Ha „egy kis füleki zsidó srácot” élete derekán lovaggá üt a brit királynő, az nem olyan sztori, ami mellett elmegy az ember. De Sir Frank Lowy útja e nélkül is példátlanul kalandos: a Felvidékről a pesti gettón és az izraeli hadseregen át vitt Ausztráliába, ahol a semmiből szupergazdag vállalkozó, futballelnök és filantróp milliárdos lett. 2018-ban 32 milliárd dollárért adta el Westfield Corporation nevű plázacégét. A visszavonult szlovák–magyar–zsidó–ausztrál üzletember ma Tel-Avivban él, októberben múlt 90, és nemrég interjút adott a szlovák Forbesnak. A rövidített verziót közöljük.
Kérdezett: Milan Čupka & Peter Matijek | Fordította: Topolay Gábor
Hogyan emlékszik vissza az első látogatására a szülővárosába, a ma Szlovákiában lévő Fülekre oly sok, Ausztráliában töltött év után? Először 1968-ban tértem vissza Fülekre a feleségemmel. Akkor még persze más volt minden, az emberek féltek beszélni. De miután a kommunizmus összeomlott, nagyon meglepett, hogy milyen barátságosan és melegen fogadtak. A polgármester rendkívül jó ember, és mindenki, aki a város működéséért felel, az elejétől fogva nagyon segítőkész volt. Segítettek, hogy újjáépítsük a helyi temetőt, ahol a nagyapám nyugszik. Támogattak, amikor egy kis emlékművet akartam emelni, embert is találtak, aki elvégezte a munkát. És a helyi focicsapatot is nagyon szeretem.
Lowy a szlovák Forbes címlapján. A Westfield eladása után Ausztrália 4. leggazdagabb embere lett
Ugyan a város a szülőhelye, de a gyermekkora nem volt boldog. Hogyan emlékszik vissza a háború előtti időkre? 1930-ban születtem, életem első nyolc évét a csehszlovák rezsimben töltöttem, ami, mint tudjuk, liberális demokráciának számított a régióban. Nem emlékszem semmilyen nagyobb kényelmetlenségre azonkívül, hogy az élet Kelet-Európában ekkoriban kemény volt. Apám utazó ügynök volt, anyámnak pedig élelmiszerboltja volt a városban – az épület máig megvan. Az élet anyagilag nem volt egyszerű, de a zsidók szabadon gyakorolhatták a vallásukat. Ez a nyolc év nagyobb problémák nélkül telt.
A digitális transzformáció a gazdaság bármely szektorában ma már nemcsak egy trend, egy egyszeri megoldandó projekt, hanem állandó elem az adott szervezet életében, ami egyúttal a vezetés, a munkavégzés és a kommunikáció szintjén is merőben új stílust igényel. A siker egyre inkább az emberi tényezőn múlik.
Az MKB Bank digitális átalakulása is jóval több, mint egy egyszerű informatikai rendszercsere, hisz a pénzintézet valamennyi területét érinti. A megfelelő szervezeti struktúra kialakítására is szükség volt ahhoz, hogy a digitális térben sikeres legyen a bank. Az MKB-nál a core rendszer cseréjével kezdték a megújulást, amivel párhuzamosan megkezdék az ügyfélkiszolgáló rendszerek megújítását, végül a folyamatok és a szervezet reformja következett. Fontos eleme az építkezésnek a digitális kompetenciák felépítése és beépítése a szervezet napi működésébe. Együttműködésre és gyors döntéshozatalra alapozott újfajta működésre állt át a pénzintézet, de kultúraváltás történt a vezetésben is.
Egy dolgot lehet ma állandónak venni, ez pedig a változás – véli Koczka Dániel, az MKB Digital Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a szervezetet is ehhez az alapvetéshez kell fejleszteni, felkészíteni. „A digitális transzformáció nem egy határozott idejű feladat, sőt, az elérendő cél is folyamatosan változik, így ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk lekövetni az új igényeket, a digitális stratégiát a mindennapokba kell integrálni” – tette hozzá az igazgató.
A célok eléréséhez folyamatosan keresik az új tehetségeket. Koczka Dániel nem hisz abban, hogy külső tanácsadókkal, kész modellek átvételével lehet hatékonyan dolgozni. Inkább a meglévő humán erőforrásra támaszkodva a belső képességek fejlesztésében, a kollégák folyamatos képzésében, oktatásában, támogatásában, az egymástól való tanulásban látja a siker kulcsát.
A változások sikeres nyomon követéséhez és akár diktálásához nagyon fontos az ügyfélközpontú gondolkodás, ezért azok a bankok képesek igazán jól működni, amelyeknél az ügyfélen van az elsődleges hangsúly. „Az ügyfélélményért mindenki felel, még az IT-s fejlesztő is” – emelte ki Pereczes János, az MKB Bank digitális üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. Klasszikusan a legtöbb nagyvállalatnál elkülönülve működnek az egyes területek, funkciók, ami lassítja a kommunikáció és a munkavégzés hatékonyságát is. „Az MKB-nál most azon dolgozunk, hogy elmossuk a klasszikus, silószerű banki szervezeti működés határait, és a célokért közösen gondolkodó, együtt dolgozó, motivált csapatokat építsünk, ahol az IT és az üzleti területen dolgozók is próbálják a másik problémáit, elképzeléseit megismerni. A sikeres szervezetekben felszámolják a ti és mi gondolkodást. Egy ilyen paradigmaváltáshoz kellenek bajnokok, akiket hagynunk kell dönteni és akár hibázni, valamint támaszkodhatnak ránk, ha elakadtak” – tette hozzá.
Az ügyfélközpontú tervezésben, az ügyfélélmény és felhasználói felületek tervezésé-ben kiemelkedő szerepe van a cégcsoport innovációs cégének, a Pereczes János által is alapított MKB Fintechlab innovációs és designközpontnak is, amely a digitális átálláshoz és működéshez elengedhetetlen tervezői kompetencia kiépítésével és üzemeltetésével támogatja az MKB Bankot és a bank ügyfeleit.
A Pappas Auto ezekben a hetekben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából Peter Pixner, a Pappas Holding ügyvezetője, valamint Pais József és Benedikt Margreiter, a Pappas Auto Magyarország Kft. ügyvezető igazgatói értékelik az elmúlt három évtized eredményeit.
A koronavírus-járvány tombolása közepette egy maroknyi befektető megtalálta az Amazon Achilles-sarkát, és megtanulta, hogyan kell a 21. században kereskedni. Win-win helyzet a befektetőknek és a fogyasztóknak, meg a munkavállalóknak is – Amerikában.
