Ha eddig sokan igyekeztek kimenekülni a magyar állami egészségügyből, akkor a koronajárvány alatti tapasztalatok miatt most tömegeknek juthat eszébe, hogy egy jól megválasztott egészségbiztosítással garantálják maguknak a magánellátást. Választék van: segítünk átgondolni, mire érdemes odafigyelni, és adunk pár konkrét tippet az alapfelszereltségtől a full extráig.
Utoljára bő egy évvel ezelőtt néztünk rá a hazai biztosítók egészségbiztosítási kínálatára (Forbes, 2019/3), és bizony azóta sok minden történt. Biztosítási csomagok bővültek vagy éppen szűkültek, több kombinált megoldás jelent meg a piacon egészségpénztárak és biztosítók összefogásában, és sajnos, jött a mindent felforgató koronajárvány. Utóbbi miatt elmaradtak vizsgálatok, műtétek és szűrések, és a korábbinál is többekben megfogalmazódott a késztetés, hogy addig jó, amíg jó távol maradhat az állami egészségügytől.
„Havonta több száz ügyféllel dolgozunk együtt öt témában (nyugdíj-, gyermekcélú előtakarékosság, élet- és egészségbiztosítás, valamint befektetési, privátbanki szolgáltatás), és bár az elmúlt hónapokban minden területen visszaesést láttunk, a leginkább válságálló az egészségbiztosítás volt. Az egészségmegőrzés szerepe éppen, hogy erősödött ebben az időszakban” – mondja Sipos Csaba, a cikkünket háttérszámításokkal is segítő Grantis alkuszcég vezető tanácsadója.
Ő azon ritka példányok egyike, akik már huszonévesen kötöttek magukra egészségbiztosítást, így az elmúlt tíz évben több biztosító több csomagját kipróbálta. Jelenleg három szerződése is van (egy hazai szolgáltatásfinanszírozó, egy nagy bajok esetére külföldi szolgáltatást nyújtó és egy kritikus betegségre szóló összegfinanszírozó biztosítás), és már sokszor végigrágta magát azokon a kérdéseken, amikkel mostanában őt szembesítik. Hogy mik a legtipikusabb dilemmák és a most adható legjobb válaszok, azt a következő tíz pontban foglaltuk össze.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
Mindig is kísérletező típus voltam, világ életemben iskolából iskolába menekültem, nem igazán tudtam, mi legyek – kezdi messziről Szabolcs János, a nemzetközi szabadalmaztatás előtt álló LavosBall ötletgazdája, hogy miként jutott eszébe egy különleges, háromdimenziós logikai játék ötlete. János építészként végzett, majd ő volt az első diák, aki egyetemi tanrenddel egyszerre járt a Képzőművészeti és az akkori Iparművészeti Főiskolára: előbbin jelmez- és díszlettervezést, utóbbin belsőépítészetet és bútortervezést tanult. Később olyan világhírű produkciókban működött közre díszlettervezőként, mint például Az oroszlán télen című film, amelyért Emmy-díjra is jelölték, illetve ő volt Steven Spielberg art directora a Münchenben.
Az utóbbi tíz évben már inkább a digitális tervezés érdekelte. Cége, a Jurányi Közösségi Produkciós Inkubátorházban helyet kapott E8 Lab Kft. többek között interaktív installációkkal foglalkozik. János mindig szerette a logikai eszközöket, a Rubik-kocka 2 × 2-es változata számára maga a varázslat volt. „Filozofikus eszköz, az ember minden egyes mozdulattal elmozdítja a tárgy univerzumának felét.” Szerinte ma már csak azért is fontosak az efféle játékok, mert igencsak kézkényszeresek lettünk. Ő eredetileg egy, az origamiban is népszerű hexa-flexagonnal kezdett el bíbelődni, aztán továbbgondolta: hogyan tudna abból egy többféleképpen elforgatható, izgalmas játékot kreálni? Amikor 2017 nyarán az első prototípust megmutatta néhány ismerősének, leginkább egy bűvésztrükkhöz hasonlították azt, amit János művelt a fura labdával. „A részletek azóta sokat változtak, egyszer például egy kolléga leejtette a labdát, és eltört, ebből jöttem rá, hogy nem az a megfelelő anyag.”
A LavosBall különlegessége, hogy nem a Descartes-, hanem a Leonardo-féle koordinátarendszer alapjaira épül, ugyanis nem három, egymásra merőleges tengelyre felépített korong alkotja, hanem négy, egymással 120 fokos szöget bezáró tengelyre lettek felfűzve. Ezeket önmagukban is el lehet forgatni, de ha megnyomjuk az oldalak közepét, az egész kifordul, és a színek helyet cserélnek. „Segíti a térlátást, fejleszti a logikus gondolkodást és a finommotorikát, egyesek szerint pedig egyszerűen jó fogdosni a gömb forma miatt.”
És hogy miért lett éppen LavosBall a játék neve? „Hajdanvolt látványtervezői korszakom derekán, egy idegen kontinensen, a sivatag kellős közepén forgattunk, és a produkció transzportmenedzsere valamiféle furcsa logikával Jan Lavosra fordította a polgári nevemet repülőjegy-foglaláskor. Persze a járatra nem tudtam felszállni, ám azóta ezt a művésznevet használom.”
A prototípus 3D nyomtatóval készült, de nagyobb mennyiségben majd Kínában szeretnék gyártatni a játékot. A tervek szerint a nyár közepén indul közösségi finanszírozási kampány az Indiegogón, és a bevételből részben a tömeggyártáshoz szükséges öntőmintákat szeretnék elkészíttetni. „Úgy kalkulálunk, hogy körülbelül tízezer labda találhat gazdára. Az első támogatók kedvezményes áron szerezhetik meg, de az átlagár várhatóan ötven dollár körül lesz.” Vagyis nagyjából 500 ezer dollár a kitűzött cél, aminek nagyobb része persze el fog fogyni a „szponzorok” labdájának legyártására és postázására – mert karácsonyra mindenkihez szeretnék eljuttatni a játékot –, de a remények szerint a nemzetközi szabadalmaztatásra is marad némi forrás. A feliratkozás már elindult, és a közösségi gyűjtés startjával egy időben Jánosék nyílt napot is tartanak majd, amikor mindenki kipróbálhatja a LavosBallt. „Rubik tanár úr nem látta még, de nagyon kíváncsi leszek majd az arcára, amikor a kezébe fogja a játékunkat.”
Jakab Ferenc kicsit sem lepődött meg, hogy idén év elején világjárvány kerekedett egy denevérek által terjesztett vírusból. Akinek hosszú évek óta az állatokról emberre, majd emberről emberre továbbterjedő egzotikus és halálos vírusok vizsgálata a szakterülete, annak csak idő kérdése volt, mikor és éppen melyik vírusból lesz pandémia. Ennek ellenére a helyzet, amibe most került, és a tudományos feladat, ami megtalálta, kivételes és olyasmi, amire nem számított: ő lett a március közepén felállított tíz magyarországi akciócsoport egyikének, méghozzá a talán legnehezebb feladatot végző koronavírus-kutatócsoportnak a vezetője.
Szepsy István, Gere Attila, Heimann Zoltán – csak néhányan a vezető borvidékeink vezető borászai közül, akiknek a pincéjében sétálva Kádár Hungary hordókat láthatunk. Ugyanez megtörténhetne velünk Ausztráliában, Kínában, Dél-Afrikában, Dél- vagy Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Európa-szerte: a világ összesen 35 országában biztosan találnánk a Kádár-logóval billogozott hordókból a borospincékben. Magyarország legtekintélyesebb és legrégebben működő kádárüzemében valami különlegeset készítenek.
Mázli és jó időzítés – a Banga házaspár szemfülesen először webáruházat indított, majd hosszú tárgyalások után megszerezte a világ egyik legnagyobb kozmetikai franchise-ának magyarországi jogait, és 2012-ben megnyitotta első The Body Shop feliratú, sötétzöld portálos boltját Budapesten. A hirtelen jött gyors növekedés és a koronavírus-járvány ugyan megtépázta cégüket, de a megnégyszereződött netes forgalom segített a túlélésben.