A Föld legpénzesebb lakói sem immunisak a koronavírusra. Ahogy a járvány egyre súlyosabbá vált Európában és Amerikában, összeomlottak a globális részvénypiacok, és ezzel vagyonok lettek semmivé.
Amikor az amerikai Forbes március 18-án véglegesítette gazdaglistáját, 2098 milliárdost számolt össze, 558-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban, viszont a 12 nappal korábbi adatnál már 226-tal volt kisebb ez a szám. A listán maradók 51 százaléka lett szegényebb, és összességében 700 millió dollárral, nyolcbillió dollárra csökkent a világ milliárdosainak összvagyona egy év alatt – bár ebben még nincsenek benne a március közepe utáni változások. Íme, a top ötven.
Igazi túlélőnek számít a Rothschild bankárdinasztia, amely több gazdasági krízis és háború átvészelése után ma is biztos helyet foglal el a pénzügyi világ elitjében. A több száz éves múltra visszatekintő francia Wendel család és a svéd Wallenbergek szintén megerősödve jöttek ki a történelem viharosabb éráiból, de a világ vagyonos famíliáin végigtekintve több hasonló példát találunk. „A családi cégbirodalmak válságállóbbak a tőzsdén jegyzett cégeknél, ugyanis hosszabb távra gondolkodnak és szorosabbak a kapcsolataik a vevőikkel, a szállítóikkal és a munkatársaikkal is, mindez pedig egy nehezebb időszakon is átlendíti őket. Az aktuális koronavírus-helyzet erősen tesztelni fogja ezt a teóriát” – mutat rá Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője.
Többről van azonban szó puszta túlélésnél. A társadalmi felelősségvállalásban is élen járnak ezek a vállalatok, így a világméretű járvány kapcsán a kezdetektől több millió dollárt ajánlottak fel a nemzetközi segélyszervezeteknek. A Kering luxuscsoportot (például. Gucci) tulajdonló Pinault család több mint 1 millió dollárral támogatta a Vöröskeresztet, és eltérő összegekkel, de hasonlóan járt el többek között a L’Oréal tulajdonosa, a Bettencourt család és Swarovskiék is. A pénzadományok mellett ezek a cégek egyéb módon is igyekeznek kivenni részüket a pandémia megfékezésére irányuló munkából. Míg az építőiparban aktív JCB nevű angol családi cég például Boris Johnson miniszterelnök kérésére átállt a lélegeztetőgépek gyártására, az Arnault család tulajdonában lévő LVMH csoport parfümgyárai kézfertőtlenítők készítésére módosították tevékenységüket. A Henkel heti 25 000 liter kézfertőtlenítőt juttat el a Düsseldorf környéki kórházakba, a továbbra is családi tulajdonában álló Pernot Ricard csoport – a világ második legnagyobb italcége – pedig 70 000 liter tisztaszesszel segíti a francia fertőtlenítőgyártókat. A gyógyszeripari családi cégek különösen aktívak: a Roche például a diagnosztikai infrastruktúráját teszi elérhetővé és felgyorsítja a vakcinakutatásait. Természetesen a járvány miatt különösen kritikus hónapokat élő Olaszországban is komoly intézkedéseket tettek a helyi családi cégek. A Fiat és a Juventus csoport mögött álló Agnelli család például amellett, hogy eddig 10 millió euróval járult hozzá a járvány elleni küzdelemhez, lélegeztető-gépek és orvosi eszközök beszerzésében segédkezik, a gyógyszerek és élelmiszerek szállítására pedig autóflottát biztosít az olasz segélyszervezetek számára. A Ferragamo divatmárka tulajdonosai a firenzei kórház két lezárt részlegének újranyitását finanszírozták.
A nagy családi cégekre jellemző az is, hogy rendkívüli prioritást élvez náluk a munkatársak biztonságának védelme, ami mind a fizikai, mind pedig magára a betöltött állásra vonatkozó biztonságot is jelenti. „Ez az az időszak, amikor az üzlet elé kell helyezni az emberi életeket. Az eleve óvatosabb üzletpolitikát folytató családi konglomerátumok példát tudnak mutatni a felelős üzleti magatartás terén, hiszen a tőzsdén jegyzett vállalatokhoz képest tőkeszerkezetüket tekintve is konzervatívabbak, így jelentősebb tartalékokkal bírnak. Utóbbiak elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű mérlegoptimalizációja – a saját részvények hitelből történő vásárlása – sérülékenyebbé teszi őket ezekben a nehéz időkben, és a negyedéves jelentések szorításában eleve kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az emberi szempontokat helyezzék előtérbe.”
A legforróbb magyar startupok növekedési sztoriját nem állítja meg, legfeljebb csak lassítja a koronavírus. A tavaly összeállított lista élmezőnyéből többen is milliódolláros új befektetést húztak be az elmúlt tizenkét hónapban, az üzleti terveken nem kellett változtatniuk, csak óvatosságból finomhangoltak. Akinek van tartaléka, nagyot nyerhet a mostani válságos időszakban, amikor minden a feje tetejére áll, és pillanatok alatt átalakulnak a fogyasztói szokások. Persze egy bukó így is volt.
Mázli és jó időzítés – a Banga házaspár szemfülesen először webáruházat indított, majd hosszú tárgyalások után megszerezte a világ egyik legnagyobb kozmetikai franchise-ának magyarországi jogait, és 2012-ben megnyitotta első The Body Shop feliratú, sötétzöld portálos boltját Budapesten. A hirtelen jött gyors növekedés és a koronavírus-járvány ugyan megtépázta cégüket, de a megnégyszereződött netes forgalom segített a túlélésben.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
Irodalmárnak készült, fizikus lett belőle, édesanyjával egyszerre kapott doktori fokozatot. Annyi előadást tartott a Higgs-bozonról, hogy sokan az isteni részecskéről ismerik, amit egyébként maga is keresett. Horváth Dezső, bár hivatalosan nyugdíjas, valójában soha nem lassított.
