokban, mélyen bevésődött mondatok sugallnak válaszokat, miközben a szerzőt és talán magunkat is jobban megismerjük. (Fekete Emese) Kinek ajánljuk? Aki akárcsak egyszer elgondolkodott a könyv címadó felvetésén, és ennek ellenére arra jutott, hogy csak azért is keresi a boldogságot.
A magyar szabadalmi leírásokat több ezer kutatódobozban, kötetben és mikrofilmtekercseken tárolják a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában. A különböző szempont szerinti (téma, lajstromszám) gyűjtemények összesen körülbelül 800 folyómétert foglalnak el.
„Rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, például gumihártyából való felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás ezen földgömb előállítására.” Így hangzik Karinthy Frigyes író 1925. december 15-i szabadalmának leírása. A Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság a 91387. sorszámmal illette a beadványt. Persze az oltalom már nem áll fenn, így lényegében bárki szabadon használhatja ezt a műszaki megoldást.
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt. A szabadalmak lajstromszáma most 231 ezer fölött jár, és a leírásukat tartalmazó könyvek mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Akadémia utcai könyvtárában védjegyeket tartalmazó, bőrkötésű könyvek tucatjai is sorakoznak. Hiszen minden tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amivel márkáját, termékét, találmányát vagy kutatási eredményét védi.
A gördülőpolcokon a magyar szabadalmi leírások tematikus – nemzetközi szabadalmi osztályozás szerinti – gyűjteménye láthatóA kihúzható fiókokban, pontosabban kutatódobozokban vannak a meghatározott rendben besorolt szabadalmi leírások. Ilyen kutatódobozból körülbelül hétezer darab van a könyvtárbanA legelső, máig érvényben lévő védjegy, 1899-es keltezéssel
Manapság évi pár száz találmánnyal keresik meg a hivatalt, jellemzően ezek fele magánszemélyek fejéből pattan ki, a cégek kevésbé veszik a fáradságot a hosszadalmas procedúrára. A koronavírus-járvány kitörése óta némi fellendülés azért észrevehető, és idén leginkább a dizájn vonatkozású bejelentések trendik.
1 Seb-védőhüvely Pitsch Márton gyáros találmánya volt az első, amit az 1896-ban létrejött Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal lajstromba vett, mégsem az egyes, hanem az 5792. számot viseli. Előzőleg ugyanis a Monarchiában az osztrák hivatalban folyt az ügyintézés. „Jelen találmány tárgya abban áll, hogy a megsebzett, meggyulladt, megbetegedett, vagy védelmet igénylő testrészek, alkalmas … (itt olvashatatlan a megsárgult papír) testekkel való elfödés által, ütéstől, nyomástól, súrlódástól, külső érintés vagy más káros befolyástól megvédetnek” – szól a leírás.
1
2 Belső világítású női táska Freyberger Klára háztartásbeli és Czeglédi Károly elektrotechnikus közös találmánya. „Gyakran előfordul, hogy táskákból, különösen női kézitáskákból gyér világítás mellett, vagy sötétben kell a kívánt tárgyat előkeresni. Ez az eset a mai időkben különösen gyakori, amidőn a légoltalmi elsötétítés idején pénzt vagy más szükségleti tárgyakat kell a női táskákból kivenni. A találmány ezt a feladatot igen nagy mértékben megkönnyíti, mert lehetővé teszi, hogy a táska belseje akkor is meg legyen világítva, amidőn kívülről fény oda egyáltalában nem érkezik.”
2
3 HŰTŐGÉP Albert Einstein és Szilárd Leó 1931-es találmánya „olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.”
3
4 Tükörreflex-rendszerű fényképezőgép Dulovits Jenő 1943-ban bejelentett találmányának rajzvázlata. Amikor a hivatalban járt a Forbes, persze, hogy a fotósok kérték ki a dokumentumot.
4Zwack A Zwack Unicum Nyrt.-nek például 429 védjegybejegyzése van meg a nagy könyvekben, illetve online, köztük számos címkére, üvegformára és italra vonatkozó oltalom. Persze nem mind van érvényben.
Ha „egy kis füleki zsidó srácot” élete derekán lovaggá üt a brit királynő, az nem olyan sztori, ami mellett elmegy az ember. De Sir Frank Lowy útja e nélkül is példátlanul kalandos: a Felvidékről a pesti gettón és az izraeli hadseregen át vitt Ausztráliába, ahol a semmiből szupergazdag vállalkozó, futballelnök és filantróp milliárdos lett. 2018-ban 32 milliárd dollárért adta el Westfield Corporation nevű plázacégét. A visszavonult szlovák–magyar–zsidó–ausztrál üzletember ma Tel-Avivban él, októberben múlt 90, és nemrég interjút adott a szlovák Forbesnak. A rövidített verziót közöljük.
Van, hogy az ember szexi pózban, kellemes ön- és megelégedettségében napozik a homokos tengerparton, aztán váratlanul úgy beteríti egy sós hullám, hogy szó szerint köpni-nyelni nem bír utána. Előbbi kép maga az Insta-filteres jó élet, utóbbi nagyon is 2020-as mindennapjaink része, csak a tenger helyett a szorongás, a depresszió, a pánik csap át rajtunk a legváratlanabb pillanatokban, újra és újra. Belföldi […]
A digitális transzformáció a gazdaság bármely szektorában ma már nemcsak egy trend, egy egyszeri megoldandó projekt, hanem állandó elem az adott szervezet életében, ami egyúttal a vezetés, a munkavégzés és a kommunikáció szintjén is merőben új stílust igényel. A siker egyre inkább az emberi tényezőn múlik.
