Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
K ordos László szereti a nyakkendőket. Körülbelül ötvendarabos gyűjteményében van pár merészebb példány, de mind közül kiemelkedik egy selyemből készült gyöngyszem, amit az őslénykutató még Washingtonban vásárolt.
A Richard Leakey paleoantropológus tervezte kiegészítő harsányan hívja fel a figyelmet a professzor szakmájára. A három koponyaleletet, egészen pontosan australopithecusokat ábrázoló ruhadarabot a professzor anno képtelen volt otthagyni a boltban. „Nagyon jó nyakkendő, de ma már inkább ereklye, rengeteget használtam. Egy dologra kellett mindig vigyáznom, hogy nehogy temetésre felvegyem. Az elég morbid lett volna” – mondja a vonal túlsó végén.
Telefonon beszélgetünk, a háttérből időnként mindenféle pittyogás és űrhajóhang hallatszik, de mint kiderül, csak az éppen parkoló autó funkciói rakoncátlankodnak. A hetvenéves Kordos a tanítás és a publikálás mellett még mindig járja az országot, tudományos konferenciákra hívják. Az ismeretterjesztés továbbra is fontos része az életének, de nem tagadja, hiányoznak neki az ásatások. „Nekem a terep az életterem, az villanyoz fel. Ehelyett most naphosszat a számítógépet verem.”
Nem kell teljesen múzeum nélkül maradni akkor sem, ha bezárt az egész világ. Néhány – vállaltan szubjektíven szelektált – megoldás karanténban is megadja a kiállításélményt, és olyan is van, ami hosszabb távon is velünk maradhat.
Kicsiny Balázs: Időhúzás Modem, Debrecen / 46 perc Akár a Covid-helyzetre való utalás is lehetne a debreceni Modemben november közepén megnyílt kiállítás címe (nem az), aminek már a megnyitója is online volt. Mivel a tervek szerint áprilisig látogatható, még van rá esély, hogy fizikai közelségbe kerüljünk az egyik legizgalmasabb élő magyar művész munkáival, de egy virtuális tárlatvezetést addig is kaphatunk. A tárgyak között sétálva Bódi Kinga kurátor és Kicsiny Balázs beszélgetése segít értelmezni a szokatlan, inkább abszurd helyzetekbe dermedő, életnagyságú vagy annál is nagyobb figurák furcsa világát, harminc év művészetének irodalmi, művészettörténeti és filozófiai utalásait.
Matisse: Comme un roman Centre Pompidou, Párizs /13 perc Mint egy regény címmel eredetileg Henri Matisse születésének 150. évfordulójára tervezték azt a nagyszabású kiállítást, ami végül 151 évvel a 20. század egyik legnagyobb hatású francia festőjének születése után nyílt meg idén október 21-én a párizsi Pompidou Központban. Matisse emléke előtt 230 festménnyel, 70 dokumentummal és archív felvételekkel tiszteleg a múzeum, amely október 30-án egyébként bezárt, és december 1-jéig biztosan zárva is marad. Egy virtuális sétát így is tehetünk a kiállítás kurátorával, aki 13 perc alatt végigsétál a termeken, és – ahogy az élőben is lenni szokott – mesél az izgalmasabb képekről és a művész regényes életéről. A Pompidou nem törekedett kimondottan high tech megoldásra, de a tárlatvezetés (franciául, angol felirattal a múzeum honlapjáról) így is abszolút élvezhető, a művek pedig a képernyőn is csodálatosak.
Mercedes-Benz Múzeum, Stuttgart Élőben lehet csak igazán fantasztikus élmény a Mercedes-Benz kilencemeletes múzeuma, ami legalább annyi néznivalót ad az építészet iránt fogékonyaknak, mint az autózás rajongóinak. A Daimler-gyár mellett 2006-ban felépített majdnem ötven méter magas beton és üveg házat – egy elnyújtott stadionra vagy bizonyos szögből óceánjáró hajóra emlékeztető íves formájával, szoborszerű élményével és csigavonalban végigfutó spirális szerkezetével – a holland Ben van Berkel tervezte. 16 500 négyzetméteren körülbelül 160 autó van benne az 1886-ban szabadalmazott Patent Motorwagentől a Kecskeméten is gyártott példányokig, közöttük Diana hercegnő sokat bírált (értsd: nem brit) Mercedesével, egy pápamobillal, Forma–1-es gépekkel és utcára sosem került tanulmányautókkal. Mindezt történelmi kontextusba ágyazva, és elképesztő látványosan kiállítva. A 3D kiállítást annak is érdemes megnéznie, aki már szívesen gondolkozik, merre induljon, ha újra mehet.
VOMA – Virtual Museum of Art 2020 elhozta azt, ami eddig tényleg nem volt, egy minden elemében virtuális múzeumot. Sehol és mindenhol, mondják a múzeum létezéséről a projekt kezdeményezői: Stuart Semple brit művész, Emily Mann építész és Lee Cavaliere, a London Art Fair korábbi kurátora. A hat hónap alatt – építészekkel, videojáték-tervezőkkel és programozókkal – szeptemberre megvalósult múzeum épülete is csak a számítógépen létezik, de az igencsak élethű. Vízparton áll, van egy szép kertje kültéri szobrokkal, a belső termek ablakain napszakonként és az időjárás függvényében máshogy esik be a fény, és ahogy a látogató halad előre, igazi remekművek digitalizált, 3D reprodukcióit látja a falakon. Hieronymus Bosch, Manet, Matisse, Toulouse-Lautrec és más világklasszisok egy-egy kiemelt képe alkotja a körülbelül húszdarabos állandó gyűjteményt, ami mellett időszaki kiállítások váltják egymást. Természetesen ingyen, mert a koncepciót legalább annyira mozgatta a járvány miatti izoláltság, mint az, hogy a művészet a világon bárhol, bárkinek egyenlő esélyekkel elérhetővé váljon.
Gerhard Richter: Painting after all Metropolitan Museum of Art, New York / 7 perc Az egyik – ha nem a – legismertebb és legnépszerűbb német kortárs festő eddigi legnagyobb amerikai kiállítását roppant szerencsétlenül elsodorta a koronavírus. Mindössze kilenc napot ért meg márciusban a New York-i Metropolitan Museum of Art Met Breuer épületében, amikor is a múzeum vezetése a járvány első hulláma miatt teljes bezárásra kényszerült. Azóta a Met újra látogatható, de mivel a Richter-tárlat csak júliusig lett volna nyitva, és közben a Metnek is lejárt a bérleti joga erre az épületre, a teljes kiállítás hosszabbításáról nem lehetett szó. A Birkenau festményeket (egy 2014-ben készült négydarabos sorozatot) ugyanakkor átvitték a Met főépületébe, ezek január közepéig még láthatók. A múzeum hirtelen ötven főre duzzasztott virtuális csapata közben villámgyorsan létrehozott egy Met 3600 nevű projektet, áttette a virtuális térbe Richter tavasszal bemutatott mintegy száz kiállított művét is, így azokat most is meg lehet nézni. Persze nem akkora élmény, mintha élőben sétálnánk a termekben, de azért a kurzorokkal lehet forgolódni, és kicsit oda is lépni a képekhez.
Fradi Múzeum, Budapest Egészen profi 3D élményt kap az ember, ha a Fradi.hu oldalán rábukkan a 2014 óta működő múzeum virtuális változatára, és valószínűleg az is kedvét leli benne, akinek amúgy nem ez a kezdőoldala, és nem ül ott minden bajnokin. A kép éles, minden feliratra, idővonalra, képaláírásra rá lehet zoomolni, a termek közötti navigálás egyszerű. Olvashatunk Kárpáti Györgyről, úszósikerekről, vízilabdáról és persze focieredményekről – és akárcsak egy igazi múzeumban, vagy végigloholunk a termeken, vagy hű szurkoló módjára lecövekelünk minden serlegnél.
Smartify Év végéig az összes meglévő audiotúráját ingyenessé tette a legtöbbször „a művészetek Shazamjaként” emlegetett Smartify. A mobilapplikáció alapötlete 2017-ben még az volt, hogy akkor a világ harminc nagy múzeumával összefogva segítsék a képzőművészetek kedvelőit egy-egy kép fel- és megismerésében (a telefon kamerájával a képet beszkennelve az alkalmazás kidobja a festő nevét, a kép keletkezésének időpontját és történetét). Mostanra egyrészt az alkalmazás mögötti kollekció jelentősen kibővült, másrészt európai, amerikai, ázsiai, közel-keleti, egyiptomi múzeumok virtuális tárlatvezetéseivel gazdagodott – 120 múzeum kétmillió alkotását lehet így a fotelből felfedezni. Arra is van mód, hogy legalább gondolatban kiugorjunk Bécsbe, és például járjunk egyet a Belvedere termeiben.
Ha „egy kis füleki zsidó srácot” élete derekán lovaggá üt a brit királynő, az nem olyan sztori, ami mellett elmegy az ember. De Sir Frank Lowy útja e nélkül is példátlanul kalandos: a Felvidékről a pesti gettón és az izraeli hadseregen át vitt Ausztráliába, ahol a semmiből szupergazdag vállalkozó, futballelnök és filantróp milliárdos lett. 2018-ban 32 milliárd dollárért adta el Westfield Corporation nevű plázacégét. A visszavonult szlovák–magyar–zsidó–ausztrál üzletember ma Tel-Avivban él, októberben múlt 90, és nemrég interjút adott a szlovák Forbesnak. A rövidített verziót közöljük.
93 évnyi bölcsességével, hozott eleganciájával és egy hatvanéves fittségével ül le a webkamera elé, de nem hajlandó egyszerűen interjúalannyá válni: ő beszélgetni, hallgatni, és legfőképpen segíteni szeretne. Dr. Edith Eva Eger mindennap azzal a céllal kel fel, hogy adjon, hogy megváltoztassa a világot és soha többé ne kelljen senkinek átélnie, amit neki át kellett.
Ősi Attila nem a gumidinókon nevelkedett generációk tagja, de tizenéves kora óta elszántan keresi az őslények nyomait. Ő bukkant az ország első dinoszauruszcsontjára húsz évvel ezelőtt, és miközben ásott Kínában, Brazíliában és Argentínában, az általa vezetett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció mostanra százezernél is több felbecsülhetetlen leletet hozott a felszínre az iharkúti Jurassic Parkból.
