Barát Hella kezdeményezése egy gyerekszobából indult el. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalommal mi megválhatunk a feleslegessé vált játékoktól, a halmozottan hátrányos helyzetű óvodákban pedig örülnek nekik. Olyan gyerekek, akiknek a mindennapokban az óvoda jelenti az egyetlen biztos pontot.
„Az egyik kisfiúnak nem volt fogkeféje heteken keresztül. (…) Kapott tőlem ajándékba egy fogkefét. Annyira örült neki, hogy azzal akart aludni.” Ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok érik a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó óvodapedagógusokat. A mélyszegénységben élő gyerekek gyakran csak az óvodákban látnak folyóvizet, ott esznek aznap először és utoljára. Tisztasági csomagot vagy váltóruhát csak ritkán tudnak bevinni a szülők, játékra, olvasásra pedig csak az óvodában van lehetőségük. Pedig utóbbiak szociális és a felzárkózás szempontból is fontosak lennének.
Önös érdekből jó ügy „Alapvetően nem vagyok adományozós alkat” – mondja Barát Hella. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom alapítója korábban szkeptikusan állt a különböző segélyszervezetekhez, mivel úgy érezte, az átmeneti segítségnyújtás nem mindig ér célba, vagy a segíteni kívánt család sokszor nehezebb helyzetbe kerül az adományok felhasználása után, mint előtte volt. „Az volt a célom, hogy kihagyjam a szülőket, és célirányosan a gyerekekhez juttassam el a segítséget, az óvodapedagógusokkal egyeztetve.”
A mozgalmat személyes motiváció, önös érdek keltette életre: Hella a szülők klasszikus problémájával szembesült. Kétgyermekes édesanyaként helyet akart csinálni a lakásában, és nem tudta, mit kezdjen gyerekei feleslegessé vált játékaival. Egy színházi előadás után beszélgetett gyermekei egykori bölcsis gondozójával, Tóth-Hencz Edittel, aki azóta hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felzárkóztatásával foglalkozik. Ő mutatott utat Hellának abban, hogyan találja meg azokat a helyeket, ahol tényleg szükség van a felhalmozott játékokra.
Ami másnak szemét, az neki alapanyag: Koralevics Rita papírhulladékból készíti lámpáit és lakáskiegészítőit. A Paper Up!-ot nemcsak itthon, hanem külföldön is imádják.
„Volt, hogy elfüstöltem a botmixert a konyhában” – meséli Koralevics Rita, hogyan kezdett kísérletezni a papírral. A Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett tervező évekig a NextArt Galéria alkotója volt, főleg szitanyomatokkal, rézkarccal és számítógépes grafikákkal foglalkozott.
Első gyermekének megszületése után nem tudta a lakásban folytatni műhelyhez kötött munkáit, így olyan alkotói munkát keresett, amivel háztartási keretek között tud létrehozni háromdimenziós tárgyakat. Ekkor jutott eszébe a papír. Műhelyének telephelyén működött egy nyomda, ahonnan rendszeresen kiszórták a papírhulladékot.
„Belemarkoltam, és mindig hoztam haza egy kicsit. Beáztattam, botmixerrel ledaráltam, és kevertem hozzá ragasztót. Néha még a kislányomat is bevontam.”
Kezdetben csak kópiákat csinált, és olyan banális használati tárgyakat másolt le a papír és a ragasztó keverékéből, mint a pohár vagy a tányér. Látta, hogy a kísérleti anyagban mennyire sok lehetőség van, a tárgyak színe és mérete könnyen variálható. Később a konyhát műhelyre, a ragasztót papírcementre és vízbázisú lakkra cserélte, így a termék erősebbé, valamint tűz- és vízállóvá vált.
A saját szórakoztatására kitalált technológiai újítás aztán kezdte kinőni a konyhát. „Kimentem a Wampra árulni, mert már annyi tálkám volt, hogy nem tudtam velük mit kezdeni” – mondja. Egyszeri alkalomnak szánta, ám munkáit óriási érdeklődés fogadta. Itt figyelt fel rá Torma Beatrix, a hazai és külföldi lakberendezési magazinoknak dolgozó fotós. Ő kérte fel először Ritát, hogy kölcsönözzön neki tárgyakat a fotózásokhoz. Rita létrehozta a Paper Up! blogot, ahova felpakolta a fotókat, és egyre több felkérése lett.
Első saját tervezésű lámpája egy budapesti étterembe került, híre a lakberendezői szcéna fontos szereplőihez is eljutott. Dolgozott már a Kajahunak, a Librinek és a Márga Bisztrónak, de külföldről is szép számmal rendelnek tőle (legutóbb egy dubaji–mumbai cég érdeklődött a vázák iránt). A know-how miatt is keresik, nemzetközi workshopokra és építészeti egyetemekre hívják előadni. Rita látott már gyanúsan hasonló kanadai termékcsaládot, de önmagában a technológiát nem tudja levédetni. A formát – ami az anyagtól nem elválasztható – mindenesetre műnyilvántartásba vetette.
A papíralapanyag önmagában nem drága, a 35–100 ezer forintos lámpáknál a munka és a feltalált technológia szabja meg az árat. Ugyan már nem Rita darálja le a papírt, hanem előre aprított anyagot vásárol, az előkészítés és az utómunka rengeteg energiát és időt vesz el. Egy lámpa kézi gyártása három-négy hétig tart, egy normál méretű lámpához egy nagyobb vödörnyi papír kell. A rendszeres megrendelések miatt nem tud raktározni, de nem is tenné. „Annyira sok választási lehetőség van, hogy nem érdemes előre gyártani. A végén, biztos, hogy nem azt kérnék, ami van.”
Gyakran fából, fémből vagy bőrből készülő kiegészítőkkel dobja fel a végeredményt. Mivel ma már kétgyerekes anyuka, felvett egy gyakornokot. „Most a gyártáson van a hangsúly, de azért az új tervek is gyűlnek.” Szívesen bővítené a palettát szobor jellegű alkotásokkal és fali panelekkel is.
Koralevics Rita egyéni vállalkozó Alapítás éve 2018. 12. 01. Árbevétel (millió forint) 2018 1,6 2019 5,8 adózott eredmény n. a., mert a katás vállalkozóknak nem kell erről kimutatást készíteniük.
A nagy tanító, aki kötelességének tekintette, hogy segítsen annak, aki hozzá fordul. Az örökké aktív kertész, aki még József Attilával is találkozott. Az influenszer, aki a természet tiszteletét és szeretetét terjesztette. Bálint György júliusban töltötte volna be a 101. életévét, a vele készült portréból vett idézetekkel emlékezünk rá.
Ha eddig sokan igyekeztek kimenekülni a magyar állami egészségügyből, akkor a koronajárvány alatti tapasztalatok miatt most tömegeknek juthat eszébe, hogy egy jól megválasztott egészségbiztosítással garantálják maguknak a magánellátást. Választék van: segítünk átgondolni, mire érdemes odafigyelni, és adunk pár konkrét tippet az alapfelszereltségtől a full extráig.
Az áprilisi nagy szakadás után lassú kilábalás kezdődött májusban a világgazdaságban, és júniusban sem állt le. De a folytatás teljesen bizonytalan. Magyarország a koronaválságot is unortodox módon kezeli, az eredmény hamarosan magáért beszél majd. A Forbes negyedéves makroösszefoglalója.
Nincs szombat, amikor ne állna hosszú sor a pultja előtt, és amikor a koronavírus-járvány miatt hirtelen a nyakán maradt 250 kiló mozzarella, egyetlen Facebook-poszt hatására pikpakk gazdára talált az egész készlet. Gódor András 31 éve dolgozik a Fény utcai piacon, és ma már mindenki – ha budai, biztosan – úgy ismeri, hogy A Sonkás vagy esetleg A Sajtos.