Igazi túlélőnek számít a Rothschild bankárdinasztia, amely több gazdasági krízis és háború átvészelése után ma is..
Többről van azonban szó puszta túlélésnél. A társadalmi felelősségvállalásban is élen járnak ezek a vállalatok, így a világméretű járvány kapcsán a kezdetektől több millió dollárt ajánlottak fel a nemzetközi segélyszervezeteknek. A Kering luxuscsoportot (például. Gucci) tulajdonló Pinault család több mint 1 millió dollárral támogatta a Vöröskeresztet, és eltérő összegekkel, de hasonlóan járt el többek között a L’Oréal tulajdonosa, a Bettencourt család és Swarovskiék is. A pénzadományok mellett ezek a cégek egyéb módon is igyekeznek kivenni részüket a pandémia megfékezésére irányuló munkából. Míg az építőiparban aktív JCB nevű angol családi cég például Boris Johnson miniszterelnök kérésére átállt a lélegeztetőgépek gyártására, az Arnault család tulajdonában lévő LVMH csoport parfümgyárai kézfertőtlenítők készítésére módosították tevékenységüket. A Henkel heti 25 000 liter kézfertőtlenítőt juttat el a Düsseldorf környéki kórházakba, a továbbra is családi tulajdonában álló Pernot Ricard csoport – a világ második legnagyobb italcége – pedig 70 000 liter tisztaszesszel segíti a francia fertőtlenítőgyártókat. A gyógyszeripari családi cégek különösen aktívak: a Roche például a diagnosztikai infrastruktúráját teszi elérhetővé és felgyorsítja a vakcinakutatásait. Természetesen a járvány miatt különösen kritikus hónapokat élő Olaszországban is komoly intézkedéseket tettek a helyi családi cégek. A Fiat és a Juventus csoport mögött álló Agnelli család például amellett, hogy eddig 10 millió euróval járult hozzá a járvány elleni küzdelemhez, lélegeztető-gépek és orvosi eszközök beszerzésében segédkezik, a gyógyszerek és élelmiszerek szállítására pedig autóflottát biztosít az olasz segélyszervezetek számára. A Ferragamo divatmárka tulajdonosai a firenzei kórház két lezárt részlegének újranyitását finanszírozták.
A nagy családi cégekre jellemző az is, hogy rendkívüli prioritást élvez náluk a munkatársak biztonságának védelme, ami mind a fizikai, mind pedig magára a betöltött állásra vonatkozó biztonságot is jelenti. „Ez az az időszak, amikor az üzlet elé kell helyezni az emberi életeket. Az eleve óvatosabb üzletpolitikát folytató családi konglomerátumok példát tudnak mutatni a felelős üzleti magatartás terén, hiszen a tőzsdén jegyzett vállalatokhoz képest tőkeszerkezetüket tekintve is konzervatívabbak, így jelentősebb tartalékokkal bírnak. Utóbbiak elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű mérlegoptimalizációja – a saját részvények hitelből történő vásárlása – sérülékenyebbé teszi őket ezekben a nehéz időkben, és a negyedéves jelentések szorításában eleve kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az emberi szempontokat helyezzék előtérbe.”
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Bereményi Géza:
Magyar Copperfield (2020, Magvető, 5499 forint)
Miről szól: A 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szinte szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel töltötte a Teleki téri piac környékén. „Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni” – írja nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének féltett titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen odáig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus közéleti figuráit. A boldog gyerekkor aztán hamar véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Aki az Eldorádó című filmben már megszerette a nagyszülők karakterét és a Teleki téri piac atmoszféráját. De a nem különösebben Bereményi-fan olvasóknak is érdekes történelmi háttér.
F. Várkonyi Zsuzsa:
Férfiidők lányregénye
(2020 – eredeti megjelenés 2004 –, Libri, 3699 forint)
Miről szól: „Először családban voltak, hidrogének meg klórok, ezek négyen voltak. Aztán jött az oxigén, elvitte a családokból az oxigéneket, víz lett belőlük, elfolyt velük. Csak a klórok maradtak meg, ők most párokban bújnak össze.” Szimbolikus elmélkedés a regényből a 16 éves Sünitől, azaz Klárától, aki a háborúban elveszítette szüleit és testvérét, és egy furcsa véletlen során összebarátkozik a 42 éves orvossal, Aladárral. A férfi is egyedül élte túl családjából a vészkorszakot, és 1948-ban együtt tanulnak újra élni és szeretni. A kamaszlány újra elkezd tanulni, rendesen enni, sőt előbb-utóbb – bár láthatóan tiltakozik ellene – a szerelem is megjelenik életében. Aldó Kláránál is tovább viaskodik a múlttal, meg persze a jelennel, amikor közeli barátai vallják be, hogy kényszerből besúgókká váltak. Kettejük barátsága próbál megmaradni ártatlannak, szépnek és emberinek, ami szinte értelmezhetetlen abban a korban és környezetben. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Akik látták a regényből készült, tavaly bemutatott Akik maradtak című filmet és kíváncsiak, mi történt Sztálin halála után Aladárral és Klárával. Illetve akik először elolvasnák. De utána nézzék is meg!
Péterfy Gergely:
A golyó, amely megölte Puskint
(2019, Kalligram, 3990 forint)
Miről szól: Középpontban a szépséges és titokzatos Olga és az őt kisgyerekkorától rajongó, majd saját magát megbetegítő szerelemmel szerető, 20–25 évvel fiatalabb Karl. A helyszín Herkulesvár, egy képzelt (talán Pilismarót?) település a Dunakanyarban, kellően közel a fővároshoz, hogy az elmúlt száz év politikai, társadalmi változásai nyomot hagyjanak rajta, és kellően távol, hogy Herkulesváron néha megálljon az idő. Megismerjük a Waldstein-ház lakóit és törzsvendégeit: Pétert (Olga apját), a mindenkori jelenből a görög mitológiába menekülő tudós professzort, a finom, franciás műveltségű és elegáns Ferencet (Olga első férjét), aki a nyári Duna-parton is zakóban üldögél, Áront, a látnoki képességekkel rendelkező ősmagyar élősködőt és zsarnokot (Olga második férjét), és Kristófot, Olga boldogtalan fiát, aki mit sem sejt legjobb barátja, Karl anyja iránt érzett szerelméről. A kapcsolatok kuszák, az érzelmek mélyek és elnyomottak, a szerelmek szürreálisak, és mégis minden olyan életszerű.(Fekete Emese)
Kinek ajánljuk: Aki valami mélyen ismerőset keres, és szereti felfedezni a 20–21. századi politikának a kelet-európai mindennapokban lecsapódó szépségeit és abszurditásait.
Tisza Kata:
Most. Túlélő leszel, nem áldozat
(2020, Scolar, 4990 forint)
Miről szól: Manipulatív technikákról, az énhatárok kijelöléséről mint elidegeníthetetlen emberi jogról, függetlenségről, poszttraumás növekedésről, a tudás erejéről, azokról, akik „elfőnökösködnek” a másik felett, és azokról, akik megküzdenek velük és magukkal is. Tisza Kata szabadságkönyve ötszáz oldalban mutat kiutat a bántalmazó kapcsolatokból, benne összegződik a coachingpraxisa, pszichológiai kutatásai által megismert számtalan életút és tapasztalatainak esszenciája.(Váradi Ibolya)
Kinek ajánljuk: Aki szeretné még jobban megérteni az emberi kapcsolatok komplexitását, azt, hogy hogyan kezelje a méltatlan helyzeteket, és hogyan ne rakjon másokat ilyenbe.
Steve Kornacki:
The Red and the Blue: The 1990s and the Birth of Political Tribalism
Miről szól: 1983-ban, egy szokatlanul hideg áprilisi délutánon Ronald Reagan, az USA republikánus elnöke és Tip O’Neill, a kongresszus demokrata vezetője baráti kézfogásokkal és vállveregetésekkel jelentett be egy óriási kétpárti törvénymódosítást. Ma már nehéz ugyanezt elképzelni Donald Trumppal és Nancy Pelosival, de ebben akkor nem volt semmi meglepő. A két politikus őszinte barátsága nosztalgikus tanmese a régi időkről, amikor jobb és bal oldal még csak külön nézeteket jelentett, de nem külön csapatot. Steve Kornacki, Amerika egyik legelismertebb politikai újságírója a Kártyavár-ba illő politikai drámákon keresztül, elképesztő részletességgel kalauzol minket végig a 90-es éveken, amikor egy maroknyi ambiciózus (és kissé figyelemhiányos) politikus elég volt ahhoz, hogy forduljon a Kongresszus negyvenéves demokrata uralma, amikor egyszer csak fair lett az elnökjelölt házasságon kívüli életét az ellenkampány részévé tenni, amikortól tízperces tévéinterjúkon állt vagy bukott a szavazók szimpátiája, és amikor Hillary Clinton elhatározta, hogy több akar lenni first ladynél. (Gólya Ági)
Kinek ajánljuk: Jó, ha megvan a politika iránti érdeklődés, de ez a könyv annak is érdekes lesz, aki éppen hihetetlen figurák elképesztő – egytől egyig megtörtént – történeteire vágyik.
Stephen King:
The Dark Tower 8 Book Set
(2016, Scribner, egyben kb. 30 ezer forint, de külön-külön, magyar fordításban is kapható)
Miről szól: Szakadt kalap, ósdi westerncsizma, hosszú kabát, jégkék szempár. Roland, a világok közti sivatagot átszelő fegyveres lovag már maga sem tudja, mióta keresi a mindenséget összefogó Setét tornyot, de abban biztos, hogy a fekete ruhás mágus kézre kerítése nélkül sosem érheti el a célját. Ezzel a kissé sablonos felütéssel indít Stephen King fantasy sorozata, ami harminc éven és nyolc köteten át, 1982 és 2012 között látta el szellemi munícióval a szórakoztató irodalmi műfajok rajongóit – bizony, többeket is. Szeretted a Bőrharisnyát? Roland története tetszeni fog. Élvezettel lapozod a Gyűrűk urát? Roland utazása majdnem olyan, csak orkok nélkül. Harry Potter társaságában szerettél bele a könyvekbe? Nos, a sorozat vége felé ér majd pár meglepetés. A Setét torony komplex, univerzumokon és valóságokon átívelő utazás, és King legfontosabb témáit is csatasorba állítja. Az emberi gyarlóság és a kirekesztés okozta fájdalom központi elemei a történetnek, ami itt-ott a kelleténél hosszabb talán, de ha valaki ráveszi magát, hogy elkísérje Rolandot erre a hosszú utazásra, garantáltan máshogy néz majd a szórakoztató irodalomra. (Smejkál Péter)
Kinek ajánljuk: Akik szeretik, de unják a sablonokba fulladó fantasztikus műfajokat, és nem ijednek meg a sorozat polcon elfoglalt, tekintélyes helyétől. Na, meg a szerző népes rajongóinak, akik közül valamiért sokan nem ismerik a szériát.
