Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
K ordos László szereti a nyakkendőket. Körülbelül ötvendarabos gyűjteményében van pár merészebb példány, de mind közül kiemelkedik egy selyemből készült gyöngyszem, amit az őslénykutató még Washingtonban vásárolt.
A Richard Leakey paleoantropológus tervezte kiegészítő harsányan hívja fel a figyelmet a professzor szakmájára. A három koponyaleletet, egészen pontosan australopithecusokat ábrázoló ruhadarabot a professzor anno képtelen volt otthagyni a boltban. „Nagyon jó nyakkendő, de ma már inkább ereklye, rengeteget használtam. Egy dologra kellett mindig vigyáznom, hogy nehogy temetésre felvegyem. Az elég morbid lett volna” – mondja a vonal túlsó végén.
Telefonon beszélgetünk, a háttérből időnként mindenféle pittyogás és űrhajóhang hallatszik, de mint kiderül, csak az éppen parkoló autó funkciói rakoncátlankodnak. A hetvenéves Kordos a tanítás és a publikálás mellett még mindig járja az országot, tudományos konferenciákra hívják. Az ismeretterjesztés továbbra is fontos része az életének, de nem tagadja, hiányoznak neki az ásatások. „Nekem a terep az életterem, az villanyoz fel. Ehelyett most naphosszat a számítógépet verem.”
Van, hogy az ember szexi pózban, kellemes ön- és megelégedettségében napozik a homokos tengerparton, aztán váratlanul úgy beteríti egy sós hullám, hogy szó szerint köpni-nyelni nem bír utána. Előbbi kép maga az Insta-filteres jó élet, utóbbi nagyon is 2020-as mindennapjaink része, csak a tenger helyett a szorongás, a depresszió, a pánik csap át rajtunk a legváratlanabb pillanatokban, újra és újra. Belföldi […]
Van, hogy az ember szexi pózban, kellemes ön- és megelégedettségében napozik a homokos tengerparton, aztán váratlanul úgy beteríti egy sós hullám, hogy szó szerint köpni-nyelni nem bír utána. Előbbi kép maga az Insta-filteres jó élet, utóbbi nagyon is 2020-as mindennapjaink része, csak a tenger helyett a szorongás, a depresszió, a pánik csap át rajtunk a legváratlanabb pillanatokban, újra és újra.
Belföldi utazás, meditáció, elvonulás, elérhető gasztronómia, erdei bolyongás, divatos minimalizmus – ebben a Forbes Life-ban minden van ahhoz, hogy elmenekülhessünk. De leginkább mindegyik a befelé figyelésről kellene szóljon: ha belül nem találunk békét, nincs az a külső inger, ami tartósan elvonná figyelmünket. Úgyhogy ebben a lapban bőven van segítség ehhez is.
Mióta volt alkalmam Edith Eva Egerrel beszélgetni – a tavaszi karantén után most ősszel másodszor –, általában már csak addig zihálok a hullámokban, amíg a pszichológus egy-egy gondolata eszembe nem jut. Leggyakrabban ez a részlet a címlapinterjúból: „Problémák nem léteznek, kihívások vannak. Nincsenek krízisek, csak átalakulások. Talán épp egy átalakuláson megyünk keresztül, és nem tehetjük fel a kérdést: miért én, miért ez? Hanem azon kell gondolkodnunk, hogyan tovább.”
Máskor a maga vagy családja életéből hozott példái lendítenek rajtam – mesél eleget új könyvében és a Forbes Life-ban is –, vagy az, amit 93 évesen magától kérdez: nem azt, mit adott neki a világ, hanem hogy ő mit adott a világnak. (Az interjút megjelenés előtt megmutatom a páromnak, anyámnak, néhány kolléga is olvassa – egyszer, aztán még jó néhányszor, van, aki tízszer, van, aki könnyek között. A mondatok mára mantrákká válnak.)
Dr. Eger alapvető válasza az életre maga a szeretet – amit szerinte nem érezni, hanem csinálni kell.
Különös példakép a korban, amikor újra az elménk a menedékünk a világ elől. Vagy a közösségi média – erről már Tari Annamária beszél egy másik beszélgetésben. G. Tóth Ilda Tari-interjújából is belénk ég valami – belém leginkább a „kognitív restség” kifejezés – talán már ez is elég ahhoz, hogy telefonnyomkodós pótcselekvés helyett valami előremutatóbbért nyúljunk.
Vagy befelé figyeljünk. Ez, mondjuk, sokkal nehezebb, de ott van a megoldás. „Ha békén hagyják az embereket, akkor mindenki nagyon pontosan tudja, mire van szüksége, hogy jól legyen. Legeslegbelül hordozzuk a harmónia megteremtésének bölcsességét, és ha van hozzá tér, ha meg vagyunk tartva, akkor képesek is vagyunk elérni” – ahogy a Bács-hegyen meditációsközpontot alapító Karsai Dina magyarázza. Momentán elég a képekre nézni: (nem tengerpart, de) a Káli-medence tanúhegyeinek ölelésében valami nagy egész apró részének érzi magát az ember, és megneszeli, hogy végül talán minden a legnagyobb rendben lesz.
A festői békét sugárzó Bakony dombos erdei alatt különös lények maradványai rejteznek. A Hungarosaurus, az Ajkaceratops vagy épp a Bakonydraco nem csupán nevükben kötődnek Magyarországhoz, de kizárólag a mai Bakony helyén egykor csoportosuló szigetek ősállatai voltak, amik – vagy ahogy az ember egy idő után automatikusan hivatkozik rájuk: akik – 85 millió évvel ezelőtt születtek, éltek és pusztultak el. És bár úgy alakult, hogy leleteik magyarországi sajátságok lettek, talán azt sem tudjuk meg, hogy valaha léteztek, ha Ősi Attila és a magyar dinókutatók bele nem fognak álmaik megvalósításába, és el nem kezdenek szorgosan ásni. Az elmúlt húsz évben a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció világraszóló felfedezések egész sorát tette, vízi, szárazföldi és égi lényeket egyaránt a tudomány elé tárva. Idén bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet is, ennek apropóján pedig ők lettek a decemberi Forbes Next főszereplői. Sisakot, csákányt, ecsetet elő – alámerülünk az elmúlt 85 millió év mocsarába!
A pandémia okozta válsághelyzetek és bizonytalanság minden olyan vonást előhív, amitől egy startup startup. Íme, három jó magyar példa, amit a Forbes.hu-n írtunk meg az elmúlt hetekben.
A külföldi cégek részesedésszerzését megnehezítő kormányrendelet és a járvány okozta bizonytalanság egyszerre okozta a száz százalékban magyar kézben lévő legnagyobb cégek leértékelődését. Persze, az is sokat elmond a válságba került magyar gazdaságról, hogy a legnagyobb növekedésre a – továbbra is felvásárlásokkal hízó – Mészáros csoport volt képes. Idén először vizsgáltuk az elnyert közbeszerzéseket is, jól látszik, hogy az államtól szakmányban kapott megbízások nem garantálják az értéknövekedést. A tudástőke ugyanakkor minden körülmények között jó befektetésnek tűnik.
Ősi Attila nem a gumidinókon nevelkedett generációk tagja, de tizenéves kora óta elszántan keresi az őslények nyomait. Ő bukkant az ország első dinoszauruszcsontjára húsz évvel ezelőtt, és miközben ásott Kínában, Brazíliában és Argentínában, az általa vezetett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció mostanra százezernél is több felbecsülhetetlen leletet hozott a felszínre az iharkúti Jurassic Parkból.
