Ami másnak szemét, az neki alapanyag: Koralevics Rita papírhulladékból készíti lámpáit és lakáskiegészítőit. A Paper Up!-ot nemcsak itthon, hanem külföldön is imádják.
„Volt, hogy elfüstöltem a botmixert a konyhában” – meséli Koralevics Rita, hogyan kezdett kísérletezni a papírral. A Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett tervező évekig a NextArt Galéria alkotója volt, főleg szitanyomatokkal, rézkarccal és számítógépes grafikákkal foglalkozott.
Első gyermekének megszületése után nem tudta a lakásban folytatni műhelyhez kötött munkáit, így olyan alkotói munkát keresett, amivel háztartási keretek között tud létrehozni háromdimenziós tárgyakat. Ekkor jutott eszébe a papír. Műhelyének telephelyén működött egy nyomda, ahonnan rendszeresen kiszórták a papírhulladékot.
„Belemarkoltam, és mindig hoztam haza egy kicsit. Beáztattam, botmixerrel ledaráltam, és kevertem hozzá ragasztót. Néha még a kislányomat is bevontam.”
Igazi túlélőnek számít a Rothschild bankárdinasztia, amely több gazdasági krízis és háború átvészelése után ma is biztos helyet foglal el a pénzügyi világ elitjében. A több száz éves múltra visszatekintő francia Wendel család és a svéd Wallenbergek szintén megerősödve jöttek ki a történelem viharosabb éráiból, de a világ vagyonos famíliáin végigtekintve több hasonló példát találunk. „A családi cégbirodalmak válságállóbbak a tőzsdén jegyzett cégeknél, ugyanis hosszabb távra gondolkodnak és szorosabbak a kapcsolataik a vevőikkel, a szállítóikkal és a munkatársaikkal is, mindez pedig egy nehezebb időszakon is átlendíti őket. Az aktuális koronavírus-helyzet erősen tesztelni fogja ezt a teóriát” – mutat rá Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője.
Többről van azonban szó puszta túlélésnél. A társadalmi felelősségvállalásban is élen járnak ezek a vállalatok, így a világméretű járvány kapcsán a kezdetektől több millió dollárt ajánlottak fel a nemzetközi segélyszervezeteknek. A Kering luxuscsoportot (például. Gucci) tulajdonló Pinault család több mint 1 millió dollárral támogatta a Vöröskeresztet, és eltérő összegekkel, de hasonlóan járt el többek között a L’Oréal tulajdonosa, a Bettencourt család és Swarovskiék is. A pénzadományok mellett ezek a cégek egyéb módon is igyekeznek kivenni részüket a pandémia megfékezésére irányuló munkából. Míg az építőiparban aktív JCB nevű angol családi cég például Boris Johnson miniszterelnök kérésére átállt a lélegeztetőgépek gyártására, az Arnault család tulajdonában lévő LVMH csoport parfümgyárai kézfertőtlenítők készítésére módosították tevékenységüket. A Henkel heti 25 000 liter kézfertőtlenítőt juttat el a Düsseldorf környéki kórházakba, a továbbra is családi tulajdonában álló Pernot Ricard csoport – a világ második legnagyobb italcége – pedig 70 000 liter tisztaszesszel segíti a francia fertőtlenítőgyártókat. A gyógyszeripari családi cégek különösen aktívak: a Roche például a diagnosztikai infrastruktúráját teszi elérhetővé és felgyorsítja a vakcinakutatásait. Természetesen a járvány miatt különösen kritikus hónapokat élő Olaszországban is komoly intézkedéseket tettek a helyi családi cégek. A Fiat és a Juventus csoport mögött álló Agnelli család például amellett, hogy eddig 10 millió euróval járult hozzá a járvány elleni küzdelemhez, lélegeztető-gépek és orvosi eszközök beszerzésében segédkezik, a gyógyszerek és élelmiszerek szállítására pedig autóflottát biztosít az olasz segélyszervezetek számára. A Ferragamo divatmárka tulajdonosai a firenzei kórház két lezárt részlegének újranyitását finanszírozták.
A nagy családi cégekre jellemző az is, hogy rendkívüli prioritást élvez náluk a munkatársak biztonságának védelme, ami mind a fizikai, mind pedig magára a betöltött állásra vonatkozó biztonságot is jelenti. „Ez az az időszak, amikor az üzlet elé kell helyezni az emberi életeket. Az eleve óvatosabb üzletpolitikát folytató családi konglomerátumok példát tudnak mutatni a felelős üzleti magatartás terén, hiszen a tőzsdén jegyzett vállalatokhoz képest tőkeszerkezetüket tekintve is konzervatívabbak, így jelentősebb tartalékokkal bírnak. Utóbbiak elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű mérlegoptimalizációja – a saját részvények hitelből történő vásárlása – sérülékenyebbé teszi őket ezekben a nehéz időkben, és a negyedéves jelentések szorításában eleve kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az emberi szempontokat helyezzék előtérbe.”
Szabó József három évtizeddel ezelőtt kezdte fölépíteni halgazdaságát, ami mára az ország egyik legkorszerűbbjévé vált. Az itteni tavakban úszkáló akasztói szikipontyok ott vannak a magyar top éttermek étlapján, és az Aranyszalag után hamarosan megkaphatják az európai eredetvédelmi megjelölést is.
A legendás magyar producer története, aki ötvenéves kora után építette fel Amerika legnagyobb független, kizárólag tévéfilmeket készítő produkciós cégét, aki Hongkongból elutazott Sárospatakra az ötvenéves érettségi találkozójára, és aki teljes szívéből gyűlölte az elefántorvvadászokat. Robert Halmi nélkül szó szerint nem létezne a magyar filmgyártás úgy, ahogy ma ismerjük.
Irodalmárnak készült, fizikus lett belőle, édesanyjával egyszerre kapott doktori fokozatot. Annyi előadást tartott a Higgs-bozonról, hogy sokan az isteni részecskéről ismerik, amit egyébként maga is keresett. Horváth Dezső, bár hivatalosan nyugdíjas, valójában soha nem lassított.
