Évek óta szerettem volna kipróbálni a pancsakarmát, az ősi indiai gyógyászat, az ájurvéda sejtszintű tisztítókúráját. Az a lényege, hogy beindítja a szervezet természetes méregtelenítési folyamatait, és így a felhalmozódott toxikus anyagok a legkülönbözőbb irányokban távozhatnak. Mindig úgy képzeltem, hogy erre valahol Dél-Indiában kerül majd sor egy egzotikus jógaközpontban a tengerparton. A pandémia hatására egészen Siófokig jutottam, ahol a messze földön híres Calendula Klinikán orosz, ukrán és magyar orvosok, illetve indiai masszázsterapeuták és jógaoktatók ötvözik a nyugati modern orvoslást és a keleti tradicionális gyógyászatot, a lehető legmélyrehatóbb élmény reményében.
Írta: S. Takács András
„Magának nincs emésztése!” – csattan fel Pável doktor, miután kitapintja a pulzusomat, szemügyre veszi a nyelvemet, és megnyomkodja a hasamat. A magas, kopasz, kisportolt orvos arcából csak a szemeket látom a maszk fölött. Tekintete megnyugtató, de amiket mond, az felér egy-egy gyomrossal. „Ez itt egy zsírmáj – húzza végig a sztetoszkópot a hasam jobb oldalán. – Nagyszerű, hogy itt van, így nem lesz cukorbeteg. Beindítjuk az emésztését!” Ártatlan utazási cikknek indult, de úgy tűnik, több lesz belőle, nyugtatom magam, Pável doktor pedig a következő bő két hétre, amíg itt leszek, felír hat különböző gyógynövénykészítményt, amit az európai klímára, étrendre és testalkatra igazítottak az ájurvéda és a kínai gyógyászat receptúráiból. Van, amit reggel éhgyomorra kell szedni, kettőt másfél órával az étkezések előtt, egyet félórával kaja után – ez a Sűrű Szelek elnevezésű bogyó. Végül egy táblázatot kapok a megszámozott kis dobozkákhoz.
Dr. Bihari Pál Pável
Mire felérek a klinikához tartozó négycsillagos hotel penthouse lakosztályába, ahonnan a Balatont látni a távolban – 2012-ben építették az Európai Unió félmilliárd forintos támogatásával –, már ott vár a fürdőszobában a reggeli rituálé kis kosárkája. A naponta 155 euróba kerülő kezelés (amire rájön az alsó hangon 50 eurós napi szállásdíj) részeként mostantól ébredés után mustárolajat szopogatok egy-két percig, utána spatulával lekaparom a nyelvemről az éjszaka rárakódott toxikus anyagokat, majd szájvízzel gargalizálok, a klinikán kikevert fogpasztával fogat mosok, végül következhet az orrtisztítás. A tenyerembe öntök kétkupaknyi folyadékot, hogy felszippantsam az orromba, zárásként pedig késhegynyi világosbarna porral teszem ugyanezt. Elsőre kissé bizarrnak tűnik az élmény. Figyelem a pupillámat a tükörben, de semmi sem történik vele, se nem tágul, se nem szűkül. Aztán akkorát tüsszentek, hogy azok a páciensek is felébrednek, akiknek nincs reggel 7:30-kor kezelésük.
Hungarosaurus tormai Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000 A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen […]
Hungarosaurus tormai Típus:Növényevő, páncélos dinoszaurusz A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után Felfedezése: 2000
A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen több mint 80 fog ült, ezekkel kiválóan össze tudta aprítanai táplálékát. A nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította testét. Egyik különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól és a többi páncélos dinoszaurusztól is eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók.
Pneumatoraptor fodori Típusa: Raptorszerű dinoszaurusz A név eredete: Pneumatizált csontokkal bíró rabló; Fodor Géza, az iharkúti bauxitbányák egykori üzemvezetője után Felfedezése: 2007
Ez volt valószínűleg az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudható, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem. Testét a mai madarakhoz hasonlóan toll boríthatta, csontjait a tüdővel kapcsolatban álló légzsákocskák járták át. Lapított, késpengealakú fogai maximum egy centiméter magasak és recézettek voltak, a hús, a bőr és a vékonyabb csontok vágására kiválóan alkalmasak. Valószínűleg csapatokban vadásztak, és összehangolt támadással tudták leteríteni nagyobb áldozataikat.
Bakonydraco galaczi Típus: Repülő hüllő A név eredete: A Bakony sárkánya; Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzor emeritusa után Felfedezése: 2003
Ez a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú repülő hüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok egyik közeli rokoncsoportjának tagja. Kifejezetten gyakori lehetett az iharkúti folyóágak, tavak vidékén, bizonyos helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint egyes mai vízimadarak. Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. A Bakony sárkányának állkapcsában nem voltak fogak, táplálékát a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni. Változatosan étkezett, halakat, gyümölcsöket, dögöket fogyasztott.
Iharkutosuchus makadii Típusa: Őshüllő A név eredete: Iharkút krokodilja; Makádi László biológus, a kutatócsoport tagja után Felfedezése: 2004
Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban négy különböző fajuk is létezett. Ezek közül az egyik legjobban ismert, igazán különleges faj a maximum egy méter hosszú Iharkutosuchus makadii. A legtöbb krokodillal ellentétben táplálékát alaposan megrágta, mielőtt lenyelte volna. Ezt nagyméretű, lapos, apró kúpokat viselő őrlőfogai tették lehetővé, amelyek emiatt erőteljesen koptak. Minthogy azonban a többi hüllőhöz hasonlóan ennél az állatnál is állandó volt a fogváltás, a gyorsan lekopott fogakat újak váltották.
Ajkaceratops kozmai Típus: Növényevő galléros dinoszaurusz A név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után Felfedezése: 2009
Négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Mint a legtöbb növényevő, feltehetően csordákban legelészett. Felfedezése fontos mérföldkő, annak első egyértelmű bizonyítéka, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő kréta szigetvilágát is benépesítették.
Egy amerikai út, valamint egy séf és egy étteremvezető találkozása kellett ahhoz, hogy egyre több magyar ismerje meg a gofritölcsérbe töltött csirkét. A bulinegyedben található Tölcsibe alapítói kezdettől a magyar vendégekre építettek, így eddig a vírusválság akadályait is sikeresen vették.
Otthagyta németországi szobrászéletét, égi jelre vett házat Magyarországon, Zorán CD-ről tanult magyart, aztán szerelemből lett ecetkészítő. Susanne Daucher termékeit ma már országszerte dicsérik.
Ha az embernek tizenhét évesen rajzolgatni támad kedve, nem feltétlenül úgy lát munkához, hogy évtizedekre szólót alkosson. Marék Veronika meséje mégis így alakult. Első könyve, a Boribon, a játékmackó annyira jól sikerült, hogy a Móra Kiadóban el sem hitték, hogy egy gimnazista ceruzája alól került ki. Később összerajzolt még jónéhány figurát, az egyik legismertebb, a Kockásfülű nyúl a világ kilencven országába propellerezett el. Veronikának most is ugyanannyi ötlete van, mint tizenhét éves korában, és biztos benne, hogy amíg él, írni fog.
