Elvitte a járvány a bankok profitját az első negyedévben, mégsem bánták, hogy 55 milliárd forintnyi adót előre kért tőlük az állam. Mert segíteni akarnak a gazdaság feltámasztásában, és akkor végül nekik is jó lesz. Jelasity Radován, az Erste Bank vezére a Bankszövetség új elnökeként gyárlátogatások mellett a bankokba is várja a politikusokat.
Az elmúlt években ritkán hallott elismeréssel szólt a bankokról a pénzügyminiszter, amikor a bankszövetségi tisztújításkor videóüzenetet küldött a szektornak. Azt mondta, nemcsak jó, hanem rossz időkben is számítani lehet a bankokra. Miért is? A bankrendszer nemcsak azt bizonyította, hogy nehezebb időkben is ott áll az ügyfelek mögött, de azt is, ha kell, készen áll arra, hogy extra befizetéssel járuljon hozzá az államkassza bevételeihez. Nem ismerek még egy olyan szektort Magyarországon, amely nemhogy nem kért halasztást az adókötelezettségei teljesítésére, de még a jövőben fizetendő összeget is hajlandó volt előre átutalni – így 55 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésbe előre.
De azért, gondolom, nem a bankok jelentkeztek önként, hogy ezt nagyon szeretnék. Valóban nem, de nem emlékszem, hogy egyetlen banknál is azt mondták volna, ezt nem tartják méltányolható, fair kérésnek. A bankszektor a gazdaság tükre, és tudjuk, hogy minél jobban megy a gazdaságnak, annál jobban teljesítenek a bankok is. Ez is az alapja a bankok elkötelezettségének a gazdaság stabilitása és fejlesztése iránt.
Pár éve még nem így gondolták a felek. Az előző válság után nagy volt az egymásnak feszülés. Akkor is mindvégig a tárgyalóasztalnál ültünk, és kerestük a konszenzust. De míg akkor olyan gazdasági válság volt, amelyik pénzügyi kitettségekből született, most egy olyan civilizációs kihívással szembesültünk, ami egészségügyi krízisből indult és gyűrűzött tovább. Ennek a válságnak a bankszektor is érintettje, mint ahogy különféle mértékben sok más ágazat is. Az elmúlt tíz évben a szektor megerősödött, és Patai Mihály vezetésével a Bankszövetségnek sikerült sokkal hatékonyabb együttműködést felépítenie a kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal a közös érdekek, a gazdasági fejlődés mentén. Itt voltam 2011-ben is, emlékszem a bankok akkori helyzetére, és egyértelmű, hogy ez most egy más világ.
Nem elég az élőhelyek eltűnése, a Föld állatvilágát számtalan veszély fenyegeti. Sok fajt a babonákon alapuló „népi gyógyszeripar” pusztít, másoknak a bundáját használják fel, vagy véletlenül akadnak halászhálókba a tengereken. Mióta világ a világ, vadászat létezett, de az emberiség sok ritka állatot is elpusztít azért, hogy aztán megegye.
MIT TEHETÜNK?
1 Csak ellenőrzött forrásból származó vadhúst vásároljunk!
2 Ha tengeri halat veszünk, keressük rajta a fenntartható módon halászott termékeket jelölő MSC (Marine Stewardship Council) jelzést!
3 Ha külföldre utazunk, kerüljük az egzotikus állatok fogyasztását! Akkor is, ha sok lájkot kap az Instán.
4 Kerüljük a pálmaolaj és a pálmazsír használatát, különösen sok faj élőhelyét pusztítják el érte!
* A Természedvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajokat csoportosító vörös listája hét kategóriát számlál
Olajzöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea)
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban egyaránt őshonos tengeri teknősfaj körülbelül 35–45 kilósra nő, így hiába védett állat, az orvvadászok jóvoltából könnyen terítékre kerülhet egy mexikói grillpartin. A tojásait is gyűjtik: a kis teknősök még ki se keltek, de már a tányéron végzik.
Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus)
A cápák ritkán szaporodnak, és vemhességi idejük is hosszú, ezért különösen veszélyezteti őket a túlhalászat. Az egyik leggyorsabb cápafaj, akár 68 km/h-val is képes úszni, a hálók elől azonban ő sem menekülhet. Uszonyaiból leves, májából olaj készül, frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják, elsősorban Ázsiában.
Barna pókmajom (Ateles hybridus)
Kolumbiában és Venezuelában honos. Az élőhelyek megszűnése és az orvvadászat miatt kihalás fenyegeti.
Atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus)
Az Atlanti-óceán északi részén elterjedt, tömege 300 kilogramm. Kanadában és Grönlandon egyaránt vadásszák, de a legmegdöbbentőbb mégis a feröeri cetvadászesemény, a grindadráp. Itt elsősorban a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfint vadásszák, de számos más faj, így a fehérsávos delfin is a mészárlás áldozatául eshet. A Feröer szigeteknek mindössze ötvenezer lakója van, mégis több száz állatot ölnek meg.
Eurázsiai borz (Meles meles)
A múltban állományai megfogyatkoztak, mára azonban a faj Európa-szerte stabilizálódott. Korábban konyhára is vadászták. Húsát igen ízletesnek tartják, hiszen hiába ragadozó, gyümölcsöket is szívesen fogyaszt. Pörkölttől borzsonkáig sokféleképpen készítik el, a huculok borztöpörtyűt készítenek belőle.
Csíkos szelenceteknős (Cuora trifasciata)
A teknősből készülő zselészerű, fekete Guilinggao a kínai hagyományos orvoslásban és desszertként is használatos. Konzerv formátumban világszerte megtalálható a helyi Chinatownban.
Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
Ázsiában a rizsföldektől a szennyes pocsolyákig, a tavaktól a folyókig mindenütt megtalálható. Ugyanakkor Kínában gyakran találja magát a fazékban. Egyes források szerint élve kezdik megfőzni, és ahogy a fűszeres lé forrósodni kezd, egyre többet isznak meg belőle.
Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)
Húsa luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban – főleg Kínában és Vietnámban. Ha ez nem lenne elég, a hagyományos kínai orvoslás a pikkelyét is fölhasználta, egészen az év elejéig még támogatták is az ebből készült gyógyászai készítményeket. A tobzoskák más fajai Afrikában sincsenek biztonságban, ahonnan a pikkelyeket aztán Ázsiába csempészik.
Oroszlánmakákó (Macaca leonina)
Dél- és Délkelet-Ázsia dzsungeleinek lakója. Thaiföldön a hímjeit az iparban használják kókuszdiószedésre. Kínában és más országokban a majomhús nem megvetett étel.
Eurázsiai hód (Castor fiber)
Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg védelmi intézkedéseknek köszönhetően állománya Európában növekvőben van. Nem fenyegeti kihalás, sőt Ausztriában kontrolláltan már vadásszák is, így a hódhús ismét feltűnt az ínyencéttermek – nem hivatalos – étlapján.
Addax (Addax nasomaculatus)
A mendeszantilop korábban elterjedt volt Észak-Afrika szavannáin és a Szaharában. Ennek a gyönyörű, csavarodott szarvú, nagy testű állatnak mára alig maradt szabadon élő példánya. Állományait újabban a kőolajlelőhelyek utáni kutatások és a szabályozatlan vadászat veszélyeztetik.
Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
és kistestű énekesmadarak (Passeriformes)
A Földközi-tenger partvidékén puskák, hálók és más csapdák irtják az átvonuló madarakat. A maffiaszerűen működő, illegális és fenntarthatatlan jelenség a Balkánt és Közép-Európát is érinti, a csomagtartókból és a kamionokból időről időre előkerül egy-egy jelentős szállítmány. A madarak az olasz, máltai és ciprusi konyhákra kerülnek. Cipruson énekesmadarakból készül az ambelopoulia nevű étel, Olaszországban pedig a nyársra húzott madarakat faszénen sütik meg, a kicsöpögő zsírt zsemlékkel itatják fel. A szalonkafélék közé tartozó vékonycsőrű póling a szibériai tajgákon költ, ősszel Észak-Afrikába vonul. Magyarországon fokozottan védett, illegális elejtésére azonban akad példa.
Nagy Réka igazi zöldveterán. Az országban az elsők között, a 2010-es évek elején kezdett zöld életmódról írni Ökoanyu fantázianéven. Azt gondolta, egykönyves szerző lesz – most négynél jár. Szerinte az életmódváltás nemcsak a tisztítószerünket, az ételünket és a bolygót menti meg, hanem az emberi kapcsolatainkat is.
Több, szebb és jobb startupot Magyarországra! – ezzel a felütéssel indul a Startup Hungary, hogy felkarolja az ökoszisztémát, és hiteles képet adjon a hazai színtérről. Az elmúlt évtized meghatározó arcai már beálltak mögé. A Forbes ír először az indulásról.
Az utóbbi harminc évben Elon Musk volt az egyetlen, aki megcsinálta a csodát, de már a Tesláról sem mondhatni, hogy fiatal startup. Új autómárkát elindítani és bevezetni manapság szinte lehetetlen, egy elszánt olasz tervező mégis kis szériában alkot, és eredeti modelleket álmodik.
