Kicsiben gondolkodtak, hirtelen lettek nagyok. A Játéknetet alapító két házaspárnak elég volt nyolc-kilenc húzós karácsonyi szezon, elfáradtak. Egyik beszállítójuk, a modellvasutakkal és makettekkel, valamint a Thomas gőzmozdonnyal berobbanó Modell & Hobby Kft. négy éve vette meg a céget, tavaly év végén pedig megszüntette. Magát a játéknet.hu piacvezető webáruházat persze nem – és szerencséjére a karantén ideje alatt az pont kompenzálta a nagykereskedelem zuhanását.
Németh Kinga és Hankó Tamás nyár közepére várták első gyermeküket, így valamikor 2006 tavaszán lelkesen nekiláttak, hogy Lovag utcai, első közös lakásukban habos-babos kislányszobává varázsolják a konyhából nyíló apró helyiséget. Egyik este a konyhában ücsörögve éppen azon mérgelődtek, mennyire nehéz igazán jó gyerekjátékokat vásárolni. Tamás testvére gyermekeinek próbáltak időnként ajándékot venni, és a csillámpónik és G.I. Joe-k világában teljesen járatlan fiatal házaspár azt tapasztalta, hiába kérdezősködnek a hipermarketek játékosztályain a korosztályos ajánlásról, nem kapnak megbízható információt. Belegondoltak, mi lesz majd, ha az ő gyermeküknek kell jobbfajta játékok után szaladgálniuk – és megegyeztek abban, hogy semmi kedvük a gyér áruházi kínálatból válogatni.
Tamás akkoriban hajkozmetikai termékekkel ügynökösködött, volt kereskedelmi háttere, zavarta, ha nem működik jól egy piac. „Miért nem indítunk játékwebáruházat?” – bökte ki még aznap este Kingának, miután villámgyorsan feltérképezte a netes játékpiaci viszonyokat. Akkoriban az online kereskedelem még csíráiban létezett csak, a játékfelhozatalban egy érdemi online szereplő volt, a tulli.hu, így a fellelkesült Tamás azonnal felhívta barátját, Bognár Ákost, hogy közölje vele: megtalálta a piaci rést.
Ákos korábban IT-s újságíró volt, egy időben a PC World főszerkesztője, 2006 tájékán pedig éppen a Szoftver.net nevű webáruházon ügyködött feleségével, Krisztinával. A két harmincas évei elején járó házaspár a nyár végére össze is dobta a játéknet.hu webáruházat. Tamásék Lovag utcai babaszobájából iroda lett, majd pár hét múlva már itt sorakoztak a Gulliver nagykereskedésből beszerzett játékok. „Először csak egy polcot ürítettünk ki a spájzban, hogy elférjenek, aztán kettőt, majd lassan az egész lakást ellepték a csomagok” – mondja Tamás, aki a legelső rendelést személyesen szállította ki 2006 szeptemberében, „valahova az agglomerációba”. Egy Thomas-figurás puzzle volt.
Nem elég az élőhelyek eltűnése, a Föld állatvilágát számtalan veszély fenyegeti. Sok fajt a babonákon alapuló „népi gyógyszeripar” pusztít, másoknak a bundáját használják fel, vagy véletlenül akadnak halászhálókba a tengereken. Mióta világ a világ, vadászat létezett, de az emberiség sok ritka állatot is elpusztít azért, hogy aztán megegye.
MIT TEHETÜNK?
1 Csak ellenőrzött forrásból származó vadhúst vásároljunk!
2 Ha tengeri halat veszünk, keressük rajta a fenntartható módon halászott termékeket jelölő MSC (Marine Stewardship Council) jelzést!
3 Ha külföldre utazunk, kerüljük az egzotikus állatok fogyasztását! Akkor is, ha sok lájkot kap az Instán.
4 Kerüljük a pálmaolaj és a pálmazsír használatát, különösen sok faj élőhelyét pusztítják el érte!
* A Természedvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajokat csoportosító vörös listája hét kategóriát számlál
Olajzöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea)
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban egyaránt őshonos tengeri teknősfaj körülbelül 35–45 kilósra nő, így hiába védett állat, az orvvadászok jóvoltából könnyen terítékre kerülhet egy mexikói grillpartin. A tojásait is gyűjtik: a kis teknősök még ki se keltek, de már a tányéron végzik.
Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus)
A cápák ritkán szaporodnak, és vemhességi idejük is hosszú, ezért különösen veszélyezteti őket a túlhalászat. Az egyik leggyorsabb cápafaj, akár 68 km/h-val is képes úszni, a hálók elől azonban ő sem menekülhet. Uszonyaiból leves, májából olaj készül, frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják, elsősorban Ázsiában.
Barna pókmajom (Ateles hybridus)
Kolumbiában és Venezuelában honos. Az élőhelyek megszűnése és az orvvadászat miatt kihalás fenyegeti.
Atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus)
Az Atlanti-óceán északi részén elterjedt, tömege 300 kilogramm. Kanadában és Grönlandon egyaránt vadásszák, de a legmegdöbbentőbb mégis a feröeri cetvadászesemény, a grindadráp. Itt elsősorban a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfint vadásszák, de számos más faj, így a fehérsávos delfin is a mészárlás áldozatául eshet. A Feröer szigeteknek mindössze ötvenezer lakója van, mégis több száz állatot ölnek meg.
Eurázsiai borz (Meles meles)
A múltban állományai megfogyatkoztak, mára azonban a faj Európa-szerte stabilizálódott. Korábban konyhára is vadászták. Húsát igen ízletesnek tartják, hiszen hiába ragadozó, gyümölcsöket is szívesen fogyaszt. Pörkölttől borzsonkáig sokféleképpen készítik el, a huculok borztöpörtyűt készítenek belőle.
Csíkos szelenceteknős (Cuora trifasciata)
A teknősből készülő zselészerű, fekete Guilinggao a kínai hagyományos orvoslásban és desszertként is használatos. Konzerv formátumban világszerte megtalálható a helyi Chinatownban.
Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
Ázsiában a rizsföldektől a szennyes pocsolyákig, a tavaktól a folyókig mindenütt megtalálható. Ugyanakkor Kínában gyakran találja magát a fazékban. Egyes források szerint élve kezdik megfőzni, és ahogy a fűszeres lé forrósodni kezd, egyre többet isznak meg belőle.
Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)
Húsa luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban – főleg Kínában és Vietnámban. Ha ez nem lenne elég, a hagyományos kínai orvoslás a pikkelyét is fölhasználta, egészen az év elejéig még támogatták is az ebből készült gyógyászai készítményeket. A tobzoskák más fajai Afrikában sincsenek biztonságban, ahonnan a pikkelyeket aztán Ázsiába csempészik.
Oroszlánmakákó (Macaca leonina)
Dél- és Délkelet-Ázsia dzsungeleinek lakója. Thaiföldön a hímjeit az iparban használják kókuszdiószedésre. Kínában és más országokban a majomhús nem megvetett étel.
Eurázsiai hód (Castor fiber)
Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg védelmi intézkedéseknek köszönhetően állománya Európában növekvőben van. Nem fenyegeti kihalás, sőt Ausztriában kontrolláltan már vadásszák is, így a hódhús ismét feltűnt az ínyencéttermek – nem hivatalos – étlapján.
Addax (Addax nasomaculatus)
A mendeszantilop korábban elterjedt volt Észak-Afrika szavannáin és a Szaharában. Ennek a gyönyörű, csavarodott szarvú, nagy testű állatnak mára alig maradt szabadon élő példánya. Állományait újabban a kőolajlelőhelyek utáni kutatások és a szabályozatlan vadászat veszélyeztetik.
Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
és kistestű énekesmadarak (Passeriformes)
A Földközi-tenger partvidékén puskák, hálók és más csapdák irtják az átvonuló madarakat. A maffiaszerűen működő, illegális és fenntarthatatlan jelenség a Balkánt és Közép-Európát is érinti, a csomagtartókból és a kamionokból időről időre előkerül egy-egy jelentős szállítmány. A madarak az olasz, máltai és ciprusi konyhákra kerülnek. Cipruson énekesmadarakból készül az ambelopoulia nevű étel, Olaszországban pedig a nyársra húzott madarakat faszénen sütik meg, a kicsöpögő zsírt zsemlékkel itatják fel. A szalonkafélék közé tartozó vékonycsőrű póling a szibériai tajgákon költ, ősszel Észak-Afrikába vonul. Magyarországon fokozottan védett, illegális elejtésére azonban akad példa.
Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány.
Hosszú a „nálunk világhíres” magyar emberek listája. Máté Bencetermészetfotós nincs rajta. Szakmájában a csúcsra ért, sokszorosan díjazott képeit még azok is ismerik, akiket csak mérsékelten érdekel az uráli baglyok vagy épp a leveleket cipelő erdei hangyák élete. Szüntelenül újít, trükkjeit mindig megosztja másokkal, de a fanatizmust nem lehet tanítani. A semmiből indult, mégis szívesen ad. Antiüzletember, aki jól bánik a pénzzel. Egyetemszökevény, aki ma már gyerekeket oktat. Egy szabad ember, aki tényleg csak azt csinálja, amit szeret.
Süle Kati elmúlt ötven, öltözködésében mégis annyi kísérletezőkedv és bátorság van, ami a fiatalabbakra is ritkán jellemző. Szerinte nem ő az, aki különösebben bátor lenne, inkább a többség bátortalan.
