Süle Kati elmúlt ötven, öltözködésében mégis annyi kísérletezőkedv és bátorság van, ami a fiatalabbakra is ritkán jellemző. Szerinte nem ő az, aki különösebben bátor lenne, inkább a többség bátortalan.
Karrier Ha egy későbbi korba születik, talán már gyerekkorában tudja magáról, hogy személyi stylist akar lenni. Süle Kati viszont akkor született, amikor ez a szakma még csak nem is létezett, így az álommunkához kicsit kanyargósabb út vezetett el. A bölcsészkar elvégzése után a műkereskedelem felé vette az irányt: galériáknál lett művészettörténész és műbecsüs. Dolgozott a Kati Zoób divatháznak is, ahol először a prêt-à-porter, majd az haute couture darabok eladásáért felelt. Időközben egy kézműves magazinnak is készített do-it-yourself anyagokat, így az alkotásba és az újságírásba is belekóstolt. A többféle tapasztalat egy ponton összeért, amikor a 2000-es években álnéven (a Szex és New York után szabadon, Keti Bredsó néven) blogolni kezdett, hogy stílustippeket adjon a nagyközönségnek. Bár korábban csak a barátainak segített az öltözködésben, a blog hatására lassan, de biztosan bővülni kezdett az ügyfélköre. Ma már elmondhatja magáról, hogy tíz éve dolgozik személyi stylistként, és hálás feladatnak tartja, hogy az a dolga, hogy mindenkiben meglássa a szépet.
Stílus A gyermek Kati hamar eldöntötte, mi az, amit nem szeretne: követni a konvenciókat. Diplomata szüleinek határozott véleményük volt arról, hogyan kellene kinéznie, de neki is megvolt a maga elképzelése, ezért sokat küzdött, hogy úgy öltözhessen, ahogy akar. „A szocializmus azt sulykolta, hogy legyél észrevehetetlen, olvadj bele a közegbe. Az egyéniséget veszélyforrásnak tartották, ferde szemmel néztek rád, ha kilógtál a sorból. A szüleim is hasonló elveket vallottak, hiszen abban a korban szocializálódtak. Borzasztóan zavarta őket, hogy velük ellentétben én látható akartam lenni” – mondja, majd hozzáteszi, hogy azóta ugyan kinyílt a világ, de az emberek gondolkodása zárt maradt. Szerinte ő sem azért lóg ki a sorból, mert annyira extravagáns lenne, hanem mert az utcakép nagyon unalmas. Az emberek zöme nem tanul meg látni: nem figyelnek a színekre, a formákra, a fazonokra, az anyagokra és a minőségre sem. Szinte mindenki biztonsági játékos, ő viszont sosem venne fel olyan mainstream darabokat, mint például a farmer vagy a Converse tornacipő. Kedvenc márkái nincsenek, nem hisz abban, hogy az ember stílusát márkáknak kellene meghatározniuk. High end, fast fashion és vintage darabok is sorakoznak a gardróbjában, és az egyes outfitjein belül is keverni szokta őket. Szeret játszani a rétegekkel, a fotózáson viselt szettjéről is kiderül, hogy valójában három réteget rejt: egy tüll alsószoknyát, egy ruhát és egy kimonóként viselt másik ruhát. Nem hisz „a kevesebb több” elvben, inkább a karakterességet tartja fontosnak. Például imádja halmozni az ékszereket, pedig az egyes darabjai már önmagukban is figyelemfelkeltők, és szinte műtárgynak is megállnák a helyüket. Arra a kérdésre, hogy az idő múlása miként hatott az öltözködésére, nevetve közli: felszabadítóan. „Fiatalon is kilógtam a sorból, de bevallom, akkor még volt bennem valamennyi megfelelési kényszer. Ma már egyáltalán nincs. Önazonosnak érzem magam, nem zavar az öregedés. Látom a ráncaimat, de sosem az érdekelt, hogyan szabadulhatnék meg tőlük, hanem hogy mi az, ami kompatibilis velük.” A védjegyének számító piros rúzsról sem akart lemondani soha, inkább megkereste azt, amelyik nem folyik bele az apró ráncokba, hanem a helyén marad. Sajnálja, hogy a nők nagy része nem így gondolkodik, és a legtöbben inkább elengedik a nőiességüket egy bizonyos kor felett. Neki ma, nagymama létére is ugyanaz a célja a megjelenésével, ami tinikorában volt: hogy látható legyen. Úgy véli, ennek itthon még mindig nincs meg a kultúrája, az öltözködést csak kevesen merik önkifejezésre használni. Beszédesnek tartja a hazai elit öltözködési kultúráját is, ami egyetlen célt szolgál: a megjelenésükkel is demonstrálni, mennyi pénzük van. „Tetőtől talpig Gucciba öltözni nem stílus, hanem reklámhordozás. Bemenni egy turkálóba, és meglátni, hogy a sok érdemtelen holmi közt mi az, ami figyelemre méltó, na, az már valami! Ahhoz kell az ember is, aki viselni fogja!”
Nemcsak a ruhatára, de az otthona és a parfümgyűjteménye is impozáns
Relax Minden érdekli, amiben alkothat, legyen szó bútorfelújításról, lakásátalakításról, ékszerkészítésről vagy akár kertészkedésről. „Ha valamiben benne van az a kihívás, hogy a katyvaszból valami kerek egészet csináljak, vevő vagyok rá. Mindenben ott van a szépség, csak észre kell venni és meg kell tudni mutatni.” A sport is mindennapjai része, rendszeresen tornázik, gyalogol, és a pingpongért is rajong. Amikor a karantén alatt a társasház kertjében felállított pingpongasztalon meccseket játszottak a fiatalok, kérdés nélkül beszállt melléjük. Szabad idejében olvas, filmeket néz, kiállításra megy, utazik, vagy a Youtube-on kutat hasznos videók után. Mostanában leginkább az önismeret foglalkoztatja, rengeteg pszichológiai témájú könyvet és videót fogyaszt. „A szakmám miatt fontos, hogy megértsek bizonyos lelki folyamatokat, például az öregedést, a párkapcsolatok dinamikáját, vagy a szülő-gyerek kapcsolatot. Ezek azok a dolgok, amik olyan elakadásokat okoznak az emberekben, amik aztán a megjelenésükön is nyomot hagynak.”
A befektetések elmaradásában és a cégértékelésekben látszódik meg a válság a magyar startup-ökoszisztémában. A Forbes idei startupjelentésében hét pontban szedtük össze, hogy néz ki a piac 2020 tavaszán. A következő év a scale-upokról szólhat.
Okos pénz A legalább tízmillió euró méretű, aktívan befektető alapok, ahol sikerült piaci forrásokat is bevonni.
1. Pénz van, jó startup nem nagyon
A magyar startuppiac két legnagyobb finanszírozója jelenleg a magyar és az európai (tehát részben szintén magyar) adófizető. Az Európai Befektetési Alaptól (European Investment Fund, EIF) közvetlenül forrást nyerő alapkezelők ugyanakkor, még ha nehezen is, de képesek voltak a piacról is behozni pénzeket (ezeket privát alapként kezeljük). Ez komoly fegyvertény.
A track recorddal, nemzetközi kapcsolatrendszerrel és privát befektetőkkel is rendelkező alapoknak több forrásuk van, mint tavaly.
Jelenleg három olyan alapkezelő van a magyar piacon, amelyik kizárólag magánforrásokat kezel. A magyar gyökerű Flashpoint (náluk a régiós fókusz egyelőre erősebb, a cseh Credo Ventures, például, aktívabb volt a magyar piacon); a régóta itt operáló és kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező iEurope; valamint a tavaly áprilisban Fehér Gyula volt Ustream-alapító által indított Oktogon Ventures.
„A magyar priváttőke-alapok az elmúlt egy évben 10–12 millió dollárnál többet nem helyeztek ki itthon. Ez nagyon kevés” – mondja Weiszbart Zsolt, a DayOne Capital partnere. Ennek oka nem a járványban keresendő: egyszerűen nincs hova pénzt tenni. A DayOne emiatt is fordít nagyobb figyelmet a koraibb életszakaszban lévő (7–8 millió euró helyett a 3–3,5 millió euró értékelésű) startupok felé, ahol már van havi 20–25 ezer eurós, akár megújuló bevétel is.
A magyar Forbes kimutatása szerint a magánforrásokat is kezelő hazai alapkezelők egyelőre a meglévő források 75–80 százalékát ki sem helyezték. Az utóbbi idők nagy üzleteit, mint a Commsignia, a Bitrise vagy a Shapr3D külföldi befektetők vezették, ami persze jó hír is, mert vannak élő külkapcsolatok és nemzetközi szintű cégek. Csakhogy közben az elmúlt évben a 3–5 millió eurós befektetéseknél több volt a régiós céltársaság, mint a magyar. Még az 1–3 millió eurós körökből is kevesebb volt, mint a korábbi években.
Továbbra is hangsúlyos szereplő az állami MFB Csoport, három alapba szállt be (kettő közös az EIF-fel), a hozzá tartozó Hiventures a magyar ökoszisztéma legnagyobb forrásával rendelkezik, 300 céget számláló portfóliója mellett további 70,4 milliárd forintot akar kihelyezni startupokba (2023-ig), miközben 2018-ban 80 milliárd forintot osztottak ki az EU által is finanszírozott Jeremie programban. A piacinak elkönyvelt alapkezelőkkel együtt 275 milliárdnyi forrás vár kihelyezésre 2026–27-ig, becslésünk szerint ennek közel kétharmadát még nem fektették be.
2. Kellett már ez a pofon
Egyértelműen piaci lufi fújódott a világ startup-
ökoszisztémáiban, a cégértékelések kezdtek elszakadni a reálistól az elmúlt években. Az alacsony kamatkörnyezet mellett a globális konjunktúrába vetett hit annyira erős volt, hogy hiába a túlárazások, mindig volt egy következő körös befektető, aki emelte a tétet. A járványra adott válasz, a bezárkózás megváltoztatta mindezt. A tavaly decemberihez képest februárra a járvány által akkor sújtott Kínában a kockázatitőke-befektetések fele eltűnt.
„A nemzetközi tőkepiac lelassult, ez hatással van ránk is: mindenki kivár. Ennek most fundamentális okai vannak. A startup-finanszírozás egy jövőbeni várakozás beárazása, ezt diszkontálod valamilyen modellben. Az nagyon nem mindegy, hogy hosszú konjunktúrára készülsz, és úgy árazol cégeket, vagy isten tudja, hogy mire kell készülni. Ezek a modellek rendülnek meg most, hiába van sok pénz a piacon” – mondja Bálint Viktor, a BnL Start Partners inkubátor vezetője.
A Forbesnak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők szerint a magyar startupbuborékot egyértelműen az állami hátterű alapkezelők magas árazása fújta fel – és mivel szerepük továbbra is meghatározó, kérdés, lesz-e idehaza kijózanodás. Az állami Hiventures már az ötletfázisban lévő csapatoknak is százmilliós „eszmei érték” mellett adott kezdőtőkét, a piaci szereplők szerint ezek után nehéz megfelelő értékajánlatot nyújtani egy piaci árazást használó szereplőnek.
Sokan ugyanakkor a piacon is úgy vélekednek, hogy kár a tiszta piaci logikát számon kérni egy olyan állami szereplőn, amelyik vállaltan az ökoszisztémába akar bevonni minél több szereplőt, vállalkozói kultúrát akar építeni. „Azon van értelme lamentálni, hogy erre el kell-e égetnie ennyi pénzt” – mondta egy névtelenséget kérő forrásunk.
3. Vannak elmaradó dealek, máshol zsugorodnak az árazások
A cégétékelésekkel kapcsolatban a kép vegyes, de összességében inkább lefele korrigált az árazás. Tánczos Péter, az Euroventures partnere szerint a legtöbb alapkezelő most inkább magával van elfoglalva, több befektetési tárgyalást is felfüggesztettek.
„Ahol a krízis markáns visszaesést okozott, ott inkább a tranzakció elmaradását látjuk, és erre számítunk a közeljövőben is, ahol pedig megvalósul a tranzakció, ott nem feltétlenül várható árazási diszkont. A krízis sokkhatását követő gazdasági visszaesés viszont várhatóan általános negatív átrendeződéshez vezethet az árazásban is” – mondta Tánczos.
Weiszbart szerint azok az egymillió euró tőkét már bevont, a magvető és az első komoly tőkebefektetés (series A) közötti cégek kerültek nehéz helyzetbe, ahol a bevételek elapadása mellett gyorsabban ég az eddigi befektetők pénze, többek között azért, mert már egy komolyabb, 20–25 fős csapatot kell fenntartaniuk. „Szektortól függetlenül volt olyan, aki év végén még tízmillió eurós premoney értékelés mellett vont volna be tőlünk pénzt, most pedig már 5–6 millió eurós cégértékelés mellett is megelégedne ugyanakkora befektetéssel. Mindez kevesebb mint félév alatt feleződött le” – mondja Weiszbart.
Ezeknek a cégeknek rontja az alkupozícióját, hogy cash kell nekik, minél előbb.
Aki azonban 4–5 százalékos GDP-növekedés mellett sem tudott eredményeket felmutatni, az nagyon nehezen fog bármilyen befektetőt meggyőzni arról, hogy van benne potenciál. Weiszbart azt mondta, hogy azoknál a félmillió–egymillió euró finanszírozási igényű cégeknél is, akik most náluk célkeresztben vannak, látnak egy kis visszaesést (10–15 százalékot) az árazásban.
4. A Hiventures gyorsan lépett, ez visszafogja a tisztulást
A járványtól függetlenül a magyar ökoszisztéma legnagyobb problémája továbbra is az utánpótlás.
Mivel a piaci alapok csak nemrég indultak, legtöbb portfóliócégük is egy éven belül kapott forrást, viszonylag jó helyzetben vannak. Kisebb költségcsökkentési megoldásokkal meg tudják nyújtani a runwayt (azt időszakot, amíg kifutnak a pénzükből). A komolyabb megszorítás a nagyobb cégekre jellemző, ezek gyorsabban is égetik a pénzt. Magyar befektetői portfólióból egy ilyenről tudunk: az AImotive-nál tízszázalékos leépítést jelentettek be a járvány okozta válság miatt, de úgy tudjuk, külsős tanácsadókat, szabadúszókat máshol is küldtek el.
A legnagyobb inkubátor szerepét (is) betöltő Hiventures példás gyorsasággal – a hagyományos cégeknek kiírt „magyaros kurzarbeit” programra is ráverve – reagált a válsághelyzetre. Az állami alapkezelő „dobozos termékeket” dobott a piacra mentőövnek, és harminc munkanapon belül döntést ígér azoknak, akik forrásért fordulnak hozzá. Érthető, ha a piacépítő munka harmadik-negyedik évében nem hagyják veszni az eddigi eredményeket. A magas árazás miatti kritikákra egyszázalékos, jelképes tulajdonrész elkérésével és igen kedvezményes visszavásárlási kondíciókkal válaszoltak. A piac arra számít, leginkább a saját portfóliót mentik majd így, de ez jó lehetőség lesz a magvető finanszírozást kimerítő, de a vártnál lassabban skálázódó cégeknek is. A piac tisztulása szempontjából nagy kérdés, hány olyan cég kap majd mentőövet, akit a piaci szereplők már eddig is elhajtottak. Erre szintén név nélkül annyit mondott egy forrásunk, hogy „ott is számolnak, tudják, hogy nem lehet a végtelenségig fújni a lufit”. A startupmentő csomag és az árazási kritikák kapcsán kerestük a Hiventurest is, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre.
A háttérbeszélgetéseinkből az derült ki, hogy az eleve nemzetközi piacban gondolkodó cégek elkerülik az állami szereplőket, értük nagy lesz a verseny, a Hiventures startupmentő csomagja miatt se több, se kevesebb nem lesz belőlük. Ahol az államnak (újra) lenne szerepe, az az ötletfázis megtámogatása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által megfinanszírozott inkubátorok mára kifutottak a forrásokból, nélkülük nincs, aki vigye a felhordó szerepet az ökoszisztémában.
„Ötletből egyre több van, ezzel együtt a minőségük is egyre rosszabb, feladat lenne bőven ebben a szegmensben” – mondja Tajthy Krisztina, a BnL Start akcelerátor befektetési menedzsere. A Hiventures nagy sebességgel pörgeti a 15 milliós befektetéssel járó inkubációs programját, a számosság miatt itt vállaltan nem tudnak mélyebb mentorálást adni, az okospénzt a piacról, társbefektetőktől várják a későbbi körökben (erről korábban is beszéltek többször).
„Komoly tisztulási folyamatot én nem várok. Fenn fog maradni az az állapot, hogy óriási közpénzköltés mellett nagyon nagy mennyiségű, de vegyes minőségű korai fázisú portfólió alakul ki, illetve marad fenn, és a piaci logikával működő befektetők ebben a zajos felhozatalban próbálják megtalálni a legjobbakat” – vont mérleget Oszkó Péter, az OXO Csoport vezetője.
5. Stabil, de óvatosabb piaci szereplők
A kockázatitőke-finanszírozás kétszintű: a befektetők pénzt adnak az alapkezelőknek, akik alapokból befektetéseket hajtanak végre a startupokba. „Nem tartom kizártnak, hogy lehetnek olyan magánbefektetők a piacon, akik ha nehéz helyzetbe kerültek, valamely alapoknak tett kötelezettségvállalásaikat nem tudják teljesíteni, hallottunk is ilyenről másoknál” – mondja Oszkó. Az EIF a háttérben már dolgozik azon, hogy friss forrásokat tegyen elérhetővé, de a magyar alapok mellett eddig elköteleződött befektetők is tartják magukat.
Az exitek tekintetében legsikeresebbnek mondható alapkezelő, az Euroventures lezárta új alapja első jegyzési körét, a következőben továbbra is reális cél az 50 millió eurós méret elérése, mondták a Forbesnak. Az Oszkó Péter vezette OXO Csoport a tervezettnél ugyan később, de szintén ezt a nagyságrendet célozza meg, hónapokon belül újabb jegyzést zárnak. Egy ilyenen épp túl van a DayOne Capital, amelynek régiós alapjához március végén, vagyis már a járványügyi korlátozások bejelentése után társultak új magánszereplők
A legnagyobb szereplők egyelőre egyértelműen stabilak, mégsem fogják most két kézzel szórni a pénzt. „Többen keresnek minket, de többször is kell nemet mondanunk. Piaci szereplőként egyértelműen megfontoltabbak vagyunk. A befektetési döntésnél a potenciál és a validáció összehasonlításában egyértelműen megnőtt a súlya az eddigi üzleti eredményeknek” – mondja Pistyur Vera, az Oktogon Ventures partnere.
A befektetői hálózatból ugyanakkor eltűnhetnek azok az angyalbefektetők, akik 2015–2016 környékén indultak, és eddig nem tudtak felmutatni számottevő eredményt. „Nem látni, hogy ebben a szegmensben lenne új szereplő” – mondja Weiszbart, aki maga is angyalbefektetőként kezdte.
6. Az érett startupok nyerhetnek
Tőkebefektetési szakemberek szerint a következő időszak nyertesei szektortól függetlenül az érettebb cégek, a scale-upok lehetnek. Azok a százalékosan mérve három számjegyű növekedést felmutatni képes, stabil bevétellel rendelkező cégek, amelyek az elmúlt bő évben kaptak finanszírozást. „A scale-up szegmensben kiegyenlített a piac, nem mondható, hogy rengeteg érett befektetési lehetőség lenne a piacon, de nagyobb tőkét kihelyezni képes alapkezelőből sincs sok. Úgy gondoljuk, hogy a pénzen kívül az érett cégek ma egyéb hozzáadott értéket is keresnek a befektetőktől. Ezt tekintve, a hátterünket ismerve optimisták vagyunk” – mondja várakozásaikról Haszonics Balázs, a Lead Ventures pénzügyi igazgatója. A Lead egyelőre nem tervezi, hogy a korábban meghatározott, évi 4–6 befektetésnél többet hajt majd végre. A nemzetközi kapcsolatrendszer lehet az, ami ebben a ligában felértékelődik.
7. Ez egy precedens nélküli válság
A két hónapnyi karanténidőszakból messzemenő következtetéseket egyelőre senki sem tud levonni. Túl sok az egyedi eset: volt olyan portfóliócég, ahol az amerikai kórházak bezárása okozott gondot, és volt olyan fintech startup, ahol a hirtelen digitalizálni akaró bankok miatt levegőt sem kaptak. Tánczos Péter szerint annyi bizonyos, hogy a gyors döntéshozatal alapvető jelentőségű, most nincs idő hosszú, elmélyült elemzéseket készíteni, precedens nélküli válság áll előttünk. Tajthy ehhez annyit tesz hozzá, hogy a korai fázisban lévő cégeknél a fókuszvesztés lehet a legnagyobb veszély, a bevételek miatt sutba dobják az eddigi irányt, miközben korántsem biztos, hogy a karantén alatt működő csatornák megmaradnak.
Kérdés, hogyan alakulnak majd a forrásbevonások. Négy-öt éve még jellemző volt, hogy két-három fős csapatok 50–150 ezer dolláros körrel indultak el (így az azóta a legforróbb magyar startupok közé emelkedett Bitrise vagy Shapr3D), és ez ma is bőven elegendő, a válság előtt Weiszbart Zsolt mégis azt tapasztalta, az alapítók 300 ezer dollár alatt meg sem akartak mozdulni. „Nagyon remélem, hogy visszajön a korábbi gyakorlat.”
Tajthy szerint ahol sok forrás van, túlzott elvárás, hogy a befektető változtasson az eddigi gyakorlaton. Mindig lesznek üzletileg kevéssé értékelhető, de magukat ügyesen eladó alapítói csapatok, akik megtalálják majd ezeket a forrásokat. Bálint Viktor ezt kicsit optimistábban látja, de a nagy tanulságok levonásával egyelőre óvatos. „Épülnek a hipotézisek, hogy mit tanulunk ebből a válságból, mi értékelődik fel… De őszintén: a franc se tudja most megmondani. Lehet, hogy egy év múlva majd arról beszélgetünk, hogy az járt jól, aki pékségbe fektetett.”
Elindultak, hogy teszteljék az emberekbe vetett hitüket, és indítottak egy blogot, hogy a család és a barátok egy helyen olvashassák, mi történik velük. Kocsis Dóra és Németh Edvárd, a Talpalatnyi történetek blog mögötti házaspár muszlim és baptista családoknál, meleg házaspárnál, nepáli környezetvédőknél szállt meg. Egy év alatt az emberszeretetük csak erősebb lett, de nem tudták nem észrevenni, milyen groteszk elváltozást okozott a fogyasztás sürgetése a Rosario-szigeteken, Nepálban vagy épp La Pazban.
Ahogy vegetáriánus szülei étrendjükkel valószínűleg újítónak számítottak a 80-as évek Magyarországán, úgy később Tihanyi Tamás a vegán táplálékkiegészítők piacán lett trendformáló. Elsők között kezdett saját márkanév alatt növényi alapú fehérjeport árulni. A Naturize kezdettől nyereséges.
Elképesztő módon reagál a Wizz Air a légi ipar összeomlására: lényegében egyedüliként a világon noha sok dolgozót bocsát el, nem mondja vissza géprendeléseit, hanem új gépeket hoz, növekszik, és mások tortájába harap. Váradi József vezérigazgató szerint tíz éve a válságra vártak, hogy végre megmutathassák, ki csinálja jól a bizniszt. Szerinte egy év múlva mindenkinek markánsan látszani fog, hogy a Wizz Air a válság nagy nyertese. Az utasoknak is üzen: harminc napon belül visszaadják a törölt járatok árát.
