A koronavírus elképesztő izgalmakat hozott a befektetők életébe is 2020-ban. Indokolatlannak tűnő jókedvből váltottak a tőzsdék tavasszal hatalmas zuhanásba, majd álltak fel igen gyorsan, élen az égbe szálló technológiai óriásokkal. Amikor pedig ősszel elfogyott a lendület, a vakcinahírek elhitették a piacokkal, hogy hamarosan vége lesz a járványnak, visszatérhetünk régi életünkhöz. De mit lehet ilyenkor csinálni, hogy megőrizzük a pénz értékét? Nulla kötvényhozamok és magas részvényárak mellett hol van még érték? Mit tudnak a magyar eszközök, véget ér-e a forint vesszőfutása?
Hogyan viselitek a karantént, mennyire változtatta meg a munkamódszereiteket az otthoni irodából végzett portfóliókezelés? Büki András: A karantén alatt tavasszal itt voltak velem végig a gyerekeim, az nagyon nehéz volt. Most a második hullámban nincsenek itt, ez így munka szempontjából könnyebbség, az egész jobban is tetszik, mint az irodában. Egyrészt sokkal rugalmasabb, van, hogy este hétkor nekiállok dolgozni, többet is kötök, főleg este, amikor már nyugi van. Akkor tudok dolgozni, amikor akarok, nincs ez az irodához kötött munkavégzés. Ha az ember az amerikai piacokon kereskedik, eleve jó nem a nyitó fázisban tennie, hanem később, amikor már látszik, hogy mi történik. Tehát ez a home office attól eltekintve, hogy kisebbek a képernyők, és nehezebb átlátni a Bloomberg-terminálon a táblákat, chartokat, nekem nagyon bejött.
Három tapasztalt portfóliómenedzserrel ültünk le beszélgetni egy videó-kerekasztalhoz, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai mellett elmondják markáns, néha meghökkentő meglátásaikat. Íme, mit gondol a legjobb megtérüléssel kecsegtető befektetési lehetőségekről Büki András (OTP Alapkezelő), Jónap Richárd (Accorde Alapkezelő) és Pintér András (Budapest Alapkezelő).
Pintér András: Én a vegyes modell híve vagyok. Én is kialakítottam magamnak az itthoni környezetet, ahol tudok dolgozni, de nekem hiányzott a csapat. Ez persze attól is függ, hogy ki milyen személyiségű portfóliómenedzser, ki hogyan alakítja a véleményét, mennyire magányos farkas, illetve csapattal együtt gondolkodó. Nálunk fontos az együtt gondolkodás, közös ötletelés. Március közepén hazajöttünk, és júniusig nem is találkoztunk, egy idő után látszott, hogy ennek vannak negatív hatásai. Ezért is álltunk vissza a vegyes modellre, ami azt jelenti, hogy két hét itthon, egy hét bent.
Bajorországi falvakat idéző sörfőzde, osztrák hüttéket simán verő étterem, természetes borokat adó szőlőtőkék, rendezett házak és szép kilátás. Óbudáról negyedóra sincs vonattal, megér egy hosszabb kirándulást.
Mandelbrot Pékség 2097 Pilisborosjenő, Budai út 52. Korányi Gergő eredetileg matematikus, de mindig pékként dolgozott. Összefogott Buzás Istvánnal, aki szeretett volna egy pékséget, ahol ráadásul helyi termékeket is árulnak majd. Ennek eredménye lett a 2018-ban, egy egyszerű kockaházban megnyitott pékség. A név egyszerre utal a mandulás kenyér német nevére, és Benoît Mandelbrot matematikusra, a fraktálok névadójára. Minden helyben készül, ehhez a pékek ötkor már péklapátot fognak: a nyitvatartás is ehhez igazodik, reggel és délután tartanak nyitva, közben egy sziesztaidővel.
Egy kiló kovászos kenyér 800 forint, de van kakaós csiga, spenótos, juhtúrós croissant és sós karamellás, kesudiós croissant is, egyik sem drágább 300 forintnál. A hűtőben friss kesztölci tej (250 forint/liter), a Maszlik családi gazdaság joghurtjai Szentéről, a Hajnali Sörfőzők italai, a polcokon házilag barkácsolt madárodú. Nem üzlet, hanem közösségi tér, tavaly nyáron például jazzfesztivált szerveztek a kertben. Minden falunak kellene egy ilyen pékség.
Mozaik Specialty Coffee Bar 2085 Pilisvörösvár, Iskola utca 5. A budapesti belvárosban már minden kerületre jut néhány újhullámos kávét kínáló hely, de hogy erre nem csak a fővárosban van igény, arra ez a bár is bizonyíték. Iflinger Zsolt felmenői az először betelepülő tíz sváb család egyike voltak az 1600-as években. A most 25 éves fiú pénzügyőrnek tanult, így került az ország keleti végébe. „Beszabadultam a pörkölőbe” – mondja arról a pillanatról, amikor beleszagolt a kávéillatba, és eldöntötte, hogy ezzel fog foglalkozni.
Kitanulta a barista szakmát, és több év tervezgetés után, családi segítséggel és kétkezi munkájával megnyitotta kávézóját egy pilisvörösvári mellékutcában. A ház régebben épült, de a 80-as években jellegzetes mozaikkal díszítették. Utóbbit megtartották, ezzel a névválasztás is megoldódott. A beltér egyébként hozza az újhullámos kávézók megszokott, kellemes és tiszta látványvilágát. Zsolt kétféle világos pörkölésű kávét főz Dalla Corte márkájú gépén, mindkettőt a Warda Café Roaster pörkölőtől szerzi be. Filteres kávé, Zhao Zhou teák, Fritz-Kola és egy pilisjászfalusi desszertműhely süteményei fokozzák tovább a hangulatot. Mindössze öt asztal van bent, de ez szinte meg is telik a reggeli órákban.
Jókenyér Ludwig & Mentesi Pékség 2084 Pilisszentiván, Erzsébet Ipari Park 4. A ma már mindenfelé ismert márka története több évtizeddel ezelőtt, egy kis solymári parasztházban indult. A sváb nagymama minden péntek hajnalban felébresztette a kis Mentesi Klárát, hogy közösen gyúrják meg a krumplis kenyeret, amiből iskola után ropogós héjú, friss kenyér sült. Később megismerkedett Christian Ludwig baden-badeni pékmesterrel, és hazatérve építettek egy kis pékséget. Ebből nőtt ki a Ludwig & Mentesi cég, illetve a Jókenyér márka.
Termékeik modern nagyüzemben, de – mint mondják – szívvel készülnek. Legismertebb termékük a hosszan érlelt kovásszal készülő, mindenféle adalékanyagtól mentes, német földön elterjedt rozskenyér. Az üzem kicsit úgy működik, mint egy látványpékség, csak nagyban: aki betér hozzájuk, hatalmas választékból bökhet rá az aznapi süteményére, ehhez jöhet egy kávé vagy kakaó, miközben a háttérben, az üvegfalon túl a pékek dolgoznak. Összesen hatvanan, és napi tíz tonna lisztet mozgatnak meg.
Stube Étterem 2085 Pilisvörösvár, Szent Erzsébet utca 11. „Hozzánk be lehet jönni kutyával és bakancsban. Sőt, kifejezetten szeretjük!” – mondja Müller Edina, aki társával, Áy Zsófiával kilenc évvel ezelőtt nyitotta meg a Stubét egy pilisvörösvári mellékutca hangulatos parasztházában. Sörözőként kezdték, pizzával folytatták, ma már a környék egyik legjobb étterme az övék. „Mi nem vagyunk sváb étterem. De rettenetesen fontosak a gyökereink” – mondják. És tényleg.
Mivel sok helyi családban minden pénteken bablevest esznek, így náluk is van egy burgonyagombócos verzió (csak hétvégén), de van az étlapon bécsi szelet, Almschnitzel (fekete-erdei sonka, konfitált tarja, vargányás házi nudli, pecorino sajt, bébispenót, tejszín, mindez kemencében összesütve), Bauernschmaus (sült csülök, sonka, paprika, hagyma, paradicsom, burgonya, bacon, tükörtojással betakarva) és egy olyan kemencés sült csülök, amilyen az egész országban is kevés. A pizza kovászos, és fatüzelésű kemencében sül, a marhát nekik nevelik, és helyben dolgozzák fel, a chipshez való krumplit is csak nekik szállítják, a szörpök és lekvárok glédában állnak, ahogy egy rendes sváb spájzban illik. Tanácsadóként a kiváló séf, Vomberg Frigyes egyengeti az útjukat, és szerintük neki köszönhető, hogy szárnyalnak.
Rotburger látványsörfőzde, söröző és sörkert 2085 Pilisvörösvár, Szabadság utca 22. Jáki Andráson látszik, hogy kemény fából faragták, és nem csak a birkózókat idéző alkata miatt. Elhatározta például, hogy az iparban kedvelt, és tényleg egyszerűen használható komlókivonat helyett ő leveles komlóval fog dolgozni. „Most akkor mi választja el a kézművest a gyáritól? Igaz, itt megvan a hibázási lehetőség” – mondja, miközben a családi ház aljában kialakított üzemben épp egy főzetet készít. Beszélgetünk, de közben a munka sem áll le. Ez a szívósság kellett ahhoz, hogy az 1993-ban elinduló családi vállalkozás mára stabilan el tudja látni olyan friss sörrel a környékbelieket, amit akár a hütték hangulatát idéző sörteraszon vagy a gondozott kertben is el lehet fogyasztani.
András kedvence az egyszerű lagerbier, az ízesített sörök tekintetében nagyon konzervatív, de meggyes barna sörére is büszke. Ez tényleg családi vállalkozás, András sört főz, testvére csapol, sógoráé a konyha. Az étlapon van bajor sült kolbász édes mustárral, óriás bécsi, pizza. Meccsnapokon vagy bulik idején az is előfordul, hogy András tradicionális bőrnadrágban mulat a vendégekkel. A sörteraszon gyakran hangzik fel sramlizene, de van, hogy rockegyüttes csap a húrok közé. Tényleg olyan, mintha valahol egy kis bajor faluban lennénk, a több száz darabot számláló futballsálgyűjtemény pedig kétséget sem hagy afelől, hogy kinek szurkol a tulajdonos. (Nem, nem a Paris Saint-Germain.)
Hajnali Sörfőzők 2097 Pilisborosjenő, Templom utca 12. Három huszonéves srác 2016 egyik délutánján nekiállt sört főzni. Molnár András (Monyó), történelem-német szakos tanár, hivatásos sörfőző, Marton Gergely kertészmérnök, szőlész, sörblogger és Gyenis Péter (Csendestárs), szintén hivatásos sörfőző. Elszámolták magukat, hajnali 5-ig tartott a munka a családi ház pincéjáben, de a név legalább megvolt. A recepteket aztán tökéletesítették, a Mandelbrot kertjében rendezett B52 Jazzfeszten sikeresen bemutatkoztak, onnantól nem volt megállás.
Az első sörük a Fraktál volt (egy könnyű, nyári IPA), aztán jött a Sramli (egy bajor típusú Hefeweizen), az Acid Stroke (egy ribizlis, tonkababbal fűszerezett dupla Berliner Weisse) és a Soft Aurora (egy alaposan komlózott Session New England IPA). Ma már a Reketye főzdéjében készülnek, profi körülmények között. Ha valaki szeretne megismerkedni a sörökkel, csak be kell hozzájuk jelentkezni, és egy csodaszépen helyreállított, kőből épült parasztházban vagy a rendezett kertben, terített asztalnál fogadják.
Kati Virág 2097 Pilisborosjenő, Fő utca 47. Nehéz nem észrevenni ezt a finom ízléssel kialakított virágboltot a Fő utca és a Templom utca sarkán. A kirakat előtt piros, sárga, rózsaszín cserepesvirágok erdeje, kosarak, sütőtökök, piros fazekak. Bent egy régi kredenc, fa karosszék, szódásüveg és buja, zöld növények. Még annak is érdemes benézni, aki nem feltétlenül virágért jött a kis pilisi faluba.
Az alapító Sági Kati 15 évig volt gondozó a helyi óvodában. Mint mondja, a rendszerváltás előtt nem tanulhatott tovább, ezért inkább belevágott valami teljesen másba. 26 évig vezeti üzletét, és szerencsére másra is átragasztotta a virágok szeretetét, fia is hatalmas kertet gondoz. Óriási kaktuszgyűjteményük van, amit meg is lehet nézni.
Jani Papa Pincéje 2097, Pilisborosjenő, Rózsa utca 6. Ha a nyakas nem a kálvinisták állandósult jelzője lenne, Meggyesi Jánosnak osztották volna. A nyugdíjas matek-fizika tanár Jani Papa családja 1696 óta biztosan itt él, és bár a két hektár ezüsthegyi szőlő árából egy házat is felépíthetne, szeretné megőrizni a borkultúrát ezen a különleges talajon. A zászlóshajó a cabernet sauvignon, a merlot rozé és a chardonnay. „A mi harcunk az, hogy itt meddig marad szőlő” – mondja.
Unokája, a budapesti Warmup koktélbárt megalapító, civilben egyébként élelmiszer-biztonsági tanácsadó Janza Marci tizenkét évesen szívta magába, hogy mit hogyan kell csinálni a borral. Egy idő után elkezdte a maga útját járni, a hordós érlelést – főleg a fehérboroknál – acéltartályosra cserélte, így a borok frissebbek, gyümölcsösebbek lettek, egyre inkább a szőlőről szóltak. Később még tovább ment, elhagyta az élesztőket és a kénhasználatot is. „Egy Irsai Olivér nekem ne legyen papayás” – mondja nevetve arról, hogy miért nem használ fajélesztőt.
A legújabb irány a pétillant naturel (röviden: pét nat) borok készítése. Ennek lényege, hogy a bort még az erjedés befejezése előtt palackozzák, így a mustban lévő cukor alkohollá alakul, és szén-dioxid is keletkezik. Opálos külsejű, gyümölcsös ízű, nagyon különleges „habzóbor” ez, receptje a 17. századból maradt ránk. A hagyományos borokat készítő nagypapa eleinte elhűlve nézte az unoka natúrborait, később egyre több mindenben kezdte el követni – kettejük párbeszédei különösen viccesek. A szőlőben rendeztek már pikniket is (deep house DJ-kkel), a kilátás amúgy csodás. „A lényeg, hogy mindenki jöjjön ki, legyen élet a szőlőben.”
A festői békét sugárzó Bakony dombos erdei alatt különös lények maradványai rejteznek. A Hungarosaurus, az Ajkaceratops vagy épp a Bakonydraco nem csupán nevükben kötődnek Magyarországhoz, de kizárólag a mai Bakony helyén egykor csoportosuló szigetek ősállatai voltak, amik – vagy ahogy az ember egy idő után automatikusan hivatkozik rájuk: akik – 85 millió évvel ezelőtt születtek, éltek és pusztultak el. És bár úgy alakult, hogy leleteik magyarországi sajátságok lettek, talán azt sem tudjuk meg, hogy valaha léteztek, ha Ősi Attila és a magyar dinókutatók bele nem fognak álmaik megvalósításába, és el nem kezdenek szorgosan ásni. Az elmúlt húsz évben a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció világraszóló felfedezések egész sorát tette, vízi, szárazföldi és égi lényeket egyaránt a tudomány elé tárva. Idén bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet is, ennek apropóján pedig ők lettek a decemberi Forbes Next főszereplői. Sisakot, csákányt, ecsetet elő – alámerülünk az elmúlt 85 millió év mocsarába!
Ha „egy kis füleki zsidó srácot” élete derekán lovaggá üt a brit királynő, az nem olyan sztori, ami mellett elmegy az ember. De Sir Frank Lowy útja e nélkül is példátlanul kalandos: a Felvidékről a pesti gettón és az izraeli hadseregen át vitt Ausztráliába, ahol a semmiből szupergazdag vállalkozó, futballelnök és filantróp milliárdos lett. 2018-ban 32 milliárd dollárért adta el Westfield Corporation nevű plázacégét. A visszavonult szlovák–magyar–zsidó–ausztrál üzletember ma Tel-Avivban él, októberben múlt 90, és nemrég interjút adott a szlovák Forbesnak. A rövidített verziót közöljük.
Néhány mobilról irányítható kütyütől még nem lesz okos az otthonunk. De attól sem, ha minden rezdülését mesterséges intelligencia vezérli, és még egy fényforrás-cseréhez is szakembert kell hívnunk. A legokosabb otthont a mindennapi igényekhez könnyen igazítható okos megoldások rendszeréből lehet kialakítani – mondja Károlyi László, a villamos szerelvények piacán vezető Legrand magyarországi vezérigazgatója, aki szerint nem „az okosotthonból” kellene kiindulni, hanem abból, hogy milyen okos megoldásokkal tudom a legjobbat tenni magamnak és a lakóhelyemnek.
