Egy amerikai út, valamint egy séf és egy étteremvezető találkozása kellett ahhoz, hogy egyre több magyar ismerje meg a gofritölcsérbe töltött csirkét. A bulinegyedben található Tölcsibe alapítói kezdettől a magyar vendégekre építettek, így eddig a vírusválság akadályait is sikeresen vették.
Hutás László New York utcáin barangolva találkozott először a gofritölcsérbe töltött csirkehússal, ami Amerikában elterjedt street foodnak számít. Akkor nem ízlett neki, meg is feledkezett róla, aztán egyszer megmutatta az utazáson készült képeket Kapás Gábornak, akivel együtt dolgoztak egy belvárosi étteremben. Az addig a fine diningban mozgó séfnek elkapta a fantáziáját a koncepció, és „meg tudjuk mi ezt sokkal jobban is csinálni!” felkiáltással neki is állt az új receptek kidolgozásának.
Az amerikai vonalról megmaradt, hogy az adagnak hatalmasnak kell lennie, de a hús és a szósz mellé itthon zöldség is került a tölcsérbe. Amit szintén „európaibbá kellett tenni” – visszavettek hát túl édes ízéből. 2018-ban először egy foodtruckkal terveztek elindulni, hogy Európában harmadikként és Magyarországon elsőként minél többet kihozzanak a gofritölcsér és a csirke házasságából. Aztán László véletlenül belebotlott egy kiadó üzlethelyiségbe.
A Wesselényi utcai helyszín annyira megtetszett a két alapítónak, hogy rögtön kivették. Guruló konyhájuk végül egy évvel később lett készen. Ezzel, amikor csak lehet, járják a rendezvényeket. Bár mindketten több évtizednyi vendéglátós múlttal vágtak bele a közös vállalkozásba, a marketinghez egyikük sem értett, és a megbízott szakemberekkel sem találták a közös hangot. Ekkor szállt be a közgazdász végzettségű Karakó Korinna, László felesége, és azóta is ő a márka hangja. „A recepteket Gábor dolgozza ki, a kommunikációt Korinna viszi, én az üzletvezetésért felelek” – mondja László a feladatmegosztásról.
Néhány mobilról irányítható kütyütől még nem lesz okos az otthonunk. De attól sem, ha minden rezdülését mesterséges intelligencia vezérli, és még egy fényforrás-cseréhez is szakembert kell hívnunk. A legokosabb otthont a mindennapi igényekhez könnyen igazítható okos megoldások rendszeréből lehet kialakítani – mondja Károlyi László, a villamos szerelvények piacán vezető Legrand magyarországi vezérigazgatója, aki szerint nem „az okosotthonból” kellene kiindulni, hanem abból, hogy milyen okos megoldásokkal tudom a legjobbat tenni magamnak és a lakóhelyemnek.
Okosotthon. Egyrészt sok szó esik róla, a cikkekkel, globális techcégek és startupok innovációival tele a média. Másrészt Magyarország az okosotthonok eladásával, amely nagyjából
6 százaléka a teljes piaci volumennek, még a kelet-közép-európai átlagtól is elmarad kissé az ilyen megoldások elterjedtsége terén. A hazai okosotthon-bumm még várat magára, amit az is okozhat, hogy a fogalom még ma sincs a helyén a fejekben, valahol a Jetson család és a menő, de drága kényelmi luxus között van.
Az okosotthon lényegét nehéz a napi gyakorlat nyelvére lefordítani – véli Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója. Okosotthonról beszélünk, ha a lakásunk rendszerei automatizáltan és összehangoltan működtethetőek egy központi egységről, leginkább a mobilunk segítségével. Ez a gyakorlatban azonban nagyon sokféle dolgot jelenthet. Nincs egy egységes, kézhez kapott rendszer, mint egy autónál, hanem különböző gyártó és üzemeltető cégek eszközei, szoftverei egymással több-kevesebb kompatibilitásban fejlesztve működnek.
Az okosotthon megoldások piacára három felől érkeznek az eszközök és az innovációk. Az egyik irány a nagy, globális techcégeké, mint a Google vagy az Amazon, akik saját okoseszközöket fejlesztenek. Az ő céljuk, hogy a felhasználó életét behálózó rendszereikbe bekössék a felhasználó otthonát is – mondja Károlyi. A másik irány a rendszerintegrátoroké, akik olyan komplex megoldásokat ígérnek, amelyekben az otthon „felokosításán” túl az üzemeltetés kényelme és hatékonysága is benne van. A harmadik csoport az olyan szerelvénygyártóké, mint a Legrand, aki a több mint 100 éves tapasztalatból merítve készít az otthonok elektromos eszközeit vezérlő, szabályzó szerelvényeket, és a vevői visszajelzésekre építve váltja valóban működő megoldásokká az álmokat és igényeket.
A villamossági szerelvényeiről közismert Legrand is saját okoseszköz termékcsaládot fejleszt: kapcsolókat, aljzatokat, vezérlőmodulokat. A piaci terjeszkedéshez a cégcsoport 2018-ban felvásárolta a Netatmo okosotthon-startupot is.
Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Kényelmes otthoni vezérelhetőség
Az okoseszközök piaca látványos fejlődést produkál világszerte, ahol az aktuális technológiai lépcsőfok már nem a nyaraló fűtésének 120 kilométerről való bekapcsolhatósága, hanem az öntanuló AI-rendszerek használata, amelyek még jobban optimalizálják az otthon működését és még kevesebb feladatot rónak a felhasználóra. Károlyi szerint ez azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy a felhasználó egyre kevésbé lesz a ház ura: ha át kellene helyeznie egy villanykapcsolót, vagy megváltoztatná a megszokott rutint és át kell állítania az öntanulással beszabályozott hőfokot, azt már nem fogja tudni egy-két mozdulattal elintézni.
„Okosotthon helyett inkább okos funkciókban kellene gondolkozni” – mondja a vezérigazgató. Az alapvető igényekből kiindulni, és erre modulárisan építeni rá az okos megoldásokat, amik bármikor bővíthetőek, leválaszthatóak, ahelyett, hogy egy kompletten kiépített rendszert kellene rengeteg pénzért, sok munkával utólag szétszedni és átalakítani. Károlyi szerint az igazán okos otthon is lakva ismerszik meg: ahogy a mindennapok során alakul a tér- és eszköz használatunk, mert változnak a szokásaink, vagy csak rájövünk, hogy egy lámpa máshol lenne jobb, úgy kell az okos eszközöknek is ezt praktikusan lekövetnie, könnyű cseréléssel, bővítéssel, áthelyezéssel.
A Legrand a saját okoseszközeit ebben a szellemben fejleszti. Az appról irányítható központi vezérlőegységhez modulárisan csatlakoztathatóak az intelligens kapcsolók, fényvezérlők, kamerák, vagy a tech óriások intelligens kütyüi is, vezérlőegység méretétől függően akár egyidejűleg száz is. Károlyi szerint ezekkel az eszközökkel bármilyen szintig „felokosíthatjuk” a lakásunkat.
Elérhető technológiák
A Legrand-eszközöket egy villanyszerelő is telepíteni tudja. Az eszközöket úgy tervezik, hogy a hagyományos szerelvényekhez illeszkedjenek, könnyű legyen a bekötésük, vagy wifiről üzemeljenek, így kábelt se kell vésni hozzájuk a falba. Az okoseszközök telepítése ugyan több tudást igényel a villanyszerelőktől is, mint egy hagyományos elektromos hálózat kiépítése, de Károlyi László szerint ma már, ha felhívunk egy mestert, nagy eséllyel tudni fogja, hogy mi a dolga. A Legrand-termékeket forgalmazó villamossági szakáruházak pedig rendszerintegrátorok is – ha elromlana az eszköz, ők tudnak segíteni a megjavításában is.
„Egy drágább telefon árából, mondjuk 400 ezer forintból már csodákat lehet tenni” – mondja Károlyi László, aki szerint az alulról építkező, moduláris megoldás a zsebünknek is jobb, mint egy komplexen kiépített rendszer, amiért ennek a pénznek a sokszorosát is kifizethetjük, esetenként olyan funkciókra is, amelyekről a gyakorlatban kiderülhet, hogy nincs is rá szükségünk. Márpedig az okosotthon nem csak a kényelem és a biztonság fokozásáról szól, hanem a megfelelően kiválasztott megoldások általi takarékosabb és hatékonyabb üzemelésről is.
Ossza meg ismerőseivel:
Budapest Consulting
2020 December Támogatói tartalom Budapest Consulting
Sok cégvezető várhatja aggodalommal, milyen eredményeket hoz majd a 2020-as, rendkívüli év. A Budapest Consulting ügyfeleinek viszont nem kell még hónapokat várnia arra, hogy kiderüljön a valós helyzetük. A cégnek a kkv-k igényeire fejlesztett könyvelési rendszerében szinte valós időben követhetik eredményeik alakulását. Ügyfeleiknek a teljesen legális működést is garantálják, sőt, a könyvelésen túlmutató problémáik esetén is számíthatnak segítségre.
A hagyományos kultúrával, a néptánccal is lehet beszélni olyan aktuális témákról, mint a nők elleni erőszak vagy a politika rátelepedése a művészetre – Hégli Dusan, Szlovákia egyetlen hivatásos magyar táncszínházának művészeti vezetője ezt szeretné bebizonyítani. Vezetése alatt a pozsonyi Ifjú Szivek nemzetközi szinten is jegyzett tánctársulat lett.
A Futureal divatmárka története szerelmi sztorival kezdődött valamikor a 90-es években – jobban mondva valószínűleg kellett hozzá egy ilyen sztori is. Somodi Gyöngyvér és Birtalan Péter ebben az időben rakta le a ma 345 milliós árbevételt termelő cégcsoport alapjait – szakmai tapasztalat formájában.
